
Bakondi György szerint Európa biztonságérzete végérvényesen elveszett
2015-ben Európával valami olyan történt, ami visszafordíthatatlannak tűnik: a lakosság elvesztette az alapvető biztonságérzetét. Így vélekedik Bakondi György belbiztonsági tanácsadó a kontinenst sújtó migrációs válságról. De vajon tényleg nincs belőle kiút? És milyen jövő áll Magyarország előtt?
A migrációval kapcsolatban ma már számos európai országban sebességet váltanának — fogalmazott Bakondi György a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. De mit jelent ez pontosan, és vajon nincs már túl késő a változtatáshoz?

Fotó: AFP
Értelmiségi dömping helyett no-go zónák
2015-ben Európa felé egy addig még soha nem látott mértékű migrációs hullám indult meg Európa irányába. A nyugati országok akkor úgy reagáltak, hogy segítenünk kell a szíriai menekülteken, válogatás nélkül be kell fogadnunk őket, sőt később még tovább mentek. Az EU vezetése arról beszélt, hogy a bevándorlók feltöltik a munkahelyeket, sőt, mivel magasan képzett migránsok érkeznek Európába, ezért majd a hiányzó értelmiséget is pótolják. Meg hát a színes társadalom egyébként is sokkal szebb.
Azóta eltelt bő 10 év és kiderült, hogy ezek az elméletek köszönőviszonyban sincsenek a valósággal, az emberek pedig elkezdték megtapasztalni a valóságot.
Az illegális migráció egy olyan dolog, amiről nem csak általánosságban tudunk beszélni, hanem konkrét következményeket reálisan mindenki megtapasztalhatja, aki Nyugat-Európába utazik, vagy valamilyen rokona ott tartózkodik. Bárki láthatja, hogy milyen a helyzet az ottani nagyvárosokban, hogy az érkezettek jelentős része nem fogadja el a befogadó állam nyelvét, jogrendszerét. Nem dolgozik és a szociális ellátórendszert terheli, bűnözésből él, elkülönült zárt közösségeket hoz létre
— fogalmazott a belbiztonsági főtanácsadó.
Ébredeznek az országok: túl sokan vannak és integrálhatatlanok
Bakondi György hozott pár konkrét példát is arra, hogy a különböző országok elkezdtek változtatni a migrációs stratégiájukon:
- Németországban például visszaállították a határellenőrzést.
- Az olaszok megállapodást kötöttek Albániával, hogy oda szállítják át a bevándorlókat, mert Olaszország már megtelt.
- Több helyen szűkítik a szociális ellátórendszert.
- Korlátozzák a családegyesítéseket.
- Illetve megpróbálják hatékonyabbá tenni a kiutasításokat és kitoloncolásokat, akár azzal, hogy pénzt adnak a bevándorlóknak, hogy hazatérjenek.
Az EU válaszul megalkotta a migrációs paktumot
Magyarország határait illegálisan, papírok nélkül átlépni nem lehet. Ha valaki ezt mégis megkísérli, őt Belgrádba a Magyar Nagykövetségre viszik (ahol egyébként nem üldözi őket senki), majd ott benyújthatják a menekült kérelmüket. Aki itt menekült státuszt kap, az beléphet Magyarországra. Az EU-nak ez nem tetszik, azt akarja, hogy előbb engedjük be az összes illegális bevándorlót, és majd Magyarországon belül kezdjük meg a kérelmek elbírálását. Sőt, a migrációs paktum másik fontos pontja, hogy a többi, már telített európai országból is vegyünk át migránsokat. Amíg Magyarország nem így tesz, addig napi 1 millió eurós bírsággal sújtják.
Ez egy kényszerítő bírság, amíg meg nem változtatjuk a szabályainkat. Lehet persze számszerűsíteni, hogy 356 millió euró egy évben, de gondoljunk bele: mennyibe kerülne, ha megnyitnánk a határainkat és itt kellene ellátni sok ezer embert? Az ő ellátásuk, az általuk okozott közbiztonsági válsághelyzet, az ő szállításuk, lakhatásuk, egészségügyi ellátásuk, szociális juttatásaik ennél nagyságrendekkel többe kerülne
— magyarázta a szakértő.






