Putyin felszólította az ukrán katonaságot, leleplezte fő célját

Néhány órával korábban, még arról szóltak a hírek, miszerint kész delegációt küldeni Minszkbe Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajnával folytatandó tárgyalásra. De egy friss közleményében már egészen mást sugallnak a szavai.

Vlagyimir Putyin az orosz biztonsági tanács pénteki tanácskozásán felszólította az ukrán hadsereget, hogy buktassa meg a kormányát, miközben a Kijev melletti harcok fokozódnak – számolt be róla a Metro. Az orosz vezető a televíziós beszédben végre azt is felfedte, hogy mi lehet a valódi indítéka a déli szomszédjának lerohanásával.

„Vegyétek a hatalmat a saját kezetekbe, úgy tűnik, könnyebb lesz veletek tárgyalni, mint a drogfüggők és neonácik bandájával, amely Kijevben ül és túszul ejtette az ukrán népet” – jelentetti ki határozottan Putyin.

„Ne hagyd, hogy azok a neonácik és drogfüggők, akik Kijevben ülnek emberi pajzsként használják gyermekeidet, feleségeidet és szüleidet” – zárta sorait az orosz elnök.

Amerikai és ukrán tisztviselők korábban azt mondták, hogy szerintük Oroszország célja a főváros, Kijev elfoglalása és a demokratikusan megválasztott kormány megbuktatása, amelyet Putyin az Egyesült Államok bábjának tekint. Amikor szerda este bejelentette az inváziót, azt állította, hogy ez egy különleges katonai művelet Ukrajna demilitarizálására. De az országszerte zajló egynapos heves bombázások és harcok után egyre több jel utalt arra, hogy Moszkva esetleg az ukrán kormány megdöntésére törekszik.

Sokan azt gyanítják, hogy Putyin Ukrajna megszállásával a világ térképének újrarajzolására és Moszkva hidegháborús befolyásának újjáélesztésére törekszik – fogalmazta meg kétségeit a brit portál. 

0-ből 9 magyar úgy látja, hogy hazánk nem sodródhat bele fegyveres konfliktusba – világít rá a Századvég legújabb közvélemény-kutatása. A felmérés feltárta az ukrán-orosz konfliktussal kapcsolatos magyar lakossági attitűdöket, kitérve a magyar-ukrán határ katonai védelmének kérdésére is.

Hazánknak távol kell maradnia a háborútól

Az Oroszország által Ukrajnában foganatosított katonai műveletek megindítását követően készült közvélemény-kutatás alapján kijelenthető, hogy össztársadalmi konszenzus rajzolódott ki abban a tekintetben, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból.

A felmérés szerint a megkérdezettek 98 százaléka gondolja úgy, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy hazánk ne kapcsolódjon be az ukrán-orosz fegyveres konfliktusba, míg a Magyarország háborús részvételét támogatók aránya mindössze 1 százalék.

Magyarország biztonságának garantálása áll az első helyen

Megállapítható, hogy a magyarok elsődleges fontosságúnak ítélik hazánk biztonságának szavatolását. A kutatás rámutat, hogy 10-ből 9 válaszadó (90 százalék) szerint Magyarország biztonsága az első, továbbá kulcsfontosságú, hogy hazánk ne sodródjon fegyveres konfliktusba, ezzel szemben a megkérdezettek 9 százaléka az orosz agresszió elleni fellépésben való aktív részvételt, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök megbüntetését tartja fontosabb, sürgetőbb feladatnak.

Ehhez kapcsolódóan fontos hangsúlyozni, hogy a magyarok 90 százaléka egyetért azzal, hogy hazánk az elmúlt napokban megerősítette a magyar-ukrán határ katonai védelmét, ugyanakkor 7 százalékuk ellenzi ezt az intézkedést.

Ferenc pápa elítélte vasárnap az ukrajnai háborút, fegyvernyugvást sürgetett, humanitárius folyosók létesítését kérte és segítséget a menekültek számára – jelentették hírügynökségek.

A katolikus egyházfő a pápai könyvtárnak a vatikáni Szent Péter térre nyíló ablakában elmondott beszédében hangot adott „nagy szomorúságának az ukrajnai háború miatt”, és figyelmeztetett minden háborúskodó felet: ne ringassa magát abban a hitben, hogy Isten az ő oldalán áll. Ismét elmondta, hogy március 2-ára, hamvazószerdára meghirdette az ima és a böjt nemzetközi napját a béke érdekében.

„Akik háborúskodnak, azok megfeledkeznek az emberiségről. Nem az emberek mindennapi életét nézik, hanem pártos érdekeiket helyezik minden más elé, bíznak a fegyverek ördögi és fonák logikájában, amely a lehető legmesszebb áll Isten céljától” – jelentette ki.

Látva, hogy a téren állók közül sokan ukrán zászlót tartanak, ukránul mondta: „Dicsértessék a Jézus Krisztus!”

Megemlékezett a menekültekről: „Ők a testvéreink, akik számára most sürgősen humanitárius folyosókat kell nyitnunk, és be kell fogadnunk őket”. „Imádkozzunk azért, hogy a fegyverek elhallgassanak! A Jóisten a béketeremtőkkel van, nem pedig az erőszaktevőkkel. A háború valódi áldozatai az emberek, akik életükkel fizetnek a háború őrültségéért” – fogalmazott a pápa.

Az egyházfő szombaton felhívta telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki megköszönte neki, hogy szerdára imanapot hirdetett meg Ukrajna békéjéért. A pápa már pénteken és szombaton is ukránul és oroszul sürgette a fegyverek megállítását.

Pénteken a pápa személyesen látogatott el Oroszország szentszéki nagykövetségére, amely a Vatikán közelében található. A külképviseleten kifejezte aggodalmát a konfliktus miatt. Azt követően az egyházfő telefonon beszélt Szvjatoszlav Sevcsuk kijev-halicsi görögkatolikus nagyérsekkel, akitől információkat kért az ukrajnai, elsősorban a Kijevben kialakult helyzetről.