Fej-fej melletti verseny az amerikai elnökválasztáson

Elképesztően szoros a Donald Trump és Kamala Harris közötti elnökválasztási verseny. A Bloomberg News/Morning Consult felmérése szerint a jelöltek gyakorlatilag döntetlenre állnak a hét ingadozó állam mindegyikében. Ezeken a csatatereken döntik majd el a reklámok, a nagygyűlések, a kopogatókampányok, hogy kié lesz a Fehér Ház -írta a vg.hu.

Mind a hét államban a jelöltek holtversenyben állnak, a valószínű szavazók körében 49 százalékos támogatottsággal. A felmérés statisztikai hibahatára 1 százalékpont. (A hét csatatérállam: Arizona, Georgia, Michigan, Nevada, Észak-Karolina, Pennsylvania és Wisconsin.)

Trump a gazdasággal nyerhet

A verseny egyelőre nyitott, a közvélemény-kutatók csak vakarják a fejüket, hogy vajon a hagyományos, klasszikus kampányfolyamatot mennyire zavarta meg, hogy a demokraták lecserélték Joe Bident Kamala Harrisre, illetve miként hat vajon a szavazói preferenciákra a Trump elleni két merényletkísérlet.

A két jelölt a finisben eltérő stratégiával kísérletezik. Trump azokat a választókat próbálja meg mozgósítani, akik jellemzően nem mennek el szavazni, míg Harris a női voksokért küzd, és a Trumpot nem igazán kedvelő republikánus érzelmű szavazókat igyekszik maga mögé állítani. Ez meg is látszik a közvélemény-kutatásokban. 

Arra a kérdésre, hogy melyik jelöltet jellemzik leginkább mentálisan fittnek, őszintének és együttérzőnek, a csatatérállamok valószínű szavazói nagy fölénnyel Harrist választották. Ezek a szavazók Trumpot is nagyobb valószínűséggel jelölték meg „veszélyesnek”. A volt elnöknek azonban látják az erősségeit is: e szavazók közül többen mondták, hogy tapasztalt, hazafias és erős vezető.

Az ingadozó államok szavazóinak mintegy 50 százaléka jobban bízik benne ezen a téren, mint Harrisben, akinél csak 45 százalékot mértek. Harris ugyan hozott valamennyit ebben a kérdésben Joe Bidenhez képest, de nem tudta teljesen eltüntetni Trump előnyét. A Bloomberg News/Morning Consult közvélemény-kutatásainak elmúlt egy éve alatt a gazdaság helyzete következetesen a csatatérállamok első számú prioritása volt a szavazóurnáknál – egyetlen más kérdés sem volt számukra ennyire fontos. 

Önbeteljesítő jóslatok

A választási kampány alapvetően pszichológiai kérdés, s mint ilyen az önbeteljesítő jóslatok könnyen végzetesnek bizonyulhatnak Trump számára. Az ingadozó államokban a szavazók többsége – pártpreferenciától függetlenül – ugyanis úgy gondolja, hogy Harris megnyeri a választást. Ez az vélemény azt követően alakult ki, hogy a demokrata politikus a késő esti televíziós műsorokban és podcastházigazdáknak adott interjúkkal fokozta médiamegjelenéseit. A párt nagyágyúi, Barack Obama és Bill Clinton a közelmúltban Harris mellett kampányoltak. Ugyanakkor az is tény, hogy 

ami arra utal, hogy ezek a tényezők nem feltétlenül segítették a jelöltségét, vagy a republikánusok karakterromboló hirdetéseinek áradata elérhette célját.

A Bloomberg News és a Morning Consult 2023 októbere óta nagyjából havi rendszerességgel gyűjt adatokat arról, hogy az ingadozó államokban a szavazók hogyan vélekednek az elnökválasztási versenyről és a gazdasági kérdésekről. Ez idő alatt az infláció lehűlésével párhuzamosan javult a választók gazdaságról alkotott véleménye. 

• A szavazók nagyon nagy aránya, mintegy kétharmada szerint a gazdaság rossz úton halad, 
• viszont ez 5 százalékpontos csökkenés az egy évvel ezelőtt mérthez képest.

Mióta július végén Biden utódjaként harcba szállt, Harris lendületet adott a demokratáknak. A csatatérállamok szavazói helyeslik az infláció visszaszorítására, a milliárdosok adójának emelésére és a gyermekadó-kedvezmény kiterjesztésére irányuló javaslatait. Minden vizsgált gazdasági kérdésben Harris jelentősen javított Bidenhez képest, sőt néhány gazdasági kérdésben meg is előzte Trumpot. 

Ennek nagy szerepe volt abban, hogy felzárkózzon a republikánus jelölthöz. Harris megígérte például, hogy 25 ezer dolláros támogatást ad az első lakást vásárlóknak, Trump ugyanakkor új vámtarifák bevezetését, a gazdaság fellendítését ígérte. A gazdasági kártya döntőnek bizonyulhat: a felmérésben részt vevők mintegy 52 százaléka gondolja úgy, hogy személyes pénzügyi helyzete jobb lenne, ha Donald Trump lakna a Fehér Házban. A Biden-kormányról ugyanezt csupán 34 százalék állítja. 

Harris javított a demokraták megítélésén, de ez lehet, hogy kevés lesz

A felmérések egy éve során Trump támogatottsága stabil volt az említett államokban, soha nem esett 47 százalék alá, de nem is emelkedett 49 százalék fölé. 

Harris javította a demokraták pozícióját a fekete szavazók, a 35 év alatti szavazók és a 2022-es félidős választásokon nem szavazó, alacsonyabb szavazási hajlandóságú szavazók körében. A nők körében is erősödött, részben azzal, hogy hangsúlyozta az abortuszjogok támogatását. Sikerült maga mögé állítania olyan szavazókat is, akiknek negatív a véleményük Bidenről és Trumpról egyaránt. Rossz hír viszont számára az, hogy azok körében, akik róla és Trumpról is negatív véleménnyel vannak, 18 százalékponttal van lemaradva.

Buszokkal és repülőkkel szállítják el a migránsokat a kaliforniai határról az arizonai és texasi határvárosokba. San Diego kritikus belépési pont a latin-amerikai migránsok számára, az illegális bevándorlás pedig a novemberi elnökválasztás kulcskérdéseinek egyike. Az amerikai határőrség 2023 szeptembere és 2024 júniusa között 155 ezer illegális migránst engedett el San Diegoban.  

Buszokkal és repülőkkel szállítják el a migránsokat a kaliforniai határról az arizonai és texasi határvárosokba – írja a Fox News. Az amerikai jobboldali televízió hírportálja hozzáteszi, a döntés mögött pártpolitikai szándék húzódhat meg: az egyébként migrációpárti politikát folytató demokrata vezetés attól tart, hogy az illegális bevándorlók szabadon engedése Kalifornia területén rossz fényt vethet a pártra és Kamala Harrisre az elnökválasztáson. Jim Desmond, san diegoi megyei felügyelő szerint

Az amerikai határőrség 2023 szeptembere és 2024 júniusa között 155 ezer illegális migránst engedett el San Diegoban.

Korábban hetente engedték el a migránsokat az egyik városi pályaudvarról, most ugyaninnen buszokkal szállítják az illegális határátlépőket az arizonai Yumába és repülőjáratokkal a texasi McAllenbe, vagyis a mexikói határ mentén fekvő városokba.

„Úgy tűnik, a szövetségi kormányzat próbálja eltussolni ezt a problémát azzal, hogy arrébb szállítják ezeket az embereket ahelyett, hogy szabadon engednék őket az utcákon”

– mondta Desmond, majd hozzátette: „Számomra olyan optikája van, mintha egyre több embert engednének el. Szerintem ez politikailag káros lenne rájuk [a demokratákra] nézve és nem fogják elölről kezdeni ezt a gyakorlatot, legalábbis addig nem, amíg nem mentek le a választások. ”A felügyelő is megerősítette azt, amiről Florida és Texas republikánus kormányzói, Ron DeSantis és Greg Abbott is beszéltek: arról, hogy tömegével viszik el a migránsokat az ország más részeire.

Nem ez az első eset, hogy az illegális bevándorlás kérdésében az amerikai jobboldalnak ellenzékből is egyre meghatározóbb az álláspontja. A hirado.hu még szeptemberben számolt be arról, hogy Gavin Newsom kaliforniai kormányzónak vétóznia kellett az illegális bevándorlók tartós lakhatását lehetővé tévő törvényjavaslatot, miután Donald Trump bejelentette, hogy megválasztása esetén megakadályozná, hogy jelzáloghitelhez jussanak a migránsok.

San Diego kritikus belépési pont a latin-amerikai illegális bevándorlók számára, tengerparti elhelyezkedése és a mexikói határhoz való közelsége miatt. Ezért a legtöbben Tijuanából indulnak el csónakokon, hogy átlépjék az amerikai határt. A közvélemény-kutatások szerint egyértelmű többségben vannak azok, akik az Egyesült Államok külső határainak erőteljesebb védelmét követelik, továbbá az amerikaiak 65 százaléka fenyegetésként tekint az illegális bevándorlásra.

Az illegális bevándorlás a novemberi elnökválasztás kulcskérdéseinek egyike, emiatt a Biden elnökséget korábban hevesen támadták, amiért nem védi meg hatékonyan az Egyesült Államok déli határát. A demokrata vezetésű Fehér Ház az utóbbi időben egy kétpárti migrációstörvény elfogadásáért dolgozik, ugyanakkor Kamala Harris alelnök és demokrata párti elnökjelölt is folyamatosan magyarázkodásra kényszerül a bevándorláspárti politika miatt.