Az ukrán gabona akár döntő is lehet a lengyel választásokon

Habár Lengyelország az orosz-ukrán háború kezdete óta töretlenül támogatta Ukrajnát, szeptember óta rendkívüli módon elmérgesedett a két ország viszonya, és a vasárnapi választások egyik fő témájává vált az ukrán gabonaimport - írja a Mandiner.

Felborította az uniós piacot az ukrán gabona

Az ukrán gabona behozatali tilalmát eredetileg az év elején vezette be több európai uniós ország, hogy megvédje a helyi gazdálkodók megélhetését, akik aggódnak érkező dömpingáru miatt. Az egész probléma akkor fokozódott, amikor az ENSZ által tető alá hozott gabonamegállapodást, amely értelmében Oroszország és Ukrajna megállapodott, hogy a felek lehetővé teszik az ukrán gabona szállítását a Fekete-tengeren keresztül, Oroszország nem hosszabbította meg, mivel Moszkva szerint nem teljesültek az általa támasztott feltételek.

Ezután az Európai Unió szeptember közepéig meghosszabbította az Ukrajnából származó gabonafélék – a búza, kukorica, repcemag és napraforgómag – behozatalára vonatkozó korlátozást. Az uniós szabályok szerint ezt a tilalmat kellett volna meghosszabbítani, ezt azonban Brüsszel nem tette meg, mivel

Szeptemberben így viszont a közép-európai tagállamoknak kellett kezelésbe venniük a helyzetet. Vagyis Magyarország, Lengyelország és Szlovákia saját hatáskörben meghosszabbított az ukrán gabona importra vonatkozó tilalmat.

S lőn harag erre Kijevben.

Mind az ukrán kormány, mind személyesen Zelenszkij már a nyár folyamán jelezte: elfogadhatatlannak és „nem európainak” tartja a szeptember 15-i határidő meghosszabbítását. Ennek ellenére a közép-európai államok kitartottak a saját érdekeik megvédése mellett.

Kemény lengyel válasz az ukrán vádakra

Lengyelország és Ukrajna között a viszony leginkább Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptemberi ENSZ-közgyűlésen elmondott beszéde után mérgesedett el. Ekkor Zelenszkij azt mondta, hogy riasztó látni, hogy egyesek Európában, „néhány európai barátunk szolidaritást játszanak egy politikai színházban – thrillert csinálva a gabonából”. Hozzátette, hogy az érintett nemzetek „úgy tűnhetnek, hogy saját szerepüket játsszák, de valójában segítenek előkészíteni a terepet egy moszkvai színésznek”. Továbbá Ukrajna a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) fordult, ahol

Ezt aztán már a lengyelek sem hagyták annyiban.

Az ukrán elnök beszédét követően Andrzej Duda elnök kapálózó fuldoklóhoz hasonlította Ukrajnát, és le is mondta az ukrán kollégájával tervezett találkozót.

Emellett Zelenszkij szavai akkora felháborodást keltettek, hogy a lengyel külügyminiszter bekérette a külügyminisztérium beidézte Ukrajna varsói nagykövetét, hogy kifejezze „erős tiltakozását”, ami a két ország viszonyában igen szokatlannak mondható lépés volt. 

Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter azt mondta Ukrajna nagykövetének, hogy Zelenszkij állítása „valótlan”, különösen azért, mert Lengyelország „a háború első napjai óta támogatja Ukrajnát”. Hozzátette, hogy „a Lengyelországra gyakorolt nyomás multilaterális fórumokon vagy a panaszok nemzetközi bíróságokhoz küldése nem megfelelő módszer az országaink közötti viták megoldására”. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pedig azzal is vádolta az ukrán oligarchákat, hogy „a lengyel piacra tolták a gabonájukat” anélkül, hogy törődtek volna a helyi gazdákkal. Sőt a lengyel miniszterelnök tovább ment és azt is bejelentette, hogy már nem szállítanak fegyvereket Ukrajnának, mert most Lengyelországot fegyverzik fel.

A PiS-nek létfontosságú a gazdák érdekvédelme

Az, hogy az ukrán gabona akár döntő is lehet a mostani lengyel választásokon, már tavasszal látszódott, hiszen Varsó már addig is óriási összegekkel támogatta a lengyel gazdákat, hogy valahogyan enyhítse az ukrán gabonadömping okozta károkat, ám azok elégedetlensége nem csillapodott. Az akkor kezelhetetlennek látszó helyzetbe pedig bele is bukott Henryk Kowalczyk mezőgazdasági miniszter, akit

Nem meglepő, hogy a kampány hajrában a lengyel kormány egyre nagyobb hangsúlyt fektet a lengyel gazdák érdekeinek megvédésére, hiszen a kormányon lévő konzervatív PiS-nek az egyik legerősebb támogatói a vidéki, főként mezőgazdaságból élő gazdák.

Eközben az ellenzéki Polgári Platformot, és annak vezetőjét Donald Tuskot, aki éppen Brüsszelből tért vissza a lengyel politikába, úgy tartják számon, mint aki mindenben kiszolgálná az Európai Uniót.

Így afelől sincs kétség, hogy a gabonavitában is engedne Brüsszelnek.