Elképesztő link kering a világhálón: Mindenki megnézheti ki a tiszás a közelében

POLITIK
Létrehozva: 2025.10.10.

Megtalálták a megoldást a parajdi sóbánya megnyitásához - Bukaresten áll vagy bukik Parajd jövője

Nyolcvan év után új élet költözhet a beomlott, régi bányarészbe. Parajdon a bányászok már megkezdték az Erzsébet-táró megtisztítását, és ha Bukarest rábólint, újraindulhat a gyógyturizmus, ami az egész sóvidék sorsát megváltoztathatja.

Parajdnak egy 80 éve elfeledett régi bányarész, az Erzsébet-táró adhat reményt. A beomlott részben a bányászok hetek óta dolgoznak combközépig az iszapban, hogy megtisztítsák és biztosítsák a több évtizede lezárt járatot. Ha minden jól megy, a sóhegy mélyén új gyógykezelőszint nyílhat, ami a sóvidéki turizmusnak megoldás lehet a mostani helyzetre, a légúti betegeknek pedig áldás.

Parajd
Parajd a turizmusból és a sóból élt Fotó: Szabolcs László / Ripost

A Hargita Népe értesülései szerint a Salrom országos sóvállalat parajdi bányamentői és helyi bányászai váltott műszakban, több héten át dolgoztak, hogy az Erzsébet-kutatótáró beomlott járatát aládúcolják, megtisztítsák és biztonságossá tegyék.

Egyikük így mesélt a lapnak a munkáról:

Szavakkal nem lehet elmondani, milyen érzés egy beomlott járatba lépni úgy, hogy nem tudod, mi vár az első hatvan méter után.

A több mint ezer négyzetméteres föld alatti galéria állapota most már felmérhető és a helyi vezetés bízik abban, hogy alkalmas lehet új kezelőszint kialakítására. Ez hatalmas lökést adhatna Parajdnak, amely a katasztrófa után alig tért magához: a boltok többsége zárva, az utak menti árusok eltűntek, a turistabuszok meg sem állnak.

Megtudtuk: a bányászok már jelentést tettek a Salrom vezérigazgatóságának, most tehát a fővárosi vezetésen múlik, hogy lesz-e pénz az újranyitásra. A feladat nem kicsi: geológiai és statikai vizsgálatok, új szellőzőrendszer és vészkijárat kiépítése, valamint a biztonsági engedélyek beszerzése is szükséges. A számítások szerint egy tíz méter magas, tíz méter széles és száz méter hosszú föld alatti csarnokot lehetne kezelőbázissá alakítani, ahol egyszer talán újra sós levegőt lélegezhetnek be a látogatók.

A bányába továbbra is szivárog a víz, de a munkásoknak sikerült összefogniuk a vízereket, így a kijáraton át el tudják vezetni a sós vizet.

A vízelvezetést többször újragondolták a szakemberek Fotó: Veres Nándor /  MTI

A bánya feletti területen még mindig látszanak az omlások nyomai és a víznyelőkből egy nagy, iszapos tó alakult ki. A román kormány korábban 300 millió lejes gyorssegélyt utalt, de abból eddig csak ideiglenes vízvezeték épült ki. A végleges megoldás további százmilliókat igényelne, és újabb döntést Bukarestből.

Parajdon most csend van, a szuvenírboltok zárva, a falatozók üresek, amióta a strandszezon lejárt, már nem nagyon van mozgás. Ez a rég bezárt bányarész azonban most felcsillantotta a reményt.
 

A parajdi sóbánya négy nagy részlegből áll: a Telegdy-, a Dózsa-, a József- és az Erzsébet-bányából. A Telegdy-bánya a legősibb, még a 18. század végén nyitották, és ez volt a parajdi sókitermelés bölcsője, ahol kézi eszközökkel vájták a sót. A Dózsa-bányát már a 20. század elején alakították ki, itt indult be a gépesített kitermelés, amely hosszú időre meghatározta a helyi ipart. A József-bánya ma a legismertebb, hiszen itt volt a híres gyógykezelő központ, ahol a sóbarlang különleges levegőjét légúti betegségek kezelésére használták. Az Erzsébet-bánya a legfiatalabb rész, amelyet 1898-ban kezdtek kihajtani, majd az 1930-as években természetes sósvíz-tározóként működött. Nyolcvan éve beomlott, de most ismét a figyelem középpontjába került, hiszen ha sikerül biztonságossá tenni, új gyógyturisztikai szint nyílhat benne, ami új életet adhat a sóvidéknek.

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek