Melyek lennének az orosz békefeltételek?

Tszekov az interjú során többek között megemlítette azt is, hogy az ukrán kapituláció után a tárgyalásokat már nem Volodimir Zelenszkij elnökkel folytatnák le az oroszok, arra viszont nem tért ki, hogy kivel tervezik a megállapodást.

Az üggyel kapcsolatban megszólalt a korábbi béketárgyalásokat vezető Vlagyimir Medinszki is, aki szerint az tárgyalások leállása tragikus az ukrán nép számára. Ő úgy véli, hogy Kijev nem válaszolt Moszkva békejavaslataira, valamint a tűzszünetről is azért maradt el a megállapodás, mert az ukránok nem akartak vesztes helyzetben tárgyalóasztalhoz ülni.

Marija Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője pedig egy nappal korábban arról beszélt, hogy a béketárgyalások azért akadtak meg, mert az amerikaiak ezt követelték Kijevtől.

Oroszország nem fogja megnyerni a háborút Ukrajnában, és a békefeltételeket nem diktálhatja majd Vlagyimir Putyin orosz elnök – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár.– Putyin akkor fog komolyan tárgyalni a békéről, amikor felismeri, hogy nem képes megtörni Ukrajna védelmét. (Moszkva) nem fogja diktálni a béke feltételeit. Ukrajna ezt nem fogja elfogadni, és mi sem – mondta a német kancellár.

Olaf Scholz kiemelte, hogy az orosz háború brutalitása minden korábbinál jobban összekovácsolta az ukrán nemzetet, és két országot is közelebb hozott a NATO-hoz. 

– Svédország és Finnország közeli barátként és partnerként kíván csatlakozni a szövetséghez, nagyon szívesen fogadjuk őket – fogalmazott a kancellár.

Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes rámutatott, Ankara mindig üzleti oldalról nézi a világot, így van esély a kompromisszumra.

Scholz szerint Putyin ahhoz a világrendhez akar visszatérni, amelyben a legerősebb határozza meg, mi a helyes, amelyben nem létezik szabadság, szuverenitás és önrendelkezés. A német kancellár Putyin háborús politikáját imperializmusként írta le, amellyel az orosz elnök olyan időkbe akarja a világot visszataszítani, amikor a háború a politika bevett eszköze volt.

Ha valaki a nacionalizmus, az imperializmus és a háború múltbeli korszakába akar minket visszavinni, azt mi elutasítjuk. Mi a jövőt képviseljük

 – mondta. A Világgazdasági Fórumon a német kancellár nagyobb globális együttműködést szorgalmazott az olyan életveszélyes fenyegetések leküzdésére, mint az éghajlatváltozás, az éhezés és a fosszilis energiaforrásoktól való függés.

Az évente megrendezett davosi tanácskozást Scholz beszéde zárta le csütörtökön. 

A Világgazdasági Fórumot a koronavírus-világjárvány miatt kétszer is elhalasztották, idén pedig az ukrajnai háború nyomta rá erőteljesen a bélyegét a világgazdaság befolyásos vezetőinek megbeszéléseire. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter törvényhozókkal, helyi tisztségviselőkkel és üzletemberekkel együtt igyekezett kihasználni a fórum adta rivaldafényt, és személyesen vagy virtuális úton még további támogatást elnyerni Ukrajna Oroszország elleni küzdelméhez.

A svájci fórumon elmondott beszédében Scholz úgy vélekedett, hogy Putyin nem tudta elérni a több mint három hónapja indított háború elején kitűzött stratégiai céljait.

Ukrajnának „nagy problémái” vannak – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.

Peszkov akkor nyilatkozott így, amikor arra kérték, hogy értékelje Dmitrij Medvegyevnek, a biztonsági tanács helyettes vezetőjének szerdai, arra utaló Telegram-bejegyzését, hogy Ukrajna két év múlva már megszűnhet önálló állam lenni.

„Nem kommentálnám ezt az üzenetet. De tudjuk, hogy Ukrajnának nagy problémái vannak. Ezt mindenki nagyon jól tudja, és igen, ezt ki lehet jelenteni, a lényeg az, hogy a nacionalista alegységek ellenállása folytatódik, az ukrán vezetés pedig nem hajlandó tárgyalni ezekről a nacionalista egységekről és józanul értékelni a helyzetet” – fejtette ki álláspontját Peszkov.

„Ez nem sok jóval kecsegtet” – tette hozzá.

Medvegyev volt állam- és kormányfő szerdai Telegram-bejegyzésében egy hírre reagált, amely szerint Ukrajna két év múlva törlesztendő kölcsönbérlet keretében akar cseppfolyósított földgázt (LNG-t) beszerezni az Egyesült Államokból, különben „egyszerűen megfagy” a télen.

„Csak van itt egy kérdés. Ki mondta, hogy két év múlva Ukrajna egyáltalán létezni fog a világtérképen?” – fogalmazott Medvegyev.

Úgy vélekedett, hogy „az amerikaiakat ez már nem érdekli”, mert annyit fektettek már be az „Ellenoroszország-projektbe”, hogy minden más már „semmit sem jelent a számukra”.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy Oroszország ott tesz pontot az ukrajnai „különleges hadművelet” végére, ahol ő akarja, nem pedig ott, ahol egyes washingtoni és más ideológusok és stratégák szeretnék. Leszögezte, hogy Moszkva kész kitartani az invázió kinyilvánított céljainak megvalósítása mellett, bármilyen döntést is hoz a Nyugat.

Rjabkov kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államoknak és a Nyugat egészének megvan a józan esze ahhoz, hogy az ukrajnai helyzetet ne fokozzák közvetlen összecsapássá, mert a nukleáris fegyverek bevetése esetén nincs visszaút. Hozzátette, hogy a nyugati vádakkal szemben Oroszország elutasítja a korlátozott nukleáris háború ideológiáját.

Az orosz-ukrán béketárgyalások áprilisi megszakadásáért a helyettes tárcavezető Kijevet és nyugati „bábmestereit” okolta.