tóth gabi
Számos tekintetben nagyot javult a magyar válogatott. A statisztikák alapján megkérdőjelezhetetlen Marco Rossi csapatának gyors fejlődése.
Mintha a magyar labdarúgó-válogatottnak találták volna ki a Nemzetek Ligája-sorozatot. A 2020-as menetelés (a B ligás csoportgyőzelem és feljutás az élvonalba) hatására a mieink ugrottak előre a legtöbbet a világranglistán. Idén pedig, immár az A divízió halálcsoportjából kis híján a négyes döntőbe jutva Marco Rossi csapata immár világraszóló bravúrokat mutatott be. Ahogy arra az MLSZ is felhívja a figyelmet, a fejlődés az európai szövetség (UEFA) statisztikáiból is visszaköszön, egyéni és csapatszinten egyaránt.
Ezekből az adatokból választottuk ki a legérdekesebbeket.
Az egész A ligában, azaz az élvonal 16 csapata közül a magyar kapta a második legkevesebb gólt (5-öt) Portugália (3) mögött, és játékosaink hajtották végre a második legtöbb (296) megelőző szerelést (ebben a mutatóban csak Svájc volt jobb).
Az előző kiíráshoz képest 17 helyezést javító – a 25. után idén a 8. helyen zárt – magyar válogatott szerezte az 5. legtöbb gólt (8-at) az A liga résztvevői közül. Csak a négy csoportgyőztes (Horvátország, Spanyolország, Olaszország, Hollandia) és Dánia volt termékenyebb. A minőségi helyzetek mutatójában negyedikek voltak a mieink a mezőnyben.
Súlyos sérülése miatt Sallai Roland nem játszhatott a németek és az olaszok ellen, mégis a Nemzetek Ligája legjobb támadói közé került.
A lövései négyötöde találta el a kaput (10 kísérletből 8), nála pontosabban senki sem célzott a sorozatban. Az egy, egy elleni cselezésben (22) is első, holtversenyben az angol Raheem Sterlinggel.
A magyar védők egymást múlták felül az NL-meccseken. Csoportunkban Orbán Willi mutatta be a legtöbb megelőző szerelést, míg Szalai Attila a második, Lang Ádám pedig harmadik a listán. Lang adta csapattársainak a legtöbb progresszív passzt, Szalainál pedig csak a német Joshua Kimmich operált több hosszú indítással.