
Nagy árat fizetett az ukrán család, hogy megmeneküljenek: „Az volt a küldetésem, hogy biztonságban tudjam a családomat”

Mindent hátrahagyva egyetlen táskával repülték át a tengert, hogy menedéket kaphassanak. Borzalmas megpróbáltatáson vannak túl.
Öt éve élt az ukrán fővárosban Dan Baker a feleségével, Victoriával és mostohalányával, Veronicával, amikor kirobbant az orosz-ukrán háború.
A férfi családjával együtt megfogadták, hogy a végsőkig kitartanak majd, és maradnak. Ám a növekvő veszély és bizonytalanság miatt végül a menekülés mellett döntöttek.
Csak az került öt keserves napjukba, hogy a folyamatos összetűzésektől életveszélyessé vált Kijevből a lengyelországi Krakkóba érjenek. Majd mindezek után 43 órán keresztül nyomorogtak a kocsijukban. A helyzetük teljesen kilátástalan lett: egy-egy táskát magukhoz véve szállhattak csak fel a repülőgépükre.
„Szó szerint csupán egy kis résen keresztül láttam ki a szélvédőn. Az volt a küldetésem, hogy a családom biztonságban legyen, így nem hiszem, hogy megengedhettem magamnak, hogy kétségek merüljenek fel bennem. Minden kilométer, amit magunk mögött hagytunk, egy újabb kilométerrel közelebb volt a biztonsághoz. Mindenki csak egy-egy táskát vihetett fel a repülőre, így még mindig rengeteg holmink van a Lengyelországban maradt autónkban” – árulta el az immár Brightonban élő családfő a BBC-nek.
„Természetesen vissza akarunk térni Kijevbe, de nem tudjuk, meddig fog ez tartani, ezért munkát kell találnom, lakást kell találnom, iskolát kell találnom a lányomnak” – nyilatkozta elszántan a családját féltő férfi.
Az Egyesült Királyságban élő szüleitől kért menedéket Dan a családjával. De mivel a nagyszülők háza kicsi, így Veronica a kanapén, Victoria egy kempingágyon, még Dan a padlón alszik a ház előszobájában. A legszomorúbb az egész történetben, hogy nekik volt hova menniük, de mások biztos szállás nélkül kellett hátrahagyniuk az otthonukat.






