KÜLFÖLD

Szerző WM

Létrehozva: 2024.11.05. 05:45

Amerikai elnökválasztás: drámai küzdelmet jósolnak

Rendkívül fontos napok következnek a politika világában. Az amerikai elnökválasztás eldönti, hogy a következő négy évben merre halad tovább a világ.

Az Egyesült Államokban még az amerikai elnökválasztásból is nagy show-műsort csinálnak. Az USA-ban jelenleg minden arról szól, hogy Donald Trump vagy Kamala Harris lesz-e Amerika 47. elnöke. A show drámaiságát csak tovább fokozza, hogy a közvélemény-kutatások túlnyomó többsége szerint fej-fej mellett van a két elnökjelölt népszerűsége. 

Amerikai elnökválasztás
Amerikai elnökválasztás: Donald Trump azt ígéri, hogy újra elhozza a békét a világban. Kamala Harris ezzel szemben a bideni politikát folytatná, ami a háború elhúzódásához és eszkalálódásához vezethet. - Fotó: AFP

Az amerikai elnökválasztás érdekességei

Európai szemmel az amerikai elnökválasztás sok tekintetben teljesen értelmetlennek tűnhet. Gyakran használják az elektorok és a billegő államok kifejezést, ami sokaknak nem mond semmit, de az is nagyon fura, hogy miért kedden választanak az amerikaiak. Ezekről tartunk egy gyorstalpalót:

  • Elektori szavazás

Az amerikai választópolgárok lényegében nem is arra szavaznak, hogy ki legyen az elnök, hanem hogy az az állam, ahol élnek, az melyik elnökjelöltet támogassa. Minden állam lakosságszámtól függően rendelkezik egy bizonyos számú elektorszavazattal: minél népesebb egy állam, annál több elektori szavazata van. Összehasonlításképpen: a legkisebb államoknak 3 elektori szavazata van, míg Kaliforniának 54. 

Összesen 538 elektori szavazatot osztanak szét az államok között, ami azt jelenti, hogy egy elnökjelöltnek legalább 270 elektori szavazatot kell begyűjtenie ahhoz, hogy elnök lehessen. 

  • Billegő államok

Vannak olyan amerikai államok, amelyek lakóinak többsége hagyományosan vagy a republikánusokra, vagy a demokratákra szavaz. Ezek természetesen adott esetben változhatnak, de a szakértők abból indulnak ki például, hogy Kaliforniában biztosan a demokraták jelöltje kap több szavazatot. 

Vannak azonban olyan államok, ahol annyira kiélezett a verseny, hogy nem lehet eldönteni, melyik jelölt kapja majd a több voksot. Ezeket az államokat hívják billegő államoknak, és az elnökjelöltek rendszerint ezekre az államokra összpontosítanak leginkább a kampányuk során. 

  • Miért pont kedd?

Azt nem tudni, hogy ehhez a többszáz éves, azóta elavultnak számító szokáshoz miért ragaszkodnak az amerikaiak, de a lényeg, hogy azért kedden tartják a szavazást, mert korábban az egyszerű földmunkások szombaton betakarították a termést, vasárnap templomba mentek, hétfőn útnak indultak, majd kedden értek lovaskocsin a legközelebbi városba, ahol szavazhattak. 

Manapság ugyebár ez már máshogy működik. Nagy változás, hogy most már jó ideje van lehetőség levélszavazásra vagy korai szavazásra is, így nem kell megvárni a november első hétfőjét követő keddet, amikor is sok helyen kígyózó sorok alakulhatnak ki. Idén már több mint 75 millióan adták le szavazatukat, ami óriási számnak számít. Négy évvel ezelőtt összesen 150 millióan szavaztak valamilyen módon, idén annak a számnak a fele már megvan.

Háború vagy béke?

A politikai szakértők azt mondják, hogy az idei elnökválasztásnak különösen nagy a tétje. Az emberek a korábbi elnök, Donald Trump vagy a jelenlegi alelnök, Kamala Harris között dönthetnek. Egyes elemzők szerint Kamala Harris külpolitikája észbon­tóan veszélyes. Lényegében semmi változás nem jönne: folytatódna a Fehér Ház elmúlt évtizedeinek háborúpárti története, vagyis az, hogy az Egyesült Államok távoli országok háborújába száll be, vagy éppen ők maguk provokálják azt ki. Ennek ismeretében Harris esetleges hatalomra kerülésével nagymértékben megnőne egy globális háború veszélye.

Donald Trump ezzel szemben azzal kampányol, hogy vissza tudja terelni a nyugati világot a helyes útra. Többször is emlékeztetett a kampánya során arra, hogy előző adminisztrációja több békeszerződés megkötésével segítette a világbékét, és 

elnöksége alatt – a hatvanas évek óta először – az Egyesült Államok nem indított háborút.

Amióta Joe Biden megérkezett a Fehér Házba, négy nagy nemzetközi konfliktus is kitört: 

  • a tálibok elfoglalták Afganisztánt;
  •  Oroszország megtámadta Ukrajnát;
  • Azerbajdzsán örmény területeket vett birtokba; 
  • a Hamász pedig támadást indított Izrael ellen. 

Donald Trump többször kijelentette, hogy ha ő lett volna az elnök, akkor ezekre a fegyveres konfliktusokra biztosan nem került volna sor.

Orbán Viktor szerint Trump lesz a befutó

A magyar miniszterelnök az elmúlt időkben többször is találkozott és beszélt Donald Trumppal. A volt amerikai elnök a kampánykörútja során többször is Orbán Viktort emlegette és méltatta. Orbán Viktor legutóbb múlt pénteken írt arról bejegyzést, hogy egyeztetett a republikánus elnökjelölttel, akinek a sikeréért nagyon szorít:

Most beszéltem telefonon Donald Trump elnökkel. Sok szerencsét kívántam neki a jövő keddre. Már csak öt nap van hátra. Szorítsunk neki.

Két napja pedig a Vasárnapi újság vendége volt a magyar kormányfő, ahol arról beszélt, hogy az általa ismert adatok egyértelmű Trump-győzelmet mutatnak, nem is érti, hogy a közvélemény-kutatók miről beszélnek. 

Megfordul a szél Amerikában: demokraták mennek, republikánusok jönnek, ismét Donald Trump lesz az elnök 

- jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint ezzel Nyugaton többségbe kerülnek a békepárti erők. A magyar miniszterelnök a a következőkkel támasztotta alá magabiztos véleményét:

Amerikában békepárti elnök lesz, amiben én nem csak hiszek, hanem én a számokat is így olvasom, de majd ezt meglátjuk kedden. Én mást olvasok ki a számokból, mint amit hallok a híradásokból, hogy szoros a verseny. Én nem ezt látom...

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek