Rúdtáncosok túrhatják ki a súlyemelőket az olimpiáról

A Nemzetközi Súlyemelő Szövetség határozottan visszautasította a német ARD televízió a „bizonyítatlan és nagyon súlyos vádjait” a sportággal és magyar elnökével, Aján Tamással szemben. A korrupcióval és eltussolt doppingolással kapcsolatos, évek óta vissza-visszatérő botrányok felbukkanása mégis újabb szög lehet a súlyemelés koporsójába.

A közelmúltban már veszélybe került a súlyemelés további részvétele az olimpiákon, miközben új sportok tucatjai pályáznak az ötkarikás programba.

Öldöklő versengés folyik azért, hogy mely sportág maradhasson az olimpiák programjában – akár jelentős szabálymódosításokkal, az eladhatóságukat segítő új versenyszámokkal, mint például a 3x3-as kosárlabdával vagy a BMX-kerékpározás –, és melyek kerülhessenek fel a listára. 2013-ban például szóba került, hogy az idei tokiói játékokon már nem szerepel a birkózás. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) kongresszusán végül megkegyelmeztek az ősi küzdősportnak, a helyére törő fallabda – egyelőre – hoppon maradt.

Vékony jégen táncolnak Ajánék

Akkor tehát győzött a tradíció, de a nagy hagyományú sportágak közül továbbra is veszélyben van például az ökölvívás és a súlyemelés is. Utóbbi sokasodó doppingbotrányai miatt már erősen kérdéses volt a 2024-es, párizsi részvétele is, de tavaly márciusban a NOB elnöksége megszüntette az ideiglenes státuszát, és megúszta kevesebb súlycsoporttal és olimpiai kvótával. Kérdés, meddig...

Thomas Bach NOB-elnök 2017-ben elfogadhatatlannak tartotta, hogy a mind korszerűbb ellenőrzések a 2008-ból (Peking) és 2012-ből (London) elspájzolt mintákból visszamenőleg rengeteg pozitív eredményt hoztak. Kiderült, a két olimpia 90 súlyemelő-érmesének majd’ harmada doppingolt.

„A NOB-elnök kilátásba helyezte: ha nem teszünk rendet, leveszik a műsorról a sportágunkat. Hosszú idő telt el addig, amíg a NOB elnöksége tegnapi határozatával végül elismerte az eredményeinket”

– mondta Aján Tamás tavaly márciusban, miután egy doppingellenes intézkedéscsomaggal végül sikerült megmentenie a szakadék szélére került súlyemelés olimpiai helyét.

Öt új sport a tokiói olimpián

A több mint tíz éve vissza-visszatérő korrupciós és doppingvádak után most újra feketelistára kerülhet a súlyemelés. A nagyobb nézettséget ígérő, elsősorban a fiatalok körében népszerűbb extrém és más, új sportágak sora lesi az üresedést.

Az idei, tokiói olimpián öt új sportág került műsorra: a gördeszkázás, a sportmászás, a karate, a baseball (illetve a softball) és a szörf.

A fallabda meccset vesztett ugyan a birkózással szemben, egyelőre az e-sportnak is várnia kell a sorára, de 2024-ben, Párizsban már műsorra tűzik például a breaktáncot.

Régóta napirenden van a szexuális töltetét levetkőző, akrobatikus rúdtánc – avagy immár rúdfitnesz – felvétele az olimpiák műsorára, miután néhány éve (a szkanderrel, a kidobóssal és a csocsóval együtt) sportággá nyilvánították.

Magyar sport is pályázik

Minden másnál gyorsabban, több évtizedes folyamatot lerövidítve vált hivatalos sporttá a magyar fejlesztésű teqball. A balatoni beton pingpongasztalok ötletéből kiindulva labdarúgó világsztárok hadát elkápráztatva, igazi világsikerként szintén az olimpiákra tart.

„Ha ilyen ütemben haladunk tovább, legjobb esetben 2028-ban, de inkább 2032-ben válhat olimpiai sportággá”

– nyilatkozta a Ripostnak 2018 nyarán az egyik ötletgazda, Huszár Viktor, amikor a teqball egyetlen évvel a Nemzetközi Teqball Szövetség megalakulása után máris hivatalosan elismert sportág lett.

„Remélem, hamarosan olimpiai sportág lesz belőle, és akkor esélyem lesz arra, hogy aranyérmet nyerjek az ötkarikás játékokon”

– mondta tavaly a teqball legfőbb reklámarca, Ronaldinho.