KÜLFÖLD
Nekiment Ukrajnának a lengyel nagykövet a náci kollaboránsok tisztelete miatt
Létrehozva2023. 09. 11. 19:20
Bartosz Cichocki élesen kritizálta az ukrán "emlékezetpolitikát".
Az ukrán hatóságok rosszul teszik, hogy háborús bűnösöknek állítanak emlékművet. A náci kollaboránsok, például Sztepan Bandera folyamatos kijevi tisztelete valódi fájdalom forrása Lengyelországban – jelentette ki Lengyelország kijevi nagykövete. Bartosz Cichocki egy már régóta fennálló vitát újított meg azzal, hogy kritizálni kezdte az ukrán kormány náci kollaboránsokhoz fűződő érzelmeit, illetve a lengyelek ellen elkövetett mészárlás elhallgatását.
"Azt mondják, hogy a háború nem teszi alkalmassá az időt arra, hogy a halottakkal foglalkozzunk. De az a válaszom erre, hogy a háború nem alkalmas arra sem, hogy emlékműveket állítsunk a bűnözőknek, és utcákat nevezzünk el róluk"
– fogalmazott a nagykövet, aki felemlegette az 1942–1943-as volhíniai mészárlást, az ukrán nacionalisták által lengyel állampolgárok ellen elkövetett népirtást.
Az etnikai tisztogatást akkoriban Sztepan Bandera vezette, akit ma sok ukrán nemzeti hősként ünnepel. Több városban utcákat neveztek el Banderáról, illetve emlékművekkel is tisztelegnek az egykori nacionalista vezér előtt, többek között egy kétméteres szoborral a nyugat-ukrajnai Lvivben.
"Keresztény kultúránkban helytelen, hogy amikor a hozzátartozók nem imádkozhatnak brutálisan meggyilkolt őseik sírjánál, nem találják meg és nem temethetik el őket, emlékműveket állítanak gyilkosaiknak"
– mondta Cichocki, majd kifejtette, hogy a lengyel hatóságok még mindig várnak a kijevi engedélyre, hogy exhumálhassanak egy tömegsírt az ukrajnai Ternopil város közelében. A nagykövet szerint nagyban hozzájárulna a két ország közötti bizalom építéséhez, amennyiben az engedélyt megadnák.
A diplomata egyúttal azokat az állításokat is kritizálta, amelyek szerint a lengyel fél szítja a Varsó és Kijev közötti nézeteltérést.
"Amikor valahol felavatják Sztepan Bandera emlékművét, és a lengyelek felháborodnak rajta, gyakran azt mondják: a lengyelek szítják ezt a témát. Én azonban azt mondanám, hogy miért nem kérdezi meg senki azokat, akik ezeket az emlékműveket állítják, hogy miért teszik ezt?"
– tette fel a kérdést a nagykövet. A volhíniai mészárlás kérdését a nyár elején Lukasz Jasina, a lengyel külügyminisztérium szóvivője vetette fel, aki felszólította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy vállaljon nagyobb felelősséget és kérjen bocsánatot a gyilkosságokért.
Ukrán tisztviselők felháborodtak mindezen, Kijev varsói nagykövete, Vaszilij Zvarych akkor kijelentette, hogy elfogadhatatlan és szerencsétlen minden olyan kísérlet, amely az ukrán elnökre vagy Ukrajnára akarja ráerőltetni, hogy mit kell tenni a közös múlttal kapcsolatban.
Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában mintegy százezer lengyelt mészároltak le 1943 és 1945 között.
A névtelen tömegsírokban elhantolt áldozatok maradványainak exhumálását szorgalmazta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök korábban Varsóban a volhíniai mészárlás 80. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.
Fotó: AFP
Az egykori Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) által elkövetett volhíniai mészárlás olyan rendkívüli bűntett volt, hogy néven kell nevezni, hiszen népirtásról, megsemmisítésről van szó – jelentette ki Morawiecki.
Utalva a mostani ukrajnai háborúra, Morawiecki kiemelte: az ukrán katonák ma országuk szuverenitásáért, de Európa biztonságáért is harcolnak.
A lengyelek ukrán szomszédai és szövetségesei ma biztosan megértik, mennyire fontos felkutatni a volhíniai mészárlás áldozatainak maradványait, keresztény szertartás szerint eltemetni őket
– húzta alá.
Az igazság felderítése, az áldozatok újratemetése nemcsak lengyel, hanem ukrán ügy is – hangsúlyozta a lengyel kormányfő, hozzáfűzve: teljes lengyel–ukrán megbékélésre nem kerülhet sor minden áldozat megtalálása, az emlékük előtti tisztelgés nélkül.
A varsói megemlékezéseken a lengyel politikai vezetők mellett részt vett Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke is. Vasárnap Andrzej Duda lengyel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nyugat-ukrajnai Luck város székesegyházában részt vett a volhíniai mészárlás áldozataiért bemutatott rövid ökumenikus szertartáson.
1943. július 11-én a ma Ukrajnához tartozó Volhínia területén lévő mintegy százötven községben az UPA és az OUN mintegy nyolcezer lengyelt gyilkolt meg. A térségben ez volt a csúcspontja a lengyel lakosság elleni erőszakos tisztogatásnak.
Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában összesen mintegy százezer lengyelt mészároltak le.
A lengyel lakosság a magyar hadsereg alakulatai által ellenőrzött volhíniai, kelet-galíciai városokban is keresett menedéket.
Varsó és Kijev eltérő módon tekint a volhíniai mészárlásra, míg a lengyel fél népirtásnak minősíti a történteket, az ukrán fél arányos kétoldalú felelősségről beszél.
Az áldozatokat rejtő tömegsírok feltárását Ukrajna 2017-ben leállította. A kijevi kormány tavaly jelezte, hogy jóváhagyja a kutatások folytatását. Elvben.
Ripost hírek
