Egyre elégedetlenebbek a németek

Tévedek, ha azt gondolom, hogy régebben minden jobb volt? - kérdezi Franz Joseph Wagner, a Bild rovatvezetője. Majd úgy folytatja: A háború után a német gyerekek szülei azt akarták, hogy megvédjék őket a szegénységtől, a tudatlanságtól, a betegségektől. Most, 70 évvel később vérhígítóra lenne szüksége, de már csak 20 tablettája van. A gyógyszertárak vészharangot kongatnak,  nincs sürgősségi gyógyszerük szívrohamra, hiányoznak a rákos betegek antibiotikumai, még a gyermekeknek szánt lázkúpok sincsenek készleten. Ezért adta a szerző írásának a meglepő címet, hogy Németország banánköztársaság. 
 

A pejoratív kifejezés talán túlzás, de a gyógyszerhiány valóban súlyos. Szintén a Bild írja, hogy német szülők rohannak Hollandiába, ahol még kaphatók a gyerekek számára lázcsillapítók, mert odahaza ezeket már nem tudják beszerezni. A határ menti Dinxperlo városának egyik patikusa azt mondja: "Sokan telefonálnak, mert van egy webáruházunk, és megkérdezik, vannak-e még készletek. Leginkább lázcsillapítóra vagy fájdalomcsillapítóra van szükségük a gyerekeiknek." Az elmúlt két hétben több mint 500 csomag fájdalomcsillapítót adott el németeknek, és sokan már reggel 8.30-kor az utcán várakoztak a  patika nyitására.

A Német Orvosszövetség elnöke, Klaus Reinhard szerint a jelenlegi fertőzési hullámra és a gyógyszerhiányra tekintettel 

Reinhardt ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy olyan gyógyszerek is számításba jöhetnek, amelyek szavatossága már néhány hónapja lejárt. Vészhelyzetben számos gyógyszer továbbra is biztonságosan használható - állítja.

A szabadalommal védett gyógyszerek meglehetősen drágák Németországban. A szabadalmi oltalom nélküli gyógyszerekért, például a lázszirupért azonban általában alacsony árakat vagy fix összegeket kell fizetni. Éppen ezért Németország nem vonzó piac a gyártók számára. A német egészségügyi miniszter Karl Lauterbach szerint  a gyerekeknek szánt gyógyszereket ki kellene venni a fix áras rendszerből, hogy vonzóbbá tegyék gyártásukat a beszállítók számára Európában, ahol a gyártási költségek magasabbak. A miniszter a ZDF-en azt mondta: "Régóta látjuk a problémát. A fontos hatóanyagok egy részét újra Európában kell előállítani."
Ezzel szemben Stephan Pilsinger, a CSU egészségügyi szakértője úgy véli, az intézkedések nem mennek elég messzire. "A szűk keresztmetszetek által érintett több mint 330 gyógyszer közül csak néhány gyógyszercsoportra – például gyermekgyógyszerekre, rákellenes szerekre vagy antibiotikumokra – vonatkoznának a tervezett intézkedések."

A légúti megbetegedések csúcsszezonjában Románia-szerte eltűntek a patikákból a gyerekeknek is adható, ismert lázcsillapítók, gyulladáscsökkentők, szirupok – írta hétfőn a Főtér. A szakemberek hónapok óta óta figyelmeztetnek arra, hogy komoly és tartós gyógyszerhiányra számíthatunk – nemcsak helyileg, hanem globálisan is. A koronavírus-járvány, a háború és az energiaválság ugyanis együttesen küldte padlóra a vállalatokat, és ehhez még hozzájárult a kémiai összetevők hiánya és a kereslet váratlan megnövekedése is.

 

buprofen  (fájdalomcsillapító)
Nurofen (fájdalomcsillapító)
penicillin (antibiotikum)
bisoprolol (vérnyomáscsökkentő gyógyszer)
Prospan (köhögéscsillapító)
Buscopan (fájdalomcsillapító)
Paracetamol (fájdalomcsillapító)
ACC (köhögéscsillapító)
elektrolitok
omeprazol (gyomorproblémák kezelésére használják)
Rosuvastatin (koleszterincsökkentő gyógyszer)
Amoxiklav juice (antibiotikum)
Amoxicillin lé (antibiotikum)
Cotrim Juice (antibiotikum gyermekeknek)
Cefpodoxim lé (antibiotikum)
Cefuroxiim (antibiotikum)
klaritromicin (antibiotikum)
Candesartan (vérnyomáscsökkentő)
Valzartán kombi készítmények (vérnyomáscsökkentők)
Nátrium-jodid (pajzsmirigy tabletta)
Levotiroxin-nátrium (pajzsmirigy tabletta)

 A német belügyminiszter eközben betiltaná félautomata fegyverek birtoklását

A Szabad Demokrata Párt (FDP) tiltakozása ellenére, a sajtóértesülések szerint Nancy Faeser német belügyminiszter azt tervezi, hogy szigorítani fogja a fegyvertartási törvényt, még a gázriasztófegyverekhez is szükséges lesz engedély.

Az új törvényjavaslat értelmében a szociáldemokrata (SPD) belügyminiszter, Nancy Faeser betiltaná a veszélyes, félautomata lőfegyverek privát birtoklását – számolt be a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) a Süddeutsche Zeitung értesüléseire hivatkozva.

A lap birtokába jutott 48 oldalas törvénytervezetből ugyanis kiderül, hogy a gázriasztó fegyverek és számszeríjak is engedélykötelesek lennének, mivel ezek az eszközök igen kedveltek olyan radikális szervezetek körében, mint például az úgynevezett Reichsbürger (birodalmi polgárok). A törvénytervezetet a hét elején terjesztik elő a parlamentben – mutatott rá a német lap. A kormányzó koalíciós pártok már 2021 végén tervezték, hogy átdolgozzák a német fegyvertartási törvényt, ám érdemi lépés idáig nem történt az ügyben.

A belügyminiszter javaslata vitákat idézhet elő a kormánykoalíción belül

A szabaddemokraták ugyanis elutasítják a fegyvertartási törvény szigorítását, mivel szerintük elég a meglévő törvények konzekvens betartása. A Szociáldemokrata Párt (SPD) sem támogatja a félautomata fegyverek betiltását civilek esetében, ugyanis úgy gondolják, elég, ha a fegyver alkatrészeit külön tárolóhelységben zárják el, hogy illetéktelenek ne jussanak hozzá.

A Süddeutsche Zeitung cikkében továbbá kiemelte,

a rendőrség és más szakszolgálatok szerint veszélyesen elterjedtek a félautomata lőfegyverek Németország-szerte.

Összesen 225 ezer ilyen fegyver van az országban, melynek 60 százaléka civileknél, például sportlövők tulajdonában van. Ilyen típusú fegyvert használnak leggyakrabban a terroristák és az ámokfutók is, melyekre a lap példaként említette a norvégiai Utøya szigetén történt terrortámadást, továbbá az új-zélandi Christchurchben lévő mecseteket ért támadást.

A gázriasztók birtoklásának engedélyhez kötéséről a Németországban történt hatósági személyeket ért támadások után döntött Nancy Faeser.

A belügyminisztérium szigorítása szerint mindenki, aki lőfegyvert akar tartani, saját költségére el kell végeztetnie egy orvosi és pszichológiai vizsgálatot, hogy alkalmas-e lőfegyver tartására; a vizsgálat eddig csak a 25 év alatti személyek esetében volt kötelező.

Mostanra mindenkit szabadon engedtek, akiket a szilveszteri berlini zavargások miatt vettek őrizetbe. Csak a német fővárosban korábban 145 embert tartóztattak le, többségük férfi, akik 18 különböző országból származnak. Az év utolsó napján a migránsok lakta negyedekben rakétákkal és petárdákkal támadták a mentősöket, a rendőröket, és a tűzoltókat is bántalmazták. A zavargásokban több tucat rendőr megsérült. A belügyminiszter elismerte, hogy probléma van bizonyos migrációs hátterű fiatalemberekkel, akik megvetik a német államot.

Mentőautójuk belsejébe kellett menekülniük a berlini mentősöknek szilveszteréjjel a kőzápor elől Berlin egyik kerületében, de a fiatal férfiakból álló támadóik ott is folyamatosan dobálták őket – látható az egyik közösségi oldalra feltöltött felvételen. A posztban azt írták: afrikai és arab migránsok támadnak a mentősökre. Más helyszínen a szirénázó mentőautót tűzijátékokkal lőtték és üvegekkel dobálták meg.

A fiatal férfiakból álló csoportok az év végét ünneplő békés embereket sem kímélték: petárdákat dobáltak és rakétákat lőttek a sétálók közé. Voltak, akik babakocsival menekültek kétségbeesetten az utcáról. A baloldali vezetésű Berlin mellett Németország más városaiban is randalíroztak, főként a migránsok lakta negyedekben. Például Düsseldorfban, Lipcsében és Kölnben.

Egyedül Berlinben 145 – többségében – férfit tartóztattak le, akik 18 különböző országból származnak

– írta az Origo.hu. Közülük negyvenöten német állampolgárságúak – ők is migrációs hátterűek – és huszonhét afgán, illetve huszonegy szíriai állampolgár is van a gyanúsítottak között – olvasható a portálon. A cikkben az áll: még a belügyminiszter, Horst Seehofer is elismerte, hogy probléma van bizonyos migrációs hátterű fiatalemberekkel, akik megvetik a német államot. A Berlinben őrizetbe vettek közül mégis mindenkit szabadon engedtek – tette hozzá az internetes portál.

Berlin polgármestere, Franziska Giffey elítélte a fővárosban történteket. Megoldásként azt javasolta, hogy fontolóra kellene venni a petárdák betiltását.

A 2015-ös szilveszteri tömeges nemi erőszakokba és zaklatásokba torkolló kölni események után a mostani újévi zavargások politikai vitát váltottak ki a német pártok között. Felmerült a kérdés, hogy vajon van-e összefüggés a szilveszteréjjel tapasztalt erőszakos támadások és a migráció között.

A Magyar Nemzet témában közölt cikke szerint:

bár a nyilvánosságra hozott adatokból kitűnik, hogy sok esetben migrációs hátterű személyek voltak a zavargások elkövetői, a kormányzó szociáldemokraták szerint nem az integrációs politikát kell okolni a történtekért.

Szavaik ellenére az ellenzéki pártok és a rendőrszakszervezet is tárgyalásokat követel – írja a lap. A Magyar Nemzet idézi Jens Spahnt, a CDU politikusát, aki szerint az illegális migráció, a sikertelen integráció és az állam tiszteletének hiányáról szól mindez, nem a tűzijátékról. A korábbi egészségügyi miniszter úgy véli, a szilveszteri támadások az állam gyengeségét bizonyítják, és a politikusoknak fel kell tenniük a kérdést, miért ismétlődnek meg az erőszakos jelenetek évről évre Németországban.

„A német társadalommal, a német politikával, a német demokráciával szemben fejtik ki a véleményüket”

– jelentette ki Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője a Kossuth Rádióban. Az, hogy a migrációs hátterű fiatalok a mentősökre, tűzoltókra és rendőrökre támadtak, az azt jelzi, hogy a jelenlegi német rendszerrel elégedetlenek – értékelte a berlini szilveszteri eseményeket Pócza István. Közölte továbbá: a probléma másik forrása, hogy mindezt megtehetik.

„Nem mernek például a rendőrök fellépni határozottan úgy, mint mondjuk akár tíz vagy húsz évvel ezelőtt felléptek volna egy német állampolgárral szemben, mert attól félnek, hogy akkor azt fogják mondani, hogy ők rasszisták, ők menekültellenesek, nagyon borzasztó személyek, és elveszítik a munkájukat” – mutatott rá a szakember.

A Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője hozzátette: az új német kormány rögtön a megalakulása után leszögezte, hogy Németország bevándorlóország, ezzel eldöntve a migrációról szóló vitát. Az elemző szerint azonban látható, mi lett mindennek a következménye.

A szilveszter éjszakáján elszabadult berlini események egyre nagyobb hullámokat vernek a migránsválság és a terrorhullám tapasztalatait eddig látványosan figyelmen kívül hagyó Németországban. Vannak, akik már az integrációs politika kudarcáról beszélnek, míg mások inkább a közbeszéd „jobbra tolódását” nézik nyugtalanul.

Berlinben szilveszter éjjel valósággal elszabadult a pokol. Rendőrökre, tűzoltókra és mentősökre támadtak petárdákkal és pirotechnikai eszközökkel. Az elmúlt napokban olyan felvételek is napvilágot láttak, melyeken a randalírozók fegyverekkel lövöldöznek. A tűzoltók több mint 1700 segélyhívást kaptak, melyből 38 esetben támadás érte őket. 41 rendőr megsérült, volt, aki súlyos égési sérüléseket szenvedett.

A rendőrség 145 embert tartóztatott le a zavargásokkal összefüggésben. A jelentések szerint az elkövetők 18 különböző nemzet tagjaiból tevődtek össze. 27 afgán és 21 szír állampolgárságú gyanúsított mellett a többség ugyanakkor már német állampolgársággal rendelkezik.

A német lapok beszámolóikban eleinte kínos igyekezettel kerülték annak kimondását, hogy az őrjöngő fiatalok szinte kivétel nélkül migrációs háttérrel rendelkeznek.

Később viszont egyre többen vetették fel, hogy bizony komoly problémákról tanúskodik a rendőröket, tűzoltókat és mentőket is megtámadó, vaktában lövöldöző fiatalok származása. Így tett például a Die Welt című napilap publicistája is, aki szerint „migráns fiatalok” erőszakoskodtak és tették tönkre sokak ünnepét, a német sajtó viszont szem elől tévesztve a lényeget, olyan dolgokon rágódik, mint például, hogy a „petárda káros az éghajlatra és az egészségre”, ezért be kellene tiltani. Megjegyzi, az igazi kérdés az, hogy az őrjöngő migráns fiatalok egyáltalán német állampolgárnak tekintik-e magukat? A szerző erős kétségeit fejezi ki ezzel kapcsolatban, majd így zárja gondolatait: „Németország nem tudja definiálni önmagát. És ezek a fiatalemberek megérzik ezt. Amikor megtámadják tűzoltóinkat és rendőreinket, akkor a valódi identitásukat ünneplik.”

Külön érdekesség, hogy a portál által feltett kérdésre, miszerint egyetértenek-e az olvasók a véleménycikk szerzőjével, szerda délig 6667 igen, valamint 255 nem szavazat érkezett.

A rendőrszakszervezet január 2-án kerekasztal-beszélgetést sürgetett politikusokkal és szakemberekkel az erőszak okairól, továbbá

felvetették, hogy új megközelítéseket kellene alkalmazni az integrációs politika területén.

„Azonnal szükségünk van erre a vitára, az eredményeire, egy világos koncepcióra és tervre, hogy kinek mit kell végrehajtania” – mondta szakszervezet elnöke, Jochen Kopelke. Szerinte a vasárnap estihez hasonló megrázó eseményekkel járó éjszaka nem ismétlődhet meg jövőre: „Az időkeret tehát meg van szabva”.

Jens Spahn, a CDU egyik vezető politikusa úgy reagált, az ügy sokkal inkább „a szabályozatlan migrációról, a sikertelen integrációról és az állam tiszteletének hiányáról szól”, mintsem a petárdázásról vagy a tűzijátékokról. Kijelentései miatt persze azonnal éles kritikát kapott, és idegengyűlölettel vádolták meg. Kiállt viszont Spahn mellett a CDU alelnöke, Carsten Linnemann, aki így fogalmazott:

„A baloldal és a zöldek nem akarják beismerni, hogy milyen a valóság Németországban. Ehelyett egyre több embert állítanak a jobboldali sarokba, amint kritikusan beszélnek a migrációról és az integrációról.”

A Die Welt szerint a kérdés erős megosztottságot eredményezett a CDU-n belül, s elsősorban két csoport alakult ki. A Jens Spahn és Alexander Throm vezette csoport a migráció kérdésében egyre határozottabb hangot üt meg, a szilveszteri eseményekkel kapcsolatban például azt írták: „Tudni akarjuk a szövetségi kormánytól, milyen megállapításai vannak az elkövetők hátteréről, tudni akarjuk, milyen állampolgársággal rendelkeznek az illető, többnyire férfi személyek”. És szókimondóan nyilatkozott Kai Wegner, a párt frakcióvezetője is, aki egyebek mellett a párhuzamos társadalmak létezéséről beszélt. „Berlinnek sokkal nagyobb problémája van, mint a petárdák betiltásáról szóló vita. Ez a jogállamiság tiszteletének hiánya”. Hozzátette:

„Az elkövetők csoportját egyértelműen meg kell nevezni”, hiszen tudvalevő, hogy „túlnyomórészt migrációs hátterű férfiak voltak, akiknek csak megvetésük maradt az állam és annak képviselői iránt”.

Ezzel szemben a hagyományos „merkeli” migrációs politikát követők elítélik az ilyen és ehhez hasonló megközelítéseket és félnek a párt „jobbra tolódásától”.

A jobbra tolódástól való páni félelem máshol is jelen van. Reem Alabali-Radovan, a szövetségi kormány integrációs biztosa sietett lehűteni a kedélyeket. „Az elkövetőket a tetteik alapján kell megítélnünk, nem pedig a feltételezett származásuk alapján, ahogyan egyesek most teszik” – mondta. Güner Balci, Berlin Neukölln kerületének integrációs biztosa egy rádióműsorban kifejtette, a nehéz szociális problémákkal küzdő nagyvárosi kerületekben eddig is megfigyelhető volt, hogy „vannak olyan gyerekek és fiatalok, akik úgy nőnek fel, hogy a családon belüli erőszak mindennapos jelenség”. Balci szerint „a migráció és az erőszakra való hajlam között” nem érdemes közvetlen kapcsolatot keresni. „Szerintem ők berlini fiúk, akár tetszik, akár nem” – hangsúlyozta a török származású integrációs biztos. A kerület szociáldemokrata polgármestere, Martin Hikel pedig azt emelte ki, hogy „az erőszak áldozatai is gyakran migrációs hátterű emberek” – idézi szavaikat az rbb24.

„Ifjúsági kulturális” kérdésnek nevezte a problémát Ahmad Mansour, népszerű pszichológus és író a Tagesschau-nak adott interjújában. A gyanúsítottak szerinte olyan emberek, „akik úgy akarták megérteni és megélni a férfiasságukat, hogy készek voltak erőszakot alkalmazni”. Ennek pedig „köze van a patriarchális struktúrákhoz is”, amelyek ahhoz vezetnek, hogy „ezek az emberek a rendőrséget és a mentőalakulatokat gyengének látják, amit meg lehet támadni”.

Végül meg kell említeni a ZDF közszolgálati televíziót is, mely meglehetősen érdekes módon közelített az eseményekhez, amikor Frank Asbrock pszichológust kérte meg, hogy magyarázza el, miért „rövidlátó” dolog „az erőszak és a migrációs háttér közötti kapcsolatról beszélni”.

Asbrock pedig hozta is a kötelezőt, amikor megvilágította, a vitát a migránsokra terelni „nagyon könnyű módja annak, hogy eltereljük a figyelmet a társadalom egészének problémáiról”.

Szerinte ugyanis „egyes csoportok számára hasznos, ha találnak egy bűnbakot, akinek tulajdoníthatják a problémát”. Ezek a csoportok „rendre azt javasolják, a gondokat úgy lehet megoldani, hogy a migránsokat kitessékelik, vagy egyáltalán nem engedik be őket az országba”. Valójában csupán „egyszerű megoldást kínálnak bonyolult kérdésekre.” Asbrock komoly aggályait fejezte ki amiatt, mert „egyre normálisabbá válik, hogy a nyilatkozatok politikailag jobboldali irányba mozdulnak el”.