Képtelenek visszatoloncolni a hatóságok a hétgyermekes szerb anyát

Ahhoz, hogy valaki menekültstátuszt kaphasson Európában,  alapvetően nyomós érv kell. Ha valaki megérkezik egy európai országba, akkor jogában áll menedékjogot kérvényezni. A hatóságok megvizsgálják az adott esetet, és elbírálják a kérelmet. Amennyiben elutasítják, akkor az adott személyt elméletileg vissza kellene toloncolni a hazájába. Ez az utolsó lépés azonban a legtöbb esetben elmarad.

Ezért is lehet, hogy annyi bűnelkövető és menekültstátuszra nem jogosult illegális bevándorló marad nyugaton. A híradásokban folyamatosan olvashatunk arról is, hogy egy-egy terrortámadás elkövetője nem volt ismeretlen a hatóságok számára, sőt már régen ki kellett volna toloncolni őket, ám az még sem történt meg. De ha tudják a problémát, akkor miért nem tesznek ellene?

Trükközés, bürokrácia, túlzott emberi jogok

Mindhárom oka annak, hogy akadozik a rendszer. Ha valaki ugyanis beteg vagy fellebbez a döntése ellen, vagy adott esetben gyermeket vár, a kitoloncolásról szó sem lehet. Így fordulhat elő, hogy az elmúlt 10 év alatt nem sikerült kitoloncolni azt a csecsen férfit, aki iratok nélkül érkezett Ausztriába, vagy hogy még mindig Németországban él az a nő, akit 2015 áprilisa óta próbálnak kitoloncolni, de mivel most várja hetedik gyermekét, ez egyelőre esélytelen.

De megemlíthetnénk azt a 25 éves szudáni fiatalt is, aki hét különböző néven vett fel az államtól segélyt. A 22 ezer eurós kárt okozó férfit börtönbüntetésre ítélték, ahelyett, hogy kitoloncolták volna.

Bár sokak szerint a legnagyobb kérdés az, hogy miként akarjuk elérni azt, hogy hazamenjenek a migránsok, ha még azt sem tudjuk megakadályozni, hogy az akaratunk ellenére Európába jöjjenek.