Pünkösdi hagyományok: királyválasztás, zöld ágak és régi népszokások

Pünkösd a tavasz egyik legszínesebb ünnepe, ötven nappal van Húsvét után, ekkor emlékezünk az egyház alapítására, a Szentlélek eljövetelére; emellett közösségi nap is. 

A népi kultúrában azonban legalább ennyire a megújulásról, a termékenységről, a párválasztásról és a természet erejéről szólt. Nem véletlen, hogy ilyenkor zöld ágak kerültek a házakra, kapukra, ablakokra: a friss lomb a rontás távol tartását, az élet visszatérését és a jó termést jelképezte.

A pünkösdi szokások közül talán a legismertebb a pünkösdi király választása. A legények ügyességi próbákon, lóversenyen, virtuskodó játékokon mérték össze erejüket, a győztes pedig rövid időre különleges tiszteletet kapott. Innen ered a mondás is: „rövid, mint a pünkösdi királyság”. Az ünnep kapcsán a lányokhoz a pünkösdi királynéjárás kapcsolódott: énekkel, jókívánságokkal, virágszirmokkal járták végig a házakat, szerencsét és bőséget kívánva.

 A pünkösdi hétvége továbbra is közösségi ünnep. Országszerte családi napok, gasztroprogramok várják azokat, akik nem otthon töltenék a hosszú hétvégét. Különösen erős a borvidéki kínálat: Pannonhalmán pincejárás, Szekszárdon többnapos pinceprogram, Tagyonban pedig balatoni panorámás kóstolás csábít.

A régi pünkösdben volt játék, varázslat, közösség és udvarlás is. Harmatszedés, májusfa, tánc, ének, templomi ünnep és falusi mulatság – mind ugyanarról mesélt: véget ért a hosszú várakozás, ez a nyár kapuja. Galériánk ezeknek a hagyományoknak a nyomába ered.