Durva: így hat a Z-generáció mentális egészségére a közösségi média!

A kritikus gondolkodás hiánya az online térben rendkívüli veszélyeket rejt magában. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság éppen ezért 127 középiskolás és egyetemista részvételével végzett kutatást, ami arra irányult, hogy a Z-generáció tagjai, vagyis a 1995-2010 között születettek mennyire befolyásolhatóak a különböző online tartalmakkal, ami a közösségi média felületein jut el hozzájuk.

A vizsgálat keretében az NMHH munkatársai arra kérték a fiatalokat, hogy értékeljenek egy rövid, TikTok-szerű videót, amelyben a kutatók álinfluenszere egy fiktív mentális betegség, az úgynevezett „virtuális identitás disszociációs zavar” (VIDZ) tüneteiről beszél, miközben olyan általános érzésekkel jellemezte a kitalált betegség tüneteit, amelyeket a fiatalok a sajátjuknak érezhettek. A felmérés arra kereste a választ, hogy miként hatnak az efféle, az interneten terjedő tartalmak a fiatalokra, diagnosztizálják-e magukon vagy másokon a kitalált betegség tüneteit a megtekintett videó hatására, illetve hogy kialakul-e bennük az úgynevezett álbetegségtudat.

A kutatás eredménye igencsak lesújtó, ugyanis a fiatalok majdnem fele, 44 százalékuk fenntartás nélkül elhitte, hogy a VIDZ egy létező betegség, sőt: felismerni vélte magán, vagy másokon annak tüneteit – holott egy nem létező betegségről van szó. Pozitívum, hogy 30 százalékuk ugyanakkor egyáltalán nem hitte el a videóban hallottakat. Ezzel együtt is összességében elmondható, hogy a Z-generáció tagjai rendkívül hajlamosak elfogadni az online térben megjelenő információkat anélkül, hogy kritikusan kezelnék ezeket a tartalmakat. Legtöbbjük azzal győzi meg magát, hogy szakértőnek tűnő forrásból kapja az infót.

Talán felesleges emlékeztetni bárkit is arra, hogy napjainkban a közösségi médiában kapott visszajelzések mennyire jelentős szerepet játszanak a fiatalok önképének kialakításában. Ezért is világít rá az NMHH kutatása arra, hogy mennyire fontos a tudatos internethasználat és a kritikus médiafogyasztás, valamint az álhírek felismerését segítő foglalkozások beépítése a közoktatásba. Ezzel ugyanis megelőzhető lenne, hogy a fiatalok hamis öndiagnózisokat állítsanak fel, ami hosszú távon komoly és valóban létező mentális gondokhoz vezethet.