POLITIK
Rövidesen kifogyhatnak a készletekből.
India komolyan fontolgatja, hogy ismét vásárolni kezdjen az orosz kőolajból, mintán az iráni háború, Teherán térségbeli megtorló csapásai és a Hormuzi-szoros lezárása megzavarták a Közel-Keletről érkező olajellátást-írja a vg.hu.
India állami tulajdonú finomítói és az indiai kormánytisztviselők a hét végén találkoztak, hogy a Közel-Keleten bekövetkezett jelentős eszkalációt követő rendkívüli helyzetről és az előttünk álló időszak ellátási terveiről egyeztessenek. Az Oilprice.com értesülései szerint a tervek között szerepel annak lehetősége is, hogy az indiai finomítók ismét orosz olajat vásároljanak.
India a világ harmadik legnagyobb olajexportőre.
A Hormuzi-szorosban tapasztalható, az olajellátást érintő súlyos fennakadások miatt az indiai olajügyi minisztérium tisztviselői a külügyminisztériumnál azt szorgalmazzák, hogy az Amerikai Egyesült Államoktól próbáljanak felmentést kiharcolni az orosz olaj importjára. A Bloomberg forrásai szerint Ázsia főbb elosztóközpontjai közelében orosz kőolajból több millió hordó áll kihasználatlanul.
India jelenlegi kereskedelmi és stratégiai kőolajtartalékai legfeljebb két heti fogyasztásának a fedezésére lennének elegendők. A világ legnépesebb országa nemrég elfordult az orosz kőolaj vásárlásától, hogy Washington kedvében járjon az amerikai–indiai kereskedelmi tárgyalásokon, illetve hogy megfeleljen az Amerikai Egyesült Államok szankcióinak, amelyek Oroszország vezető termelőit és exportőreit, a Rosznyefty és a Lukoil vállalatokat célozzák.
India az elmúlt hetekben drasztikusan visszafogta az orosz kőolaj behozatalát, miközben növelte az importot a Közel-Keletről, Venezuelából, Nyugat-Afrikából és az amerikai kontinensről.
A Hormuzi-szoroson átmenő forgalom szinte teljes leállása azonban a nagy importőröket – köztük Indiát is – fokozott készültségbe helyezi, mivel létfontosságú kőolajellátásuk veszélybe kerülhet. A Kpler becslései szerint a Hormuzi-szoroson áthaladó kőolaj legnagyobb vásárlói India és Kína. Emellett India LPG-ellátásának 85 százaléka is ezen a vízi útvonalon halad át.
Az iráni háború sem jelent mentsvárat az orosz gazdaságnak – az olajrali ellenére romokban a költségvetés
Folytatódik az iráni háború miatti olajpiaci rali. Azt követően, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Izrael szombaton nagyszabású katonai műveletet indított Izrael ellen, a globális olajárak 2024 júliusa óta a legmagasabb szintre emelkedtek. A drágulás azonban továbbra sem éri el azt a mértéket, amely az orosz költségvetés egyensúlyához szükséges lenne – írta a Reuters.
Bár a kőolaj világpiaci ára kedden hordónként 83 dollár fölé ugrott, az orosz olajat a nemzetközi Brent-referenciaárhoz képest továbbra is olcsóbban értékesítik. Ez nem segít Moszkvának a költségvetési hiány csökkentésében. A Reuters számításai szerint ez a különbség februárban átlagosan 26,50 dollárt tett ki hordónként.
Ukrán dróntámadás érhette a szankciók alatt álló orosz Arctic Metagaz LNG-tankert a Földközi-tengeren. A legénységet mentőcsónakban találták meg, a támadásról azonban egyelőre nem közöltek hivatalos bizonyítékot.
Ukrán drón támadhatott meg egy cseppfolyósított földgázt szállító orosz tankert a Földközi-tengeren, a hajó lángol – közölték kedden tengeri szállítmányozással és hajózási biztonsággal foglalkozó források.
A tájékoztatás szerint az Arctic Metagaz nevű tanker, amely amerikai és brit szankciók hatálya alatt áll, legutóbb hétfőn jelentette helyzetét Málta partjainál a MarineTraffic hajózási nyomkövető platform adatai szerint.
A hajót egy haditengerészeti drón támadhatta meg, és az egyik forrás szerint feltételezhető, hogy a műveletet Ukrajna hajtotta végre,
bár erre bizonyítékot nem szolgáltattak. A máltai fegyveres erők közölték, hogy segélykérő üzenetet kaptak a hajótól, és megtalálták, de a hajó állapotáról nem közöltek részleteket. A legénységet egy mentőcsónakban találták meg.
A hajó oroszországi üzemeltetője, az SMP Techmanagement, az orosz LNG-gyártó Novatek és az orosz közlekedési minisztérium nem reagáltak az ügyben a megkeresésekre, ahogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) sem.
Korábban megírtuk, hogy az iráni háborús eszkaláció és a Közel-Keleten megakadt energiaszállítmányok miatt újra fellángolhat az Európai Unióban az orosz gáz teljes betiltásáról szóló vita.
A gázárak egy hét alatt 75 százalékkal ugrottak meg,
miközben Norvégia energiaügyi minisztere szerint a geopolitikai helyzet alapjaiban írhatja át az energiapolitikai számításokat.
Az Egyesült Államok és Izrael iráni célpontok elleni katonai akciói, valamint Irán drón- és rakétatámadásai nemcsak katonai, hanem súlyos gazdasági következményekkel is járnak.
Az európai gázárak egyetlen hét alatt 75 százalékkal emelkedtek, többéves csúcsra kapaszkodva, miután a konfliktus közvetlenül érintette a Perzsa-öböl térségéből érkező szállításokat.
A kialakult helyzet az Európai Unióban is politikai hullámokat vet. Az Európai Unió tagállamai alig egy hónapja adták meg a végső jóváhagyást arra a tervre, amely szerint 2027 végéig teljesen betiltanák az orosz földgáz importját. A döntés négy évvel azután született meg, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és az EU stratégiai célként tűzte ki az orosz energiahordozóktól való függetlenedést.
Folytatódott az energiaárak emelkedése szerdán is az iráni háború árnyékában, ám az olajárak növekedése némiképp lelassult a hét első napjainak szédületes üteme után. Donald Trump amerikai elnök ugyanis kedden arról írt a Truth Social közösségi oldalon, hogy utasította a kormány fennhatósága alá tartozó Development Finance Corporationt (DFC), hogy nyújtson biztosítást észszerű áron a Perzsa-öböl hajóforgalma és különösen az energia számára.
Az amerikai haditengerészet kíséretével szabadulhatnak a tankerek
Trump emellett arra is ígéretet tett bejegyzésében, hogy az amerikai haditengerészet, amint lehetséges, kíséretet is biztosít a Hormuzi-szoroson átkelő tankerek számára. Ezzel párhuzamosan
a világ legnagyobb olajcége, a szaúdi Aramco igyekszik az olajexport legalább egy részét a Vörös-tenger kikötői felé irányítani, így a tankerek elkerülhetik az iráni háború kereszttüzébe került fojtópontot.
Azonban a Perzsa-öböl országaiban kezdenek megtelni a tárolók, miután nem érkeznek újabb tankerek a térségbe, amelyek a nyersanyagot elszállítanák, így például Irak már kénytelen volt korlátozni a kitermelést a Rumalia olajmezőn, ami az ország legnagyobbja, valamint a Nyugat-Kurna 2. projekten. A keddi iraki bejelentések a Bloomberg összefoglalója szerint mintegy napi 1,2 millió hordónyi termelést érintenek.
Csak lassult, de nem állt meg az olajár emelkedése
A Brent olajfajta így szerda reggel újabb 3 százalékkal drágult, ami békeidőben jelentős mozgásnak számít, ám elmarad a hétfői és keddi drágulási ütemtől. A hordónkénti ár így a múlt pénteki 72 dolláros szintről – amiben már szintén szerepelt némi geopolitikai prémium – 83 dollárra ugrott szerdára.
Hétfőn pedig Katar jelentette be, hogy leállítja LNG-termelését, miután a létesítményt találat érte. Az LNG-szállítmányok tehát a tankerek amerikai kísérete esetén sem feltétlenül indulnak újra, hiszen nemcsak a nyersanyag szállításával, de az előállításával is gondok vannak. A térségben hétfőn Izrael is leállította a földgáz kitermelését a Leviathan mezőn. Ennek ellenére szerdára már a földgáz drágulási üteme is lelassult a szédítő hétfői és keddi ütem után , így nyitáskor a holland TTF gáztőzsdén csak mintegy 6 százalékos emelkedés következett be. Az 57 euró per megawattóra azonban így is közel duplája az iráni háború kitörése előtti árnak.
Ripost hírek
