RETRO RÁDIÓ

Emberiség elleni bűncselekményekkel vádolnak két szír migránst Németországban!

Gaál József
Szerző
Gaál József
Létrehozva2020. 04. 23. 15:53

Jogi szakértők szerint akár két-három évig is elhúzódhat a két férfi pere, és egyáltalán nem biztos, hogy elmarasztaló ítélet születik velük szemben.

Németországban csütörtökön megkezdték a szíriai titkosrendőrség két korábbi tisztjének a bírósági tárgyalását, akik a vád szerint emberiség elleni bűncselekményeket követtek el egy büntetés végrehajtási intézményben a szír polgárháború alatt – írja Frankfurter Allgemeine Zeitung internetes kiadása.

A német személyiségi jogok miatt csak R. Anwar és Eyad A. néven ismert vádlottak tárgyalása lehet az első olyan per, amiben a Bassár el-Aszad vezette szíriai rezsim által elkövetett bűncselekmények miatt ítélnek el valakit külföldön.

A német lapok egybehangzó beszámolói szerint a két szír vádlott a 2015-ös nagy migrációs hullámmal érkezett Németországba, és a tavalyi év elején vették őrizetbe őket a német különleges alakulatotok.

A két migránssal szembe egy meglehetősen cifra vádanyagot állított össze a német ügyészség. Többek között azzal vádolják őket, hogy az Al Khatib néven ismert, Damaszkusz közelében fekvő fogvatartási központban ellenzéki politikusokat és tüntetőket kínoztak halálra válogatott módszerekkel.

A szövetségi ügyészek azt állítják, hogy az 57 éves Anwar R. vezette az előbb említett komplexumot, így ő ellene emberiség elleni bűncselekményekért, nemi erőszakokért, legalább 58 ember gyilkosságáért, valamint 4000 kínzással kapcsolatos eset miatt emeltek vádat.

A vád szerint a 43 éves Eyad A. egy rendőri csapat tagjaként teljesített szolgálatot a fogvatartási intézetben, ahova rendszeresen bevitt és megkínozott olyan tüntetőket, akik a Bassár el-Aszad vezette kormány ellen demonstráltak Damaszkuszban a polgárháború kirobbanásakor, azaz 2011 második felében.

Ha a vádlottakat bűnösnek találja a bíróság, akkor Anwar R. a hátralévő életére börtönbe kerül, Eyad A. pedig 15 év szabáságvesztést kaphat maximum.

Szíriát az Aszad- dinasztia irányítja Háfez el-Aszad 1930-ban született egy szegény, alavita családba. 22 évesen csatlakozott a szír légierőhöz, s idővel a parancsnok lett. 1970-ben, egy puccs során szerezte meg a hatalmat. Komoly biztonsági struktúrát hozott létre: a különböző hírszerzési ágak átfedésben működtek, így hatékonyan tudtak kémkedni egymás után is. A társadalom szintjén is sikerült támogatást szereznie a vidéki, földtulajdonnal nem rendelkező szunniták körében. Háfez el-Aszad megszilárdította hatalmát az országon belül, de arra is volt gondja, hogy külföldi szövetségeseket találjon. Az egykori Szovjetunió és Irán támogatása komoly fegyvertényt jelentett. 2000-ben bekövetkezett halála után legidősebb fiának kellett volna átvennie a hatalmat, ám ő 31 évesen elhunyt egy autóbalesetben, így a sorban következő legidősebb fiát, Bassárt hívták haza Londonból, ahol szemésznek tanult. Mindössze 34 éves volt, amikor átvette a hatalmat. A szíriai polgárháborúban megingott hatalma ma két külföldi erőtől függ, Oroszországtól és Irántól,

 

Ripost hírek

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.