Mire emlékezünk pontosan október 23-án? Kevesen tudják, de két jelentős dologra is!

Azzal a legtöbben tisztában vannak, hogy ekkor emlékezünk az 1956-ban történtekre. Azzal már kevesebben, hogy október 23-án egy 1989-ben történt eseményről is megemlékezünk!

Október 23-án egyrészt azokra a hősökre emlékezünk, akik részt vettek az 1956-os forradalomban, másrészt pedig a Magyar Köztársaság kikiáltására is, ami évtizedekkel később következett csak be. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat az októberi nemzeti ünnepünkről.

Rákóczi út - Akácfa utca sarok. Felgyújtott szovjet BTR-152 páncélozott lövészszállító jármű és egy aknavető., október 23, — Október 23-án egyrészt az 56-os forradalom hőseire emlékezünk. Fotó: Fóti István örökösei / Fortepan. 1956, Rákóczi út - Akácfa utca sarok.

Mi is történt 1956. október 23-án?

1956. október 23-án az egyetemi diákság felvonulása után a Parlament előtt már több százezer fő hallgatta Nagy Imre reformokat ígérő beszédét, majd a Magyar Rádió épületénél leadott véres sortűz hatására aznap estére fegyveres felkelés bontakozott ki. A tüntetők ledöntötték a Dózsa György úti Sztálin szobrot - a kommunista diktatúra legfőbb jelképét - és hajnalra elfoglalták a Magyar Rádió épületét. Az ezt követő napokban Nagy Imre kormánya megtette a kezdő lépéseket a demokratikus átalakulás felé és a szovjet csapatkivonási tárgyalások is megkezdődtek. November negyedikén azonban az orosz tankok hadüzenet nélkül megindultak a főváros ellen, november tizedikére pedig legyőzték budapesti civileket és kezdetét vette a megtorlás. Százezrek menekültek el az országból, ezreket börtönöztek be, és több száz forradalmárt kivégeztek. A forradalom leverését követően tilos volt október 23-ára emlékezni, sőt megemlíteni is. A véres események emlékét csupán a külföldre emigráltak őrizhették nyíltan. Az 1956-os forradalom kezdetének napja csak 1991 óta nemzeti ünnep, amit a 2012-es Alaptörvény is megerősített.

Mi történt október 23-a előtt és után?

1956. június 28.: a lengyelországi Poznańban munkásfelkelés tört ki, kezdetét az 1956-os lengyelországi tüntetéssorozat.
1956. október 16.: a magyarországi reformellenzék a lengyelországi tüntetőkkel rokonszenvezett, és a diákok szerveződése is felgyorsult az egész országban.
1956. október 22.: a különböző magyar egyetemek küldötteiket a Budapesti Műszaki Egyetemre irányították, ahol két kar hallgatói nagygyűlést hirdettek. A műegyetemi hallgatók az október 22-ről 23-ra virradó hajnalon elhatározták, hogy délután Budapest utcáin tüntetést szerveznek.
1956. október 24.: reggel fél 5-kor az akkori Minisztertanács közleményében gyülekezési, csoportosulás- és felvonulási tilalmat rendelt el. Reggel 9-kor a rádió közölte, hogy a szovjet csapatok részt vesznek az ún. „ellenforradalom” leverésében.
1956. október 25.: reggel 6 óra 23 perckor a rádió közölte, hogy a „puccskísérletet” az éjszaka folyamán sikerült felszámolni, valamint „az ellenforradalmi erők szét vannak verve”.

Mi történt 1989. október 23-án?

Az 1989-1990 során lezajlott politikai rendszerváltások következtében megszűntek az addigi keleti blokk országaiban a szovjet típusú diktatórikus, egypártrendszerű állami berendezkedések. A magyarországi rendszerváltás egyik legfontosabb aktusaként 1989. október 23-án került sor a (harmadik) Magyar Köztársaság kikiáltására. Az erről szóló törvényt az Országház egyik erkélyéről az akkori megbízott ideiglenes köztársasági elnök, Szűrös Mátyás kiáltotta ki. Erről a jelentős napról is megemlékezünk október 23-án!