Párhuzamos társadalmak jöttek létre Nyugaton? Itt a multikulti...

Március 23. és április 20. között a muszlimok a ramadán hónapját ünneplik. Hogy ez az időszak Bécsben is láthatóbbá váljon, a Szociális és Ökológiai Párt (SÖZ) párt elnöke díszvilágítást és ramadándekorációt követel a kerület utcáira.

„Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy Bécset nyitott és toleráns várossá tegyük, ahol mindenkit szívesen látunk függetlenül etnikai vagy vallási hovatartozásától” – mondta Hakan Gördü pártelnök.  "A kezdeményezésünk alkalmat ad arra, hogy megünnepeljük a város sokszínűségét, és felhívjuk a figyelmet a különböző kultúrákra és vallásokra. A muszlimok számára ez az év legfontosabb hónapja.  De ugyanígy támogatjuk a zsidó hanuka, a hindu diwali vagy a buddhista wesák megünneplését" – hangsúlyozza Gördü.

 Gürdü számára az ötletet a londoni West End negyede adta, ahol először idén ragyogtak fel a ramadán díszei. (A díszkivilágítást London polgármestere, Sadiq Khan kapcsolta fel, aki egyike a ramadánt ünneplő 1,3 millió londoni muszlimnak.)

A Bécset érintő javaslatra azonnal reagált az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). Maximilian Krauss bécsi elnök és Stefan Berger Favoriten kerületi elnök szerint a lehető leghatározottabban el kell utasítani az iszlamista lobbi hihetetlen provokációját. 

Míg az iskolák osztálytermekben rendszeresen fellángol a vita a keresztény jelképekről, most mégis muszlim ünnepi díszeket akarnak kitenni Bécsben. 

A SÖZ nem akarja feladni: 

 – mondta Gördü, aki azt hangsúlyozza, a ramadánt is a karácsonyi díszkivilágításnak megfelelően kellene kezelni. Vagyis alapvetően a város költségvetéséből kellene megvalósítani. Ehhez szerződéses partnerre és az építési költségeket fedező pénzre lenne szükség.

Favoriten kerület egyelőre nem nyilatkozott az ügyben.

Újra megjelentek az illegális bevándorlást támogató NGO-k a szerb fővárosban. Az M1 munkatársai megpróbáltak interjút készíteni a magukat önkénteseknek nevező aktivistákkal, de azok nem akartak szóba állni a stábbal. Pedig a migrációt nem ösztönözni, hanem megállítani kellene – hangzanak el a szakértői vélemények, és ez a magyar kormány álláspontja is, amely mellett egyre több uniós tagállam is felsorakozik. Április első három napján már több mint 850 migráns próbált meg bejutni Magyarországra.

Az illegális bevándorlást segítő NGO-k is megjelentek egy belgrádi a parkban. Az M1 stábja megpróbálta megtudni két fiatal önkéntestől, hogy melyik szervezetnek dolgoznak, de nem akartak nyilatkozni.

A migránsok viszont elmondták, hogy már nemcsak egymással kerülnek összetűzésbe, hanem a maffiával is meggyűlik a bajuk.

„A maffia mindenütt jelen van. Ők mondják meg, hogy ki merre mehet. Nagyon veszélyesek, és nem érdemes ujjat húzni velük. Pakisztánban, Törökországban, Bulgáriában és Szerbiában is vannak bandatagok” – mesélte az M1-nek egyikük.

A környék egyre veszélyesebb az idegenek jelenléte miatt, a helyiek a parkot már csak afgán parknak hívják. „Félelmetesek, hátborzongató a látványuk. Figyelnek minket, egyesek meg is környékeznek bennünket. Többen vannak, mint mi, és erősebbek is tőlünk. Ráadásul mind férfiak. Úgy érzik, hogy azt csinálhatnak, amit csak akarnak. Mi pedig semmit sem tehetünk ellenük. Kibírhatatlan ez a helyzet” – panaszkodtak belgrádi fiatalok.

Szabadka környékén sem jobb a helyzet. Az egyik közeli erdő tele van szeméttel, amit a migránsok hagytak maguk után. A növényzetet is kitaposták, az ösvény pedig a magyar határkerítéshez vezet.

A friss nyomokból arra lehet következtetni, hogy a migránsok ismét sokan próbáltak meg átjutni Magyarországra. A kerítés környékén pedig együtt tanyáznak, várnak a megfelelő alkalomra, hogy átmásszanak.

Az Adria észak-keleti csücskében fekvő kikötővárosba naponta százas nagyságrendben érkeznek a migránsok.

A közelben lakók ezért egyre jobban félnek.

„Én tegnap, mikor voltam a feleségemmel meg a fiammal sétálni az erdőben, voltak negyvenen-ötvenen, biztos. Mintha őrködnének az út szélén, hogy ki, merre megy. Ketten az egyik feléről meg a másik feléről, bent a táborban meg sütöttek is valamit, zene,

mondom, bent a táborban generátor van, meg LED-kivilágítás. Hatalmas nagy sátor. Borzasztó”

– mondta egy helybéli.

Az illegális sátortábor csak néhány lépésre van az úttól, bár most migránsok nem voltak ott, a nyomaikat otthagyták maguk után. Az M1 tudósítója, Mészáros György elmondta: „Itt egy áramfejlesztő aggregátor is található, azt mondják, a migránsok ide dugják el, hogyha véletlenül rendőri jelenlétet észlelnek, tehát hogyha jönnek a rendőrök és esetleg felkutatják őket, hogy az áramfejlesztőt ne tudják a rendőrök megtalálni”.

A migránsok nem időznek itt túl sokat, szeretnének minél hamarabb bejutni az Európai Unió területére. Ezt pedig a számok is igazolják, naponta több százan próbálnak meg átszökni a magyar határon. Március utolsó napjaiban csaknem 2800 migránst tartóztattak fel a magyar rendőrök, a hónap első három napján pedig már több mint 850 illegális bevándorló próbált átjutni Magyarországra, sikertelenül.

Újabb közeli várost, a horvátországi Rijekát, azaz Fiumét is ellepték az illegális bevándorlók. Az Adria északkeleti csücskében fekvő kikötővárosba naponta százas nagyságrendben érkeznek migránsok. Sokan vannak köztük olyanok is, akik már próbálkoztak a magyar határon is, de ott az erős határőrizet miatt nem jártak sikerrel.

Szeméthegyek, öreg matracok, takarók és eldobált ruhadarabok hevernek szanaszé a rijekai pályaudvar helyiségeiben. Az Adria északkeleti csücskében fekvő kikötővárosba nap mint nap érkeznek újabb migránscsoportok.

„Afganisztánból indultam. Átutaztam Iránon, Törökországon, Bulgárián, Szerbián és Bosznián is. Horvátországból Szlovéniába megyek, onnan Olaszországba. Ezután Svájc, Németország következik. Franciaország az úticélom” – mondta egy afgán migráns.

A migránsok tömeges jelenléte miatt egy ideiglenes segélyközpontot állított fel a városi vezetőség a pályaudvaron. A segélyszervezetek étellel és ruhaneművel látják el a migránsokat.

„Tavaly október óta erőteljes méreteket öltött a jelenség a városunkban. Napi szinten 200–250 migráns jelent meg, ami komoly egészségügyi és higiéniai kihívást jelent nekünk” – hangsúlyozta Karla Mušković, egészségügyi és szociális osztályvezető.

A migránsok között sokan vannak, akik korábban a magyar határnál is próbálkoztak.

„Jártam már a magyar határnál. Ott lehetetlen átjutni. Nagyon erősen védik a katonák. Többször is próbáltam átszökni, de mindig elkaptak, ezért változtattam útirányt. Bosznia felől egyszerűbb volt eljutni az Európai Unióba. Úgy hiszem, hogy ez könnyebb útvonal” – mesélte egy másik migráns.

A magyar határ melletti Horgoson a romos épületekből felszálló füst azt jelzi, hogy migránsok melegednek az ismét hidegebbre fordult időben.

„Nappal alszanak, mert tart a ramadán, közben jönnek ide a segélyszervezetek is, amelyek nemcsak élelmet és ruházatot hoznak nekik, hanem mobiltelefon töltőket, és a nyiratkozást is lehetővé teszik számukra, illetve a tisztálkodási lehetőséget is biztosítják” – számolt be a közmédia tudósítója

Az illetékesek becslése szerint legfeljebb százas nagyságrendben bujkálnak a migránsok Horgos környékén. Többségük csak két-három napot tölt általában az autópálya melletti migránstanyákon, majd a magyar határkerítés felé veszik az irányt.

„Taxisok hordják (őket) fölfelé. Két-háromszáz eurót felvesznek egy-egy személytől, megvan (ebből) az egész életük. Milliomosok lesznek belőlük. Aztán az adófizető embereknek a fizetéséből, meg a pénzéből hordják lefelé, hogy aztán visszavigyék ide a migránsokat”

– mondta egy horgosi lakos a Híradónak.