
„Mozdulatlanul feküdtem, miközben valami fojtogatott” – A jelenség, amit már a tudomány is alig tud megmagyarázni
Az alvásparalízis során az ember ébernek érzi magát, mégsem tud megmozdulni vagy beszélni. A jelenség gyakran intenzív félelemmel és hallucinációkkal jár, amit az agy és a test közötti átmeneti összehangolatlanság okoz.
A Harvard Egyetem kutatója, Dr. Baland Jalal saját tapasztalatai és tudományos kutatásai alapján magyarázza el, mi történik pontosan a testünkkel alvásparalízis közben. A jelenség során az ember teljesen ébernek érzi magát, mégsem képes mozogni vagy beszélni – ez gyakran ijesztő hallucinációkkal társul.

Próbáltam szólni anyának, apának, de nem jött ki hang a torkomon. Egy szörnyű jelenlétet éreztem, amely fel-le mozgatta a lábaimat. Fojtogatott, és száz százalékig biztos voltam benne, hogy meg fogok halni. Olyan, mintha az univerzum minden gonoszsága egyetlen buborékba sűrűsödne, és az ott lenne a hálószobádban. Mozdulatlanul feküdtem, miközben fojtogatott”
– idézte fel Dr. Jalal első élményét.
A jelenség tudományos magyarázata az alvás különböző szakaszaihoz kötődik. Az alvásparalízis leggyakrabban akkor fordul elő, amikor az ember éppen belép vagy kilép az úgynevezett REM (rapid eye movement – gyors szemmozgásos) szakaszból. Ebben a fázisban az agy aktív, de a test lebénul – ez egy természetes mechanizmus, ami megakadályozza, hogy a test fizikailag reagáljon az álmokra.
Dr. Matthew P Walker, a Kaliforniai Egyetem Alvástudományi Központjának kutatója szerint „a tudat visszatér, mielőtt az izmok kiszabadulnának a REM által kiváltott bénultságból.” Ez azt jelenti, hogy az agy már éber, de a test még nem tud mozogni, ami rendkívül rémisztő élmény lehet. A kutatások szerint az emberek mintegy 30 százaléka legalább egyszer megtapasztalja élete során az alvásparalízist, amely akár 20 percig is eltarthat – írja az Unilad.
Dr. Jalal kutatásai során azt is megfigyelte, hogy a hallucinációk kultúránként eltérhetnek. Olaszországban és Egyiptomban például boszorkányokat vagy dzsinneket látnak az érintettek, míg a dánok, lengyelek és amerikaiak kevésbé élnek meg félelmet, mivel náluk a jelenséget nem övezi annyi természetfeletti elképzelés.
Ami a szörnyalakok megjelenését illeti, Jalal szerint
a természetes reakciónk az lenne, hogy menekülünk egy bénító helyzetből, de mivel ez lehetetlen, az agy inkább megalkot egy fantasztikus képet, ami elvonja a figyelmet
Bár a hallucinációk gyakran álomszerűek, mégsem csupán az álomképek tudatos szintre emelkedéséről van szó – a félelemreakciók és az agy kreatív működése együttesen hozzák létre a rémisztő élményt.
A HealthLine szakportál szerint az alvásparalízis kialakulását előidézheti:
- stressz,
- szorongás,
- alváshiány,
- narkolepszia,
- poszttraumás stressz zavar (PTSD),
- időeltolódás,
- gyomorégés vagy
- alkoholfogyasztás is.
A megelőzéshez segíthet az egészségesebb alvási rutin kialakítása:
Kerüljük az elalvást teli gyomorral, ne fogyasszunk koffeint vagy alkoholt lefekvés előtt, és próbáljunk meg valami nyugtató tevékenységet végezni este
Emellett érdemes nem a hátunkon aludni, mert az ebben a pozícióban alvók gyakrabban tapasztalnak horkolást vagy légzési zavarokat, amelyek könnyen megzavarhatják az alvást. Ha mégis hajlamosak vagyunk a hátunkra fordulni, két oldalt elhelyezett párnákkal megelőzhető ez a testhelyzet.






