Kabócakoncert Villányban: kiderült a rovar titka

Villány a kiváló borairól és a magyar kikericsről vált leginkább híressé. Hazánk legdélibb borvidéke most azonban másban is egyedülálló lett, hiszen ezen a tájon megjelent a mediterrán vidéken élő, jellegzetes hangot adó kabóca is.

A Szársomlyó hegy legismertebb látnivalója a decembertől februárig nyíló magyar kikerics, ami legközelebb a mediterrán tájon, a Dinári-hegységben nyílik. Az utóbbi években azonban a felmelegedésnek köszönhetően hazánk szubmediterrán tájegységén, Villányban is felzendül a kabócamuzsika.

A kabóca hangjától hangos Villány

Több éves földalatti lárvaállapotukból kikeltek a hegyen nagy számban élő kabócák, amelyek muzsikáját már messziről hallani lehet. Ezt a jellegzetes hangot a potrohukon található kitinhártyák rezegtetésével adják. Így próbálják a hímek magukhoz csalogatni a nőstényeket. Innen is van a régi mondás: A kabóca vígan él, felesége nem beszél.

Az éneklő hímeket is leggyakrabban ezeken a bokortermetű fákon figyelhetjük meg. A kikelt lárvák leköltöznek a föld alá, ahol a fák gyökereit szívogatják. A kifejlett rovarok növényi nedvekkel táplálkoznak, rajzás során egyszer-egyszer belénk ütközhetnek.

A Szársomlyó hegy legismertebb látnivalója a decembertől februárig nyíló magyar kikerics, ami legközelebb a mediterrán tájon a Dinári-hegységben nyílik. Az utóbbi években azonban a felmelegedésnek köszönhetően hazánk szubmediterrán tájegységén Villányban is felzendül a Kabócák zenéj — Villány a kiváló borairól és a magyar kikericsről vált leginkább híressé. Hazánk legdélibb borvidéke most azonban másban is egyedülálló lett, hiszen ezen a tájon megjelentek a mediterrán vidéken élő, jellegzetes hangot adó kabócák is (Fotó: Faludi Koppány)

Több tízezer kabócafaj él a világon. Azon belül nagyjából 600 faj él Magyarországon. Ezt a jellegzetes hangot adó példányok az énekes kabócák. Az óriás énekes kabóca a mediterrán országok jellegzetes hanghatását okozza, azt azonban kevesen tudják, hogy hazánkban is őshonosak. Az éghajlatváltozásnak köszönhetően a számuk azonban megnövekedett az elmúlt években. A legelterjedtebb Magyarország legdélibb szubmediterrán területén a Villányi-hegységtől délre eső síkságon

– tudtuk meg Hanga Zoltántól, a fővárosi állatkert szóvivőjétől, aki azt is elárulta, hogy Budapest több kerületében is megjelentek a kabócák.

Ezt a jellegzetes hangot a hím egyedek párválasztáskor adják ki, aminek júliusban és augusztusban van szezonja. Régen is voltak meleg nyarak, de akkor keményebb telek is voltak, ami az utóbbi években elmaradt. Az enyhe teleknek köszönhetően egyre több rovar tud áttelelni, így a populáció egyre növekszik.