Migránsinvázió sújtja a görög szigeteket, a kormány hadihajókat vezényelt a térségbe

Migránsinvázió: a görög parti őrség közölte, hogy a hétvégén több száz illegális migránst fogtak el a déli szigeteknél. A kormány hadihajókat küldött az érintett térségbe, hogy megállítsa a csempészhajókat.

Migránsinvázió: több mint 7300 migráns érkezett eddig Krétára

A görög parti őrség segítségével végrehajtott nagyszabású műveletek során a hétvégén több mint 753 bevándorlót mentettek ki Gavdos szigetét körülvevő tengerből – írja az Euronews. Görögország haditengerészeti erőket telepített Kréta déli partjaira, mivel a Líbiából érkező migránsok száma megnőtt, idén több mint 7300 migráns érkezett a szigetre. 
A jelentések szerint az embercsempészek Líbia keleti részéről a görög szigetekre irányítják hajóikat, kihasználva azt az útvonalat, amelyen az érkezők száma 174%-kal nőtt a tavalyi év óta. A sürgősségi szállások túlterheltek, és mivel nincsenek regisztrációs központok, a helyzet egyre kritikusabbá válik.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint idén június végéig összesen 

• 16 848 ember érkezett hajóval Görögországba,
• csak Krétán 7135 érkezőt regisztráltak.  

A líbiai Tobrukból Krétára vezető útvonal az elmúlt hónapokban a Földközi-tenger egyik legfontosabb útvonalává vált. Vaszilisz Kikiliasz, a parti őrség ügyeiért felelős miniszter szerint a Krétára érkezők száma mintegy 350 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A Krétától délre fekvő kis Gavdos szigetének hatóságai már júniusban aggodalmukat fejezték ki a megnövekedett érkezők számával kapcsolatban. 

A görög parti őrség tisztjei úgy becsülik, hogy több ezer ember várakozik Tobruk térségében arra, hogy átkelhessen Európába – jelentette a német hírügynökség (dpa) hivatalos forrásokra hivatkozva. A krétai média szerint maguk az emberek fejenként 4000 és 6000 euró közötti összeget fizettek a Tobrukból Krétára tartó 300 kilométeres útért.

Az elmúlt években az EU elsősorban a Líbiából való indulások megakadályozására összpontosított, anyagi és pénzügyi támogatást is nyújtott a líbiai parti őrségnek. 

Brunner migrációs EU-biztos a jövő héten tervezi, hogy Görögország, Málta és Olaszország migrációs minisztereivel együtt ellátogat a líbiai kormányhoz Tripoliban. Elmondása szerint most először terveznek politikai szintű tárgyalásokat nemcsak a tripoli kormánnyal, hanem a keleti, ellenzéki kormánnyal is, amelyet a líbiai parlament és a befolyásos Khalifa Haftar tábornok támogat.

Már 2025 elejére is jelentős csökkenés volt tapasztalható a Hollandiába érkező menedékkérők számában.

Megszavazta a holland parlament a menekültügyi törvény szigorítását, így az eddigiekhez képest nehezebbé válik majd a menedékjog megszerzése Hollandiában. A mostani döntés értelmében az érvényes papírok nélküli tartózkodás, valamint a papírokkal nem rendelkező személyek segítése bűncselekménynek minősül – számolt be a német Die Welt.

A lap megjegyzi, hogy a szigorítás egyik kezdeményezője Geert Wilders, a holland Szabadságpárt (PVV) vezetője volt, aki pártjával nemrég kormányzati szerepbe került, és minden idők legszigorúbb menekültügyi törvényét akarta keresztülvinni. Azonban a Szabadságpártot is a soraiban tudó kormánykoalíció júniusban felbomlott, épp a menekültügyi szabályozásokkal kapcsolatos viták miatt. A koalícióból kilépő, jobboldali Szabadságpárt a két kamarás holland parlament második kamarájának legerősebb politikai ereje, amely most a korábbi a koalíciós partnereivel együtt szavazta meg a törvényjavaslatot.

E szerint Hollandiában a jövőben kétféle menekültstátusz lesz. Az egyik kategóriába azok tartoznak majd, akik háborús vagy katasztrófaövezetből érkeznek az országba, míg a másik ilyen csoportba azok kerülnek, akiket egyéni okokból – például etnikai származásuk miatt – üldöznek. Mindezek mellett a tartózkodási engedély hossza is megváltozik, ami ötről három évre rövidül, ahogy az érintettek családegyesítését is drasztikusan korlátozni fogják.

A Die Welt a hivatalos adatok alapján arról ír, hogy a Hollandiába érkező migránsok mintegy 12 százaléka minősül menedékkérőnek. 2024-ben mintegy 32 ezer menedékkérő és mintegy 10 ezer családtag akart az országba jönni, azonban 2025 első három hónapjában ebben az összevetésben már 50 százalékos csökkenés történt, ahogy más európai országokban is hasonló tendenciák figyelhetők meg.

A német lap cikkében arra is kitért, hogy a nem kormányzati szervezetek és a jogászok kritikája ellenére szavazott a hágai második tanács a menekültügyi törvény jelentős szigorítása mellett. Megjegyzik, hogy a Szabadságpárt keresztül vitte a törvényjavaslatot, de a holland első kamarában ellenállás fenyeget. A végső döntés ősszel születik meg.

Nem különítettek el pénzügyi támogatást a civil mentőhajók számára a hét elején a német kormány által jóváhagyott költségvetés-tervezetben – erősítette meg szerdán a berlini külügyminisztérium.

Mint az MTI emlékeztetett,

korábban Németország még évente kétmillió euróig terjedő támogatást biztosított azoknak a civil szervezeteknek, amelyek saját mentőhajóikkal a Földközi-tengeren bajba került illegális bevándorlókat mentettek ki a vízből és vettek fel a fedélzetükre.

A Sea-Eye civil szervezet elítélte a támogatás tervezett megvonását, és arra figyelmeztetett, hogy a berlini kormány hozzájárulása híján nem lesznek képesek a mentőhajókat üzemeltetni.„Tíz éven keresztül végeztük el azt a munkát a Földközi-tengeren, ami az európai országok, köztük Németország feladata lett volna” – közölte Gorden Isler, a Sea-Eye igazgatója.

Jamila Schäfer, a Zöldek európai parlamenti képviselője azt mondta: a támogatás megszüntetése nem csökkenti majd a bevándorlást, csupán még veszélyesebbé válnak a migrációs útvonalak. „A tengeri mentés nem luxusszolgáltatás, hanem humanitárius feladat” – vélekedett.

A kedden elfogadott költségvetés-tervezet értelmében a humanitárius fejlesztési segélyezést is felére csökkentené a német kormány.

Míg tavaly 2,69 milliárd eurót különítettek el humanitárius segélyekre, idén ez 1,43 milliárd euróra csökkenne.

Bevándorlók átmeneti elhelyezésére szolgáló gyűjtőközpontot kezdtek építeni a floridai Everglades mocsárvidéken, egy elhagyatott és nagyon ritkán használt repülőtéri kifutópálya mellett.

Az aligátoroktól, krokodiloktól és kígyóktól hemzsegő vizenyős területen kedden indult meg az építkezés az NBC helyi illetőségű csatornájának felvételei szerint.

Az 5000 főre tervezett, Aligator Alcatraz néven is emlegetett létesítményben nagy sátrakban fogják elhelyezni a bevándorlókat.

Helyi tisztségviselők közlése szerint minimális biztonsági berendezésekre lesz csak szükség, mert a természetes akadályoknak köszönhetően a területet gyakorlatilag lehetetlen elhagyni vagy megközelíteni.

Donald Trump amerikai elnök nagy erőket mozgósít annak érdekében, hogy minél több illegális bevándorlót gyűjtsenek össze és toloncoljanak ki az országból. A szövetségi őrizetbe helyezett bevándorlók száma június közepére 56 ezerre emelkedett a januári 39 ezerről, és a Trump-adminisztráció azt szorgalmazza, hogy alakítsanak ki további gyűjtőközpontokat.

A floridai mocsárvidéken létesülő központ fenntartása a becslések szerint évente 450 millió dollárba fog kerülni. A floridai rendőrség által őrizetbe vett bevándorlókat, illetve a bevándorlási és vámhatóság (ICE) őrizetébe került külföldieket fognak ott elhelyezni – közölte az amerikai belbiztonsági minisztérium.

James Uthmeier, Florida állam főügyésze elmondta, a Miami belvárosától mintegy 70 kilométerre tervezett létesítményt már július elejétől használatba vehetik.

„Sok habarcsra és téglára nem lesz szükség, szerencsére az anyatermészet sok mindent megold a létesítmény határain. Valójában nincs hova menni onnan. Ha valakit ott elhelyeznek, akkor se ki, se be”

– fogalmazott korábban Uthmeier egy interjúban.

Környezetvédők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a központ kialakítása megzavarhatja az ország egyik legérzékenyebb ökoszisztémáját. Maxwell Frost floridai képviselő pedig kegyetlen látványosságnak nevezte, hogy a hatóságok a jelek szerint biztonsági intézkedésként a mocsarakban élő aligátorokra akarnak hagyatkozni.

Kristi Noem belbiztonsági miniszter közleményében hangsúlyozta: „turbófokozatban” dolgoznak azon, hogy költséghatékony és innovatív módon hajtsák végre a bűnöző külföldiek tömeges kitoloncolását.