Migrációs cunami érte el Európát, vészharangot kongatnak Európa-szerte

Az idei év első tíz hónapjában a Frontex elemzőinek előzetes számításai szerint 275 500 szabálytalan beutazást észleltek az Európai Unió külső határain. Ez 73%-os növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest, és 2016 óta ebben az időszakban érkeztek a legtöbben illegálisan az Európai Unióba. Továbbra is a nyugat-balkáni útvanolon a legnagyobba "forgalom", de a Kelet-és a Közép-Mediterrán térségbe is sokan érkeztek, és érkeznek továbbra is. Elmondható, hogy az energiaválság és az évszázad inflációjának árnyékában a migrációs hullám bevándorlási cunamivá tornyosul.

A nyugat-balkáni útvonal továbbra is a legaktívabb migrációs útvonal az EU-ba, októberben több mint 22 300 észlelés történt, ami közel háromszor annyi, mint egy évvel ezelőtt.

Idén eddig a nyugat-balkáni régióban regisztrálták a legtöbb észlelést a migrációs válság 2015-ös tetőzése óta. Az átlépések magas száma nem csak a Nyugat-Balkánon már jelen lévő migránsok ismételt határátlépési kísérleteinek tudható be, hanem a régióba a  vízummentességgel visszaélő személyeknek is. Egyes országokból a migránsok vízummentesen  utazhatnak be Szerbiába, jellemzően a belgrádi repülőtérre, majd a szárazföldön az EU külső határai felé indulnak.

Eközben a közép-mediterrán útvonalon 48%-kal, 79 140-re nőtt az észlelt illegális határátlépések száma a január-októberi időszakban, így ez a második legaktívabb migrációs útvonal az EU-ba.

2022 első tíz hónapjában a Csatornán át az Egyesült Királyágba belépő illegális migránsok száma 62 323 volt, ami 70%-os növekedést jelent 2021 azonos időszakához képest, beleértve a kishajókon történő átlépéseket és a kísérleteket is. 

A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) szerint októberben 23 918 olyan külföldi érkezett Németországba, akik először nyújtottak be menedékjogi kérelmet, többen, mint hat éve, 2016 novemberében, amikor ez a szám  24 574 volt. Ez nem tartalmazza azt a több százezer ukrajnai menekültet, akiknek nem kell menedékjogot kérniük, hanem azonnal védelmet és alapvető ellátást kapnak. Az előző hónaphoz képest 28 százalékkal nőtt a menedékkérők száma, akiknek jóval több mint fele Szíriából, Afganisztánból és Törökországból érkezik. A városok és önkormányzatok befogadó képességük határán vannak. A Berlin neuköllni szociális hivatalt egy hétre be is kellett zárni a menekültügyi roham miatt. Berlin városa most 4000 menedékkérő befogadására alkalmas sátorváros felállítását tervezi.

A BAMF szerint szinte minden menedékkérő biztonságos harmadik országból érkezett. A német Alaptörvény 16a. cikke szerint vissza kellene küldeni őket, mert nem hivatkozhat menedékjogra, „aki az Európai Unió tagállamából vagy más harmadik országból érkezik az országba”. Ennek ellenére Németország mindenkit befogad. Mivel a kitoloncolás kockázata különösen alacsony, az eljárások hosszadalmasak és a szociális juttatások különösen magasak, Németország még mindig a fő európai célország a menedékkérő bevándorlók számára.

Idén Franciaországból 40 885-en érkeztek az Egyesült Királyságba – közölte a brit védelmi minisztérium. Hivatalos adatok szerint csak szombaton – 22 kishajóval – 972 ember kelt át a La Manche csatornán - írja az euronews.com. 

A több mint 40 ezres a szám már most jóval magasabb, mint a tavalyi, amikor a teljes 2021-es évben 28 526 átkelést regisztráltak. Az összegzések szerint főként albánok, irániak és afgánok vállalják a veszélyes átkelést. Az illegális bevándorlók emelkedő száma jelentős nyomást gyakorol a brit kormányra, mivel a bevándorlás elleni küzdelem a brexit óta az egyik legfontosabb prioritás a kormányon lévő konzervatívok számára. Pénteken közös brit-francia sajtóközleményt adtak ki, amelyben bejelentették, hogy az Egyesült Királyság kész lenne további 80 millió fontot (91 millió eurót) fizetni Franciaországnak a francia partokon történő rendőri erősítésekért, a brit ügynökök pedig beléphetnének a francia irányítóközpontokba.
 

A nem kormányzati szervezetek (NGO) az államok helyett mentenek a Földközi-tengeren írta Viktor Elbling német nagykövet vasárnapi online bejegyzésében. 

"A túlélők 12 százalékát az NGO-k mentették meg. Ott mentenek életet, ahol az államok részéről hiányzik a segítség. Humanitárius elkötelezettségük elismerésünket és támogatásunkat érdemli" - jegyezte be a mikroblogon Viktor Elbling.

A diplomata üzenete előtt egy nappal négy Földközi-tengeri állam közös nyilatkozatot adott ki, melyben Olaszország, Málta, Ciprus és Görögország elégedetlenségét fejezte ki az uniós migrációkezeléssel kapcsolatban, és az Európai Bizottság beavatkozását sürgette. Elítélték a gyakorlatot, hogy csak ők lehetnek az első belépési pontok az EU-ban, és hibáztatták azokat a szervezeteket, melyeknek hajói a nemzeti hatóságoktól teljesen függetlenül tevékenykedhetnek a tengeren. Követelték, hogy minden tagország, amely megengedi, hogy NGO-hajó a zászlajával közlekedjen, kötelezően gyakoroljon joghatóságot és ellenőrzést a hajók tevékenysége felett. A négy ország kérte, hogy az Európai Bizottság kezdeményezze a migráció kezelését és a mentőhajók feletti ellenőrzésről szóló újabb tárgyalások elindítását.

Rendőrökre lőttek menekülő embercsempészek hétfő reggel az M5-ös autópályán, Inárcs térségében, az elkövetőket elfogták, sérülés nem történt – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a rendőrség honlapján. A rendőrök bűnügyi információk alapján akartak ellenőrizni egy főváros felé haladó magyar rendszámú kisteherautót az autópályán, de a jármű nem állt meg, és a kocsiból több lövést adtak le a rendőrautó irányába. A rendőrök ennek ellenére tovább követték a járművet, amely végül Budapest határában megállásra kényszerült – olvasható a police.hu oldalon.

Mint írták, a gépkocsivezető és a mellette ülő férfi bemenekült egy közeli erdőbe, közben további lövéseket adtak le a rendőrök irányába. Az egyik rendőr figyelmeztető lövést követően viszonozta a tüzet. A két, magát irakinak valló férfit nem sokkal fél kilenc előtt, a XIX. kerületben fogták el. A kisteherautóban 21 illegális bevándorló utazott, aki szír állampolgárnak vallotta magát. A lövöldözésben senki nem sebesült meg. A BRFK közölte azt is, hogy a két férfi elfogása érdekében lezárták az érintett területet, és a helyszínre rendőröket, kutyás egységeket, nyomozókat és helyszínelőket irányítottak. A lövöldözők utáni hajszába bekapcsolódott a Terrorelhárítási Központ műveleti egysége is. Az ügyben embercsempészés miatt a BRFK, míg hivatalos személy elleni erőszak miatt a Központi Nyomozó Főügyészség indít eljárást – olvasható a police.hu oldalon.

Lakosságarányosan Ciprus toloncolta ki a legtöbb migránst az európai uniós tagállamok közül – közölte csütörtökön Nikosz Núrisz, a szigetország belügyminisztere.

Mint ismertette, Ciprus az idén csaknem hétezer migránst küldött vissza származási országába, ami nagyjából az országba érkező illegális bevándorlók 70 százalékának felel meg. Tavaly ez az arány 17 százalék volt – tette hozzá.

Núrisz szerint az idén január és október között 18 345 menedékkérelmet nyújtottak be. Az elfogadott menedékkérelmek, a még elbírálásra váró igények, illetve a megítélt korlátozott védelmi státuszok száma az 1,1 milliós országban a lakosság több mint 6 százalékának felel meg.

A tárcavezető szerint

az illegális bevándorlók 95 százaléka a nemzetközileg el nem ismert Észak-ciprusi Török Köztársaság felől érkezik,

az ENSZ által ellenőrzött ütközőövezeten keresztül. Emlékeztetett arra, hogy a nicosiai vezetés az illegális migráció feltartóztatására korszerű megfigyelőműszerekkel ellátott kerítést húz a 180 kilométer hosszú övezet egyes szakaszain.

A migránsok visszaküldésére kidolgozott uniós rendszerről szólva a belügyminiszter arról beszélt, hogy a ciprusi vezetésnek sikerült megbirkóznia „az adminisztratív eljárásokkal”, és megállapodásokat kötött mások mellett Indiával, Pakisztánnal, Bangladessel és Vietnammal, ami lehetővé tette a nagyszámú kitoloncolást.

Mint mondta,

a kitoloncolásokat egy újonnan létrehozott hivatal hangolja össze a minisztériumok, illetve ügynökségek (ideértve a bevándorlási hatóságot is), továbbá a rendőrség és az Európai Unió határvédelmi szervezete, a Frontex között.

Núrisz reményének adott hangot, hogy az uniós hálózat el fogja tántorítani céljuktól az illegális bevándorlókat és az embercsempészeket egyaránt. Hangsúlyozta: az EU-nak központilag kellene intéznie azok visszaszállítását, akik nem rendelkeznek jogosultsággal ahhoz, hogy a tagállamokban maradjanak.

Áldatlan állapotok alakultak ki az illegális migráció miatt Magyarország déli határán, a helyzet egyre durvább – erről is beszélt Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök kiemelte: bár most a mindennapi gazdasági nehézségek az emberek legnagyobb problémái, történelmi léptékben a legnagyobb kihívás a migráció. Hamarosan újra találkozik a határvédelem ügyében a szerb elnökkel és az osztrák kancellárral, ezúttal Ausztriában.

Egy szervezett bűnözői csoport  nyolc tagját fogták el a napokban a szerb kommandósok. A vád szerint február és szeptember között több mint 130 illegális migránst csempésztek Szerbián keresztül uniós országokba. A hatóság szerint ezért ezer és hatezer euró közötti összegeket kértek a migránsoktól fejenként. A házkutatáson többek között amfetamin és marihuána származékokat, majdnem tízezer eurót, 14 mobiltelefont, illetve három légpuskát, lőszereket és pisztolyokat is találtak az egyenruhások.

A magyar határhoz közeli Zomborra továbbra is tömegesen érkeznek a migránsok, ugyanis innen több irányból is próbálkozhatnak az Európai Unió területére jutni. Vannak, akik a magyar határon, mások a horvát határon próbálnak átszökni.

„Szíriából jöttem, Németországba megyek, a magyar határon akarok átmenni Európába. Nehéz lesz, mert a magyarok keményen védik a határt, de már itt sincs könnyű dolgunk, nem látnak minket szívesen” – magyarázta egy szír migráns.

A múlt heti horgosi lövöldözés óta a szerb rendőrség fokozottan figyel arra, hogy az illegális bevándorlókat távol tartsák a városközpontoktól. A helyiek azonban így sem nyugodtak.

„Az utcák sötétek ilyenkor, és biztonságosabbnak találjuk, ha otthon maradunk esténként. Sosem tudhatjuk mi jár a fejükben” – mondta a Híradó stábjának egy helyi asszony. Hozzátette, félnek, hogy előbb-utóbb náluk is az történik, mint Horgoson.

A múlt csütörtökön kora este fegyverropogás hangja rázta meg a magyar-szerb határhoz közeli Horgos utcáit. A videón látszik, hogy miután eldördültek a lövések, migránsok futnak el a helyszínről. A falu központjában nem sokkal korábban kalasnyikovokkal felfegyverkezett kapucnis férfiak vonultak. Sajtóhírek szerint marokkói és pakisztáni migránsok támadtak egymásra, a lövöldözésben hatan sérültek meg. A történtek után a hatóságok razziát tartottak, több mint ezer bevándorlót befogadóközpontokba szállítottak el. A rendőrök automata fegyvereket, pisztolyokat, lőszereket találtak náluk.

Történelmi léptékben a legnagyobb kihívás az a migráció

A migrációs helyzet miatt a magyar emberek szenvednek a határ magyarországi oldalán, és szenvednek a szerb oldalon is, ahol szintén nagy számban élnek magyarok – erről beszélt Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök hozzáfűzte, tudja, hogy jelenleg a mindennapi gazdasági nehézségek az emberek legnagyobb problémái, de nem szabad megfeledkeznünk az országra nehezedő migrációs nyomásról sem.

„Történelmi léptékben a legnagyobb kihívás az a migráció. Tudnunk kell, hogy nem csak a határvédelem nehézségével kell megküzdenünk, hanem, hogy Brüsszelben olyan politikai irányzatok vannak hatalmon – és ők a hozzájuk hasonlókat, a hasonszőrűeket támogatják Magyarországon -, akik a migránsokat be akarják engedni Európába, be akarják engedni Magyarországra. Sőt, arra akarnak kötelezni bennünket hogy engedjük be őket. Ebben a magyar dollárbaloldal, és a brüsszeli bürokraták egyetértenek” – fejtette ki a kormányfő.

Kijelentette: a szerb-magyar határszakaszt jobban már nem lehet védeni, ezért a védekezés vonalát Szerbia déli határán kell meghúzni. Erről már egyezség is született Magyarország, Szerbia és Ausztria között. Egy akcióterv is készült, jelenleg a források és az eszközök összegyűjtése zajlik. A három ország miniszterelnökei már kétszer tárgyaltak, a harmadik találkozó nemsokára Ausztriában lesz.

2022 őszén több, migráns személyek által elkövetett nemi erőszak sajtóhíre kavarta fel a bécsi és az országos közvéleményt Ausztriában. Az öt nemi abúzusos eset a beszámolók alapján két héten belül történt az osztrák fővárosban, amely a bevándorlás, illetve az illegális migráció hordozta kockázatokra irányította a közvélemény és a politikai szereplők figyelmét. Azonnali kérdésként merül fel, hogy lehet-e esetleg összefüggés a migrációs folyamat erősödése és az erőszakos bűnözés számainak növekedése között a baloldali vezetésű város egyes kerületeiben.

A bécsi hatóságok által közölt számok azt mutatják, hogy bár 2021-ben egyes számokat tekintve a megelőző évhez képest biztatóbb kép rajzolódott ki a bűnözési statisztikákban – kevesebb szabálysértés, kevesebb befejezett emberölés, a könnyű testi sértések számának minimális emelkedése –, aggodalomra is bőven van ok.

A kiber- és gazdasági bűnözési esetek mellett a súlyos testi sértések, bejelentett rablások és nemi erőszakok száma is jelentős emelkedést mutatott, vagyis összességében Bécsben az erőszakos bűncselekmények statisztikája romlott.

Emellett azzal is foglalkozik az elemzés, hogy az elmúlt évtized felmérései alapján a fővárosiak biztonságérzete látványosan hullámzott, ám elmondható, hogy 2019-ben 10-ből 3 ember nem érzi magát biztonságban a fővárosban.

Egyes, a bevándorlók által sűrűbben lakott kerületekben a bűnözési statisztikák rosszabbak, mint a bécsi átlag. A külföldön született lakosság aránya és a bűncselekmények számának emelkedése közötti összefüggés okán az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) azt követeli, hogy a jogaikkal visszaélő külföldieket gyorsított eljárással ki kell vinni az országból. Ez a fajta szigorú fellépés azonban az osztrák politika többi szereplőjétől nem várható.

A baloldali pártok Európa-szerte (így Ausztriában) bíznak abban, hogy az országban élő migránsok könnyített állampolgárság-szerzésük után, hálából a baloldali szavazótábort fogják gyarapítani. Ezért a baloldal az európai lakosság érdekeinek, így például a Bécshez hasonló nagyvárosokban élők biztonságának háttérbe szorítását sem tekinti túl nagy árnak.