Nekünk is kell harcolnunk Amerika oldalán Észak-Korea ellen?

Egyre súlyosabb az észak-koreai rezsim és az Egyesült Államok konfliktusa, a világ lélegzetvisszafojtva figyeli, háborúvá fajul-e a két ország fenyegetőzése. Legutóbb a kommunista ország jelentette be: megvizsgálják annak lehetőségét, hogy csapást mérjenek a Csendes-óceánon található Guam szigetre, amely az Egyesült Államok egyik külbirtoka. Donald Trump amerikai elnök erre úgy reagált, hogy egy esetleges Phenjan felől érkező támadásra olyan erővel és haraggal válaszolnának, amelyet még senki nem látott ezen a világon.

Matthew Rycroft Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete csütörtökön kijelentette, hogy abban az esetben, ha az Egyesült Államok háborúba keveredne Észak-Koreával, akkor a brit haderőre számíthatnának, és vállvetve harcolnának a phenjani rezsim ellen. Pénteken azonban komoly brit kormányzati forrásokra hivatkozva arról számolt be a sajtó, hogy Nagy-Britannia nem venne részt Amerika mellett egy esetleges fegyveres harcban. A német Die Welt című konzervatív napilap pedig megjegyzi, hogy Németország Európa legnagyobb gazdasági hatalmaként nem köteles állást foglalni az esetleges háborúban. A lap hozzáteszi, hogy csupán az ország vezetőinek döntésén múlik az, hogy bele akarják-e magukat és az országukat sodorni egy ilyen helyzetbe. 

Nagyon csekély annak az esélye, hogy ezt a konfliktust békés úton tudják majd rendezni

– mondta el a %RIPOST% -nak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. A helyzet azonban meglehetősen összetett. A nagyhatalmak – azaz Kína, Oroszország és az Egyesült Államok – folyamatosan egyeztetnek a diktatórikus ország elleni fellépés lehetőségeiről. Mindegyik fél egyetért abban, hogy változtatni kell a rendszeren, az érdekek azonban természetesen nem egyeznek. Kína szinte az utolsó támogatója Észak-Koreának, nekik nem áll érdekükben, hogy egy olyan egységes Korea jöjjön ismét létre, amelyet Amerika ellenőriz.

Kínának az sem szerencsés, ha az újraegyesülés után Korea a térség egyik vezető hatalma lesz, mert az gyengíti a kínai érdekeket.

Ezért van tehát, hogy Kína nem áll az Egyesült Államok mellé, és nem akarják egységes erővel elüldözni a Kim Dzsongun vezette rezsimet az ázsiai ország éléről.

Ha viszont háborúra kerülne sor, akkor vajon mihez kezd a NATO és az európai nagyhatalmak? Nógrádi György szerint kizárt annak az esélye, hogy Európa konfliktusba kerüljön egy észak-koreai konfliktus miatt. Guam ugyanis nem tartozik az Egyesült Államokhoz, így az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelye nem értelmezhető ebben az esetben.

Ez a cikkely mondja ki ugyanis a tagállamok kölcsönös szolidaritását, vagyis azt, hogy bármelyikük megtámadását a többi saját maga elleni támadásként kezeli.