A 2015-ben Svédországba érkezett migránsok 90 százaléka nem dolgozik

A statisztikai hivatal kutatásából kiderül, hogy a tartózkodási engedéllyel rendelkező 15 év fölötti migránsok közül mindössze 4 574 ember tartja el magát munkából, 9 970 migráns tanulmányaira kap pénzt, míg 18 405 bevándorló önkormányzati segélyekből él. A segélyekből élő migránsok több svéd kistelepülésnek is pénzügyi gondokat jelentenek. A mindössze 18 ezres lakosú Hassleholmot is ide lehet sorolni, ahová az elmúlt három évben közel háromezer migránst fogadtak be. Az újonnan érkezőknek a 80 százaléka a mai napig nem tudott elhelyezkedni és segélyekből él.

Lars Jönsson, a városi tanács elnöke szerint a településen 100 írástudatlan bevándorló van, illetve további 200 migráns, akik szinte semmilyen oktatásban nem részesültek.

Szakértők szerint egyébként az is komoly problémát jelent, hogy Svédország Európa egyik legfejlettebb országa, ahol szakképzett munkaerőre van szükség. A közel-keleti és afrikai migránsok azonban a legtöbb esetben nem szereztek hazájukban olyan képesítést, amellyel el tudnának helyezkedni a svéd munkaerőpiacon. Ezért előfordul az is, hogy bár a migránsok munkába állnak, de az alacsony szintű munkáért kapott fizetésükből nem tudnak megélni, így inkább a segélyt választják.