kulcsár edina
A "prostituáltak Aldija" egyesek szerint Németország, ahol virágzik a szexturizmus, és a törvényes keretek ellenére is aratnak az emberkereskedõk.
Németországot gyakran Európa legnagyobb bordélyának nevezik – ami nem véletlen, hiszen virágzik a prostitúció. Az „iparág” űzése szabályos keretek között évtizedek óta legális, de emellett sokakat kényszerítenek is arra, hogy a testüket árulják.
A jelenleg is élő törvények alapján a bejegyzett prostituáltak jogosultak egészségügyi ellátásokra, járhat nekik munkanélküli segély, majd nyugdíj is. Számukról csak becsült adatok vannak: 150-700 ezer prostituált élhet Németországban.
A szabályok alapján 18 évnél fiatalabbak nem dolgozhatnak szexmunkásként. Az aktusra nem kerülhet sor iskolák közelében, de a helyi önkormányzatok ennél több helyről is kitilthatják a munkavégző nőket. A prostituált határozza meg, hogy hol, mikor és mire kerül sor, és ezért mennyi pénzt kér – ezzel kiküszöbölték az üzletből a striciket.
A szigorú szabályozásnak – többek között a kötelező óvszerhasználatnak, a rendszeres orvosi vizsgálatnak és a regisztrációnak – kritikusai is vannak szép számmal, akik szerint ez a helyzet több nőt is arra késztet, hogy inkább illegálisan dolgozzon. Mások szerint pedig a törvény az embercsempészeknek ad zöld utat, hiszen bármelyik külföldi, prostitúcióra kényszerített nőre rámondhatják, hogy saját elhatározásából hivatásos szexmunkás.
A szexuális jellegű emberkereskedelem egy év alatt 5 százalékkal növekedett is. Ráadásul a román vagy a bolgár nők nem is nagyon működnek együtt a hatóságokkal, és bizonyítékokat is nehéz találni a kihasználtságukra.
A legalizálásnak és a törvényes kereteknek köszönhetően a német prostituált-paradicsom rengeteg embert vonz, külföldről is. A francia határhoz közeli Saar-vidék a francia férfiak nagy kedvence, de már specializált utazási irodák is kínálnak „bordélykirándulást”, amely akár 8 napig is tarthat, mindennap más városban. Az „olcsó hús” miatt egy amerikai szexturista korábban Németországot a „prostituáltak Aldijának” nevezte.
A legnagyobb választék természetesen a fővárosban, Berlinben van, az itteni bordélyok egyik-másika még némi hírnévre is szert tett – igaz, néha rendőrségi razziáknak köszönhetően. De a látogatóknak nem is kell piros lámpás házat keresniük, hiszen az Oranienburger Straße mentén sorban állnak a kuncsaftot kereső prostituáltak.
Hamburg sem panaszkodhat, a St. Pauli negyedbe például esténként nőknek nem is tanácsos belépniük – kivéve persze, ha prostituáltak.
Az illegális, kényszerprostitúció tekintetében szintén Berlin viszi a pálmát, de Vesztfália és Hamburg is sokszor bűnözőknek ad otthont, akik elrejtik megfenyegetett áldozataikat a szabadon a testüket áruló nők közé.