Brüsszel bedöntené a rezsicsökkentést. Három és félszeresére nőne a családok fűtésszámlája

Brüsszel bedöntené a rezsicsökkentést, ez derül ki a háborúpárti politikusok terveiből. Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása, és az ehhez kapcsolódó orosz energiaembargó súlyos kihívások elé állítja a magyar kormányt. Amennyiben Brüsszel tervei megvalósulnak, három és félszer kerülne többe az embereknek a rezsi, mint amennyit most fizetnek érte, és a háború lezárása is egyre távolabb kerülne.

Brüsszel felelőtlen politikája miatt három és félszeresére nőne a családok fűtésszámlája

A Századvég számításai szerint, amennyiben Brüsszel megtiltaná az orosz energiahordozók behozatalát az Európai Unióba, akkor a kieső gázmennyiség kétszeres áremelkedést  idézne elő az európai gáztőzsdéken. Ez tovább rontaná az EU versenyképességét, Magyarország energiaszámláját pedig összesen 1100 milliárd forinttal növelné. A rezsicsökkentési program fenntarthatatlanná válna, így a magyar családok fűtési költsége a jelenlegi három és félszeresére nőne, ami átlagosan évi csaknem félmillió forint többletkiadást jelentene.

Az sem titok, hogy szoros kapcsolat van Ukrajna gyorsított uniós felvétele, és aközött, hogy Brüsszel 2027 végére teljesen megtiltaná a tagállamok számára az orosz energiaimportot. 

Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára szerint Magyarország energiaszámlája 800 milliárd forinttal emelkedne, ha az Európai Unió az orosz gáz, kőolaj és urán szolgáltatásra embargót vezetne be. Az államtitkár hangsúlyozta, ha bevezeti az Európai Bizottság ezeket az intézkedéseket, akkor "megkérdőjeleződhet" a rezsicsökkentésre szánt összeg, mivel az „kísérteties módon” 880 milliárd forint, és ez 340 ezer forint plusz kiadást eredményezne évente egy átlagfogyasztó családnak, amely a mai árak két és félszeresét jelentené.

Vagyis Brüsszel háborúpárti politikája a konfliktus eszkalációja miatt veszélyezteti a magyar emberek biztonságát és drasztikusan növelné az emberek anyagi terheit. 

A finn VaasaETTfriss jelentése szerint áprilisban 

• a románok 1,76-szor, 
• a szlovákok 2,17-szer, 
• a lengyelek 2,68-szor, 
• az osztrákok 3,74-szer, 
• a csehek 3,87-szer, 
• míg a németek 4,41-szer magasabb árat fizettek a gázért, mint a magyarok.

 A lakossági áram tekintetében még rosszabb a helyzet. Pozsonyban 2,46-szor, Bukarestben 2,48-szor, Varsóban 3,77-szer, Prágában 4,09-szer, Berlinben 4,67-szer, Bécsben pedig 5,59-szer magasabb árat fizettek, mint mi Budapesten.

Gulyás Gergely miniszter szerint már most látható, hogy az energiaembargó miatt a rezsicsökkentés gyakorlatilag megszűnne, mindenkinek piaci árat kellene fizetnie. "Ez is egy olyan terve az Európai Bizottságnak, ami Ukrajna uniós csatlakozásához kapcsolódik" - fogalmazott. A miniszter rámutatott: nem mindegy, hogy a kormány milyen erővel tud részt venni ebben a vitában. A kormány saját ereje sem kevés, de ha mögötte állnak a választópolgárok és a választópolgárok jelentős részének a véleménye, ez egy biztosíték és felhatalmazás - mondta. "Ezért kérünk mindenkit, hogy vegyen részt a Voks 2025-ben, nyilvánítson véleményt, töltse ki a szavazólapot" - buzdított Gulyás Gergely.

Februárban Brüsszel ultimátumot adott Magyarországnak a rezsicsökkentés eltörlésére, ennek határideje most jár le, de a kormány továbbra sem enged a Bizottság nyomásának. Brüsszel azt akarja elérni, hogy az energiaszolgáltatók "szabadon határozhassák meg, milyen áron kínálják az elektromos áramot a fogyasztóknak.” Ez a rezsicsökkentés halálos ítéletét jelentené, és amennyiben Magyarország nem enged, az ügy bíróság elé kerül.

Rezsicsökkentés: ultimátumot adott Brüsszel a kormánynak a támogatás eltörlésére

Vitályos Eszter kormányszóvivő az ultimátummal kapcsolatban korábban megerősítette: egyértelművé kell tenni sokadszorra, hogy a magyar kormány nem enged a nyomásnak, nem hátrál meg, és kitart amellett, hogy Magyarországon továbbra is Európa legalacsonyabb rezsiárai maradjanak. Azt mondta, a tét óriási, ha Brüsszel „lenyomja ezt az Európai Bíróság torkán és győz”, az a magyar családok számára drasztikus áremelkedést hoz.

A rezsicsökkentésnek köszönhetően évente több száz milliárd forintot spórolnak meg a magyar családok, és a nemzetközi árak összehasonlítása azt mutatja, hogy márciusban is az európai rezsi töredékét fizették a magyar fogyasztók. Márciusban az áram végfelhasználói ára 9,04 eurócent, a gázé pedig 2,48 eurócent volt kilowattóránként. Németh Szilárd rezsibiztos a közösségi oldalán közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozás Hivatal (MEKH) összehasonlító adatait.  

A Fidesz energiapolitikájának középpontjában a magyar családok állnak - írta Németh Szilád. "Ezért állunk ellen Brüsszel és hazai kitartottjaik - a rezsicsökkentést megszüntetni akaró - erőszakos és veszélyes nyomásának. A rezsicsökkentéssel minden magyar család jól jár, így azt mindenkivel szemben és minden eszközzel megvédjük. Ameddig a Fidesz-KDNP kormányoz, addig marad a rezsivédelem politikája.

Orbán Viktor miniszterelnök, már februárban, a brüsszeli ultimátum érkezésekor közölte: az EU azt akarja, hogy az energiaszolgáltatók Magyarországon szabadon állapíthassák meg az áraikat. „Azt hittem, rosszul látok, lenne itt haddelhadd. Ha hagynánk, lehet, hogy kétszer lenne nagyobb a rezsi. Vissza kell verni ezeket a kísérleteket. Ezért bepereltek minket, de nem fogjuk hagyni magunkat.”

Brüsszel a rezsicsökkentés eltörlésére szólította fel Magyarországot – közölte a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Hortay Olivér kifejtette, az elvárás észszerűtlen, és látható mögötte a politikai szándék.

Brüsszel lépése teljesen észszerűtlen

Hortay felidézte: a napokban jelent meg az Európai Bizottság (EB) gazdasági ajánlásokat tartalmazó, évről évre közzétett dokumentuma. Ebben a jelentésben szerepel az a kritika, hogy Magyarországon kell a legolcsóbb rezsidíjakat fizetni, a magyar háztartások emiatt túl sokat fogyasztanak, ezáltal Magyarországnak túl sok orosz energiára van szüksége – fűzte hozzá.

A bizottság egyik legfontosabb célkitűzése az orosz energiahordozók teljes körű betiltása 2027-ig az Európai Unióban – hívta fel a figyelmet.

Hortay Olivér szerint a probléma abszurd, mert a magyarok annyit fogyasztanak, amennyit akarnak, minden tagállamnak joga a tarifaszabályozás, és ahhoz is joga van, hogy meghatározza, kitől és mennyi energiát vásárol.

Közölte: a Századvég úgy számol, hogy a gáz esetében a rezsicsökkentésre rakodó terhek 660 milliárd forinttal növekednének évente, a magyar családok költségei évente átlagosan félmillió forinttal növekednének.

Hortay Olivér szerint az intézkedés tisztán politikai természetű, és úgy véli, valóban felvethető egy politikai nyomásgyakorlási szándék is, mert a legnagyobb károsult Magyarország és Szlovákia lenne, az a két tagállam, amelynek az Ukrajna-politikája talán legjobban eltér az EB-étől – fogalmazott az elemző. 

Mint mondta, vita bontakozik ki a Brüsszelhez közel álló kutatóintézetek között is arról, hogy egyáltalán mennyire van realitása a 2027-es célkitűzésnek. Hortay Olivér hangsúlyozta: láthatóan csak úgy valósítható meg a cél, ha az európai háztartások megszorítják a nadrágszíjat, és tovább csökkentik a fogyasztásukat, csakhogy ennek óriási energiaszegénységi ára lenne.