A migrációs válság drámaian kiéleződött Németországban.

A migrációs válság drámaian kiéleződik! - írja a  Bild egy 110 oldlas német rendőrségi jelentésre hivatkozva. A lap közlése szerint a Németországba irányuló illegális bevándorlás és csempészet 2021 óta robbanásszerűen növekszik. A német szövetségi rendőrség novemberig több mint 113 ezer embert regisztrált. 

A rendőrök az ukránok mellett egyre gyakrabban vesznek nyilvántartásba afgánokat, irakiakat, szíreket. A Bild szerint azonban a belügyminiszter figyelmen kívül hagyja a szövetségi rendőrség magas számait. Nancy Faeser kevesebb illegális migránsról számol be, mint ahányat elfogtak. A minisztérium migrációelemzési jelentésében  szeptemberben 12 701 illegálisan az országba belépő személy szerepel, míg a rendőrök szerint ez a szám 20 ezer volt szeptemberben, és hozzáteszik, a valóságban ennél is több migráns lépett be az országba illegálisan.

Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) szerint 2022 augusztusában a menedékkérelmek száma az "EU+ országokban"  (Ezek az Európai Unió tagállamai, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) elérte a 84 500-at, ami új csúcs a 2015/2016-os menekültválság óta.
Ezen túlmenően augusztusban mintegy 255 000 folyamodtak ideiglenes védelemért, szinte valamennyien ukrán állampolgárok voltak. A menedékjog iránti kérelmek és az ideiglenes védelem iránti regisztrációk száma 2022-ben már meghaladta az 5 milliót.
A szírek és az afgánok által benyújtott menedékkérelmek száma körülbelül 30%-kal nőtt júliushoz képest. Azóta, hogy 2021 augusztusában a tálibok megszállták Afganisztánt, az afgánok mintegy 127 000 menedékkérelmet nyújtottak be az EU+-ban.
A kísérő nélküli kiskorúak által benyújtott kérelmek száma közel 4700, ami új csúcs 2015 óta.

Ha az Európába tartó  illegális érkezések jelenlegi tendenciája folytatódik, Ausztriában idén annyi menedékkérelmet nyújtanak majd be, mint a 2015-ös válság csúcsán. A kormány elkezdte sátrakban elhelyezni a menekülteket, hogy pótolja a hiányzó szálláshelyeket. Az FPÖ elnöke, Herbert Kickl pártelnök népszavazás kezdeményezésére szólította fel az osztrák  kancellárt. "Ha Karl Nehammer (ÖVP) fél az EU-tól és koalíciós partnerétől, akkor népszavazáson kell megszereznie a lakosság támogatását az illegális bevándorlás és a menekültügyi visszaélések elleni küzdelemhez, a menekültügyi leállításhoz, a valódi határvédelemhez és a megalkuvást nem tűrő kitoloncoláshoz. Most fel kell építenünk saját „Ausztria erődöt” az illegális bevándorlás és a menedékjoggal való visszaélések ellen. Ehhez korlátozó és határozott intézkedésekre van szükség, még akkor is, ha ez nem tetszik az EU-nak" - mondta Kickl. Ausztria máris meghosszabbította a határellenőrzést a magyar, a szlovén és a szlovák határon. Gerhard Karner osztrák belügyminiszter az intézkedés bejelentésekor elmondta, hogy Csehország is meghosszabbította az ellenőrzéseket szlovák határán.

 „Menekültválságban vagyunk, de kevesebb figyelem irányul rá, mert két-három másik válság is zajlik egyszerre” – idézi a Politico Alexander De Croo belga miniszterelnököt.  A kérdés az, lehet-e valamit tenni, mielőtt túl késő lenne, vagy Brüsszel csak akkor fog figyelni, amikor az EU ismét vészhelyzetben van?

"A migráció megfékezése szempontjából a magyar-szerb határ védelme a kulcsfontosságú. Csehország kész megduplázni, 40-ről 80-ra emelni az ott szolgáló rendőrei számát" - mondta Petr Fiala november 11-én, pénteken újságíróknak egy sajtótájékoztatón.  Magyarországon 2600 embercsempész került rendőrkézre csak idén. És az embercsempészek fogva tartása önmagában hárommilliárd forintjába kerül a költségvetésnek.   

 Jelenleg is zajlik a határ megerősítése, és annak ellenére, hogy 2015 óta a határvédelem csaknem 650 milliárd forintjába került az államnak, ennek az összegnek csak 2 százalékát állta az Európai Unió.

Miután a hivatalba lépett olasz kormány több NGO-hajónak is megtiltotta, hogy az illegálisan érkezők olasz földre lépjenek, heves vita bontakozott ki arról, hogy melyik ország fogadja be a folyamatosan érkező migránsokat. 

Az mti tudósítása szerint a Salvamento Maritimo Humanitario baszk szervezet közösségi oldalán bejelentette, hogy az Aita Mari nevű hajója egyenlőre nem indul el, amíg "nem tisztázott", hogy kiköthetnek-e az olasz partokon.      

   Az Il Giornale című jobboldali napilap felmérése szerint az olaszok 63 százaléka támogatja a korábbi baloldali kormányokhoz képest "szigorúbb" migrációs politikát. 

Giorgia Meloni miniszterelnök is megszólalt az ügyben, mivel több uniós ország, köztük Franciaország is bírálta az olasz intézkedéseket. 

Közölte azt is, hogy  a római kormány újabb rendeleteket készül bevezetni a migráció szigorítására. 

Döbbenet és szomorúság, amit érzünk” – írta Twitter-oldalán a berlini tűzoltóság. A német fővárosban szilveszter éjjel elszabadult a pokol. Rendőrökre, tűzoltókra és mentősökre támadtak petárdákkal és pirotechnikai eszközökkel, egy autóbusz ablakába még egy poroltót is belevágtak. A tűzoltók több mint 1700 segélyhívást kaptak, melyből 38 esetben támadás érte őket.

Egész éjjel megszakítás nélkül dolgoztak a rendőrök és a mentőegységek Berlinben, mivel rengeteg esethez riasztották őket a nagyrészt pirotechnikai eszközökkel történt garázdaság miatt szilveszterkor. A tűzoltóság arról számolt be Twitter-oldalán, hogy egy égő gépjármű oltása közben petárdákkal dobálták őket.

A koronavírus-járvány elleni megszorító intézkedések miatt tavaly még nem lehetett pirotechnikai eszközöket vásárolni Németországban, de az idén feloldották ezt a tilalmat.

Tempelhof kerületben egy autóbuszra lőttek rakétákat, máshol pedig petárdákkal próbáltak meg felgyújtani egy autót

Tempelhof kerületben egy autóbuszra lőttek rakétákat, majd valaki egy poroltót vágott bele a busz szélvédőjébe, amely ettől betört – számolt be a német Die Welt napilap az éjszaka történt eseményekről.

Lichtenrade kerületben a rendőrséget azért riasztották, mert 60-80 ember megpróbált peterdákkal felgyújtani egy autót.

Egy üzlet kirakatát is berobbantották, amelynek következtében egy ott dolgozó nő megsebesült.

„Kollégáink hamar a helyszínre értek, ám azonnal ránk támadtak. Egy kollégánk a bevetés alatt megsebesült” – osztotta meg az eseményeket közösségi oldalán a berlini rendőrség. Mitte kerületben egy nő a nyakán sérült meg egy peterdától.

A közösségi médiában számos felvétel kering, melyek szilveszter éjszakáján készülhettek Berlinben az azokat feltöltő felhasználók szerint. Az első felvételen egy égő utca látható, ahol számos tűzijátékot lőnek fel.

A második videó pedig Berlin Neukölln negyedében készült a képsorokat megosztó felhasználó szerint.

Berlin más kerületeiben is történtek támadások

Moabitban például a rendőrség egy olyan bejelentést kapott, mely szerint célzottan járókelőket lőttek rakétákkal.

A hatóságoknak sokkal több dolga akadt, mint az elmúlt években – mutatott rá a napilap. A rendőrségi szóvivő szerint ugyanis a pirotechnikai eszközök újbóli engedélyezése komoly problémákhoz vezetett.

„Sok lakás- és járműtűzhöz riasztották a járőröket. Az emberek rengeteg pirotechnikai eszközt vásároltak és több kerületben ezekkel célzottan lőttek járókelőket, autókat, vagy lőtték be őket lakásokba”

– fogalmazott a szóvivő.

Szilveszteri riadó a tűzoltóságnál

Este 19 órától „szilveszteri riadó” volt a tűzoltóságnál is, ami azt jelenti, hogy háromszor annyi katasztrófavédő volt szolgálatban, mint egy átlagos napon.

Hivatalos jelentésük szerint 1200 fő dolgozott december 31-én. Már az első órában negyven tűzesethez riasztották őket.

Kreuzberg kerületben egy nagyobb pincetűz oltásán egyszerre 70 tűzoltó dolgozott. A tűzoltóság Twitter-oldala szerint az egyik oltó-járművük komoly károkat szenvedett a rálőtt pirotechnikai eszközök miatt.

A katasztrófavédelem diszpécserközpontjában 70 munkatárs fogadta a segélykéréseket. Éjfélig 674 hívás érkezett be. A tűzoltóság 1700 esethez vonult ki, ez közel 700-zal több, mint tavaly, amikor a koronavírus-járvány miatt gyülekezési tilalom volt bevezetve.

A mentők jelentése szerint 22 személy sérült meg pirotechnikai eszközöktől, 38 alkalommal támadtak mentősökre és tűzoltókra. Közülük 15-en szenvedtek sérülést, egy mentőst kórházba is kellett szállítani.

Karsten Homrighausen országos tűzoltóparancsnok: Ezekre a cselekedetekre nincsen magyarázat és elítéljük őket

Twitter bejegyzése szerint

„megdöbbentett a támadások száma és intenzitása. Jelentések szerint embereket riasztópisztollyal lőttek arcon, vagy fújtak le paprikaspray-vel, sörösrekeszt vágtak a kiérkező tűzoltókhoz, és célzottan lőtték őket rakétákkal, miközben tüzet oltottak. Döbbenet és szomorúság, amit érzünk”

– írta a szóvivő.

A Brandeburgi-kapunál rendezett utcabálnak éjfél után egy órával volt vége, de a rendőrségnek még ekkor is ki kellett vonulni, mert többen gázriasztó pisztolyokkal támadtak egymásra. Továbbá több esetben is verekedés miatt kellett beavatkozni a járőröknek.

Más német városokban is hasonló volt a helyzet, garázdaság és tűzesetek miatt kellett a rendőröknek és tűzoltóknak kivonulniuk.

Mostanra mindenkit szabadon engedtek, akiket a szilveszteri berlini zavargások miatt vettek őrizetbe. Csak a német fővárosban korábban 145 embert tartóztattak le, többségük férfi, akik 18 különböző országból származnak. Az év utolsó napján a migránsok lakta negyedekben rakétákkal és petárdákkal támadták a mentősöket, a rendőröket, és a tűzoltókat is bántalmazták. A zavargásokban több tucat rendőr megsérült. A belügyminiszter elismerte, hogy probléma van bizonyos migrációs hátterű fiatalemberekkel, akik megvetik a német államot – számolt be az M1 Híradója.

Mentőautójuk belsejébe kellett menekülniük a berlini mentősöknek szilveszteréjjel a kőzápor elől Berlin egyik kerületében, de a fiatal férfiakból álló támadóik ott is folyamatosan dobálták őket – látható az egyik közösségi oldalra feltöltött felvételen. A posztban azt írták: afrikai és arab migránsok támadnak a mentősökre. Más helyszínen a szirénázó mentőautót tűzijátékokkal lőtték és üvegekkel dobálták meg.

A fiatal férfiakból álló csoportok az év végét ünneplő békés embereket sem kímélték: petárdákat dobáltak és rakétákat lőttek a sétálók közé. Voltak, akik babakocsival menekültek kétségbeesetten az utcáról. A baloldali vezetésű Berlin mellett Németország más városaiban is randalíroztak, főként a migránsok lakta negyedekben. Például Düsseldorfban, Lipcsében és Kölnben.

Egyedül Berlinben 145 – többségében – férfit tartóztattak le, akik 18 különböző országból származnak

– írta az Origo.hu. Közülük negyvenöten német állampolgárságúak – ők is migrációs hátterűek – és huszonhét afgán, illetve huszonegy szíriai állampolgár is van a gyanúsítottak között – olvasható a portálon. A cikkben az áll: még a belügyminiszter, Horst Seehofer is elismerte, hogy probléma van bizonyos migrációs hátterű fiatalemberekkel, akik megvetik a német államot. A Berlinben őrizetbe vettek közül mégis mindenkit szabadon engedtek – tette hozzá az internetes portál.

Berlin polgármestere, Franziska Giffey elítélte a fővárosban történteket. Megoldásként azt javasolta, hogy fontolóra kellene venni a petárdák betiltását.

A 2015-ös szilveszteri tömeges nemi erőszakokba és zaklatásokba torkolló kölni események után a mostani újévi zavargások politikai vitát váltottak ki a német pártok között. Felmerült a kérdés, hogy vajon van-e összefüggés a szilveszteréjjel tapasztalt erőszakos támadások és a migráció között.

A Magyar Nemzet témában közölt cikke szerint:

bár a nyilvánosságra hozott adatokból kitűnik, hogy sok esetben migrációs hátterű személyek voltak a zavargások elkövetői, a kormányzó szociáldemokraták szerint nem az integrációs politikát kell okolni a történtekért.

Szavaik ellenére az ellenzéki pártok és a rendőrszakszervezet is tárgyalásokat követel – írja a lap. A Magyar Nemzet idézi Jens Spahnt, a CDU politikusát, aki szerint az illegális migráció, a sikertelen integráció és az állam tiszteletének hiányáról szól mindez, nem a tűzijátékról. A korábbi egészségügyi miniszter úgy véli, a szilveszteri támadások az állam gyengeségét bizonyítják, és a politikusoknak fel kell tenniük a kérdést, miért ismétlődnek meg az erőszakos jelenetek évről évre Németországban.

„A német társadalommal, a német politikával, a német demokráciával szemben fejtik ki a véleményüket”

– jelentette ki Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője a Kossuth Rádióban. Az, hogy a migrációs hátterű fiatalok a mentősökre, tűzoltókra és rendőrökre támadtak, az azt jelzi, hogy a jelenlegi német rendszerrel elégedetlenek – értékelte a berlini szilveszteri eseményeket Pócza István. Közölte továbbá: a probléma másik forrása, hogy mindezt megtehetik.

„Nem mernek például a rendőrök fellépni határozottan úgy, mint mondjuk akár tíz vagy húsz évvel ezelőtt felléptek volna egy német állampolgárral szemben, mert attól félnek, hogy akkor azt fogják mondani, hogy ők rasszisták, ők menekültellenesek, nagyon borzasztó személyek, és elveszítik a munkájukat” – mutatott rá a szakember.

A Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője hozzátette: az új német kormány rögtön a megalakulása után leszögezte, hogy Németország bevándorlóország, ezzel eldöntve a migrációról szóló vitát. Az elemző szerint azonban látható, mi lett mindennek a következménye.

A karácsony óta eltelt időszakban megnőtt a gyilkosságok és a robbantások száma Svédország fővárosában. A legnagyobb példányszámú svéd napilap, az Aftonbladet információi szerint a stockholmi rendőrség nem képes kezelni a problémát, a rendőri vezetők – és most már politikusok is – az ország más részeiből odavezényelt egységekkel tennének rendet a káosz felé sodródó fővárosban.

Nem ritka, hogy a jóléti Svédországban gyilkosságok, bandák közötti leszámolások zajlanak. Ám a karácsony óta eltelt időszakban a gyilkosságok és a robbantások száma megnőtt. A mostani szomorú bűncselekmény-sorozatot – néhány nap leforgása alatt hat robbantás történt, és hat ember halt meg – egy Rinkebyben, karácsonykor történt gyilkosság indította el.

A közel 90 százalékban bevándorlók által lakott városrészben a svéd rendőrség adatai szerint a legmagasabb a bűnözési arány a fővárosban.

Az Aftonbladet információi szerint a fővárosi rendőrök nem tudják önerőből megoldani a helyzetet, ugyanis sem elegendő eszköz, sem pedig humán erőforrás nem áll rendelkezésükre.

Tetézi a bajt, hogy bűnügyi szakértők szerint a közeljövőben még több bűncselekmény várható, ugyanis Svédország tele van különböző – zömében migrációs hátterű – bűnszervezetekkel, amelyek háborúban állnak egymással.

A mostani gyilkosságra is nagy valószínűséggel fegyveres válasz fog érkezni, ezért az ország más régióiból mintegy száznyolcvan rendőrt vezényelnek a közeljövőben a svéd metropoliszba.

A stockholmi rendőrség parancsnokhelyettese, Lisa Granqvist a sajtó kérdésére elismerte, a helyzet eszkalálódott, ám szerinte a főváros jó ideje együtt él a bűnözéssel. Véleménye szerint félő, hogy az átcsoportosítások miatt más ügyeket „parkolópályára kell helyezniük” a nyomozóknak, s ez további nehézségekhez, az ügyek torlódásához vezet.

Az egyre tarthatatlanabbá váló helyzetre a köztudottan bevándorláspárti svéd politika is felfigyelt, és megoldást szeretne az ügyekben.

Gunnar Strömmer svéd igazságügyi miniszter sajtótitkára közölte: heti találkozókat szerveznek a minisztérium illetékesei, valamint a rendőrség vezetői között a probléma mielőbbi megoldása és a szervezett bűnözés felszámolása érdekében.