tóth gabi
Izgalmas felmérés készült a luxusigényekről.
Pókerjátékos, bokszoló és utazóblogger is szerepel a Z generációs fiatalok példaképei között, akik tapasztalati luxusra vágynak inkább a személyes luxuscikkekkel szemben. A Budapesti Corvinus Egyetem által indított kutatásban feltérképezték a korosztályukban legnépszerűbb hat hazai influenszer posztjaiban megjelenő fényűzést és a 16–25 éves magyarok viszonyát a luxushoz.
A felmérésben 120 véletlenszerűen kiválogatott posztot elemeztek a Z generációhoz tartozó és legnagyobb követőtáborral rendelkező magyar Instagram-influenszerek bejegyzéseiből. A mintába Körcsönyei Polly, Farkas Timi, Beniipowa, Kemp Zozo, Dezső Bence és Forstner Csenge tíz-tíz képe került, és emellett 16–18, illetve 23–25 éves fiatalok számoltak be arról, mit tekintenek luxusnak. A megkérdezettek szerint a luxus jellemzője nemcsak a magas ár, a kiváló minőség és az esztétikum, hanem az exkluzivitás, a személyre szabottság és a feleslegesség is.
A kutatás azt mutatta ki, hogy a luxus megvásárlásának többféle motivációja lehet, köztük a fogyasztó hedonizmusa, vagyis hogy magának örömet szerezzen, de ugyanúgy a mások előtti felvágás lehetősége is. A luxus ábrázolására főképpen az egzotikus utazások és magánrepülők, a luxusautók és álomotthonok, a divat és szépségápolás, valamint az étel-ital kategóriáiból hoztak példákat.
A fiatalok szemében a presztízstermékek és luxusélmények eszközt jelentenek arra, hogy megerősítsék saját sikerüket és megéljék identitásukat
– mutatott rá Kucsera Melitta, a kutatás vezetője, aki szerint a megkérdezett tizen- és huszonévesek egyértelműen élményközpontúak: a luxuscikkek ugyanis múlandók, hiszen a termék elvásik, elkopik a jó minőség ellenére is, míg az élmény megmarad. A vágyott luxusélmények között olyan dolgok szerepeltek, mint a földkörüli utazás, a vadászgéppel repülés és az űrutazás, a delfinekkel úszás és az adrenalinszintet extrém módon emelő más tevékenységek, de eléggé meglepő módon még a személyi testőr biztosítása is többször felbukkant.
A fiatalok a luxust kétféleképpen személyesítették meg: egyrészt egy középkorú férfiként írták le, aki sikeres, vagyonos, elegáns, kifinomult és divatos megjelenésű üzletember, aki szabadidejében golfozik, jachtja és sportautója van, és egy gazdag negyedben lévő, modern, művészi villában él valahol Amerikában. Fiatalabb luxuskarakterként viszont úgy ábrázolták, mint aki sokkal kevésbé a saját sikereinek köszönheti kiváltságos anyagi helyzetét, kevesebb munka van mögötte, sokkal lazább és szembetűnőbb módon képviseli a luxust.
Mindez a régi és az új luxus képének a lecsapódásaként feleltethető meg az emberekben, mivel a luxuspiac demokratizálódása által könnyebben elérhetők a luxusmárkák
– fogalmazott a szerző.
Az influenszerek képein luxusnak értékelték az exkluzív szabadidős aktivitásokat (helikopteres utazást, jetskizést, vitorlázást, tengerentúli nyaralást), a gyémánt ékszereket, az otthonokat illetően pedig a tengerparti nyaralót, a tetőn kialakított penthouse lakást és a házi liftet említették fényűzésként.
Magyar viszonylatban luxuséletet reprezentáló influenszerként a Feleségek luxuskivitelben tévéműsor szereplőit (Vasvári Vivien, a Polgár család, Molnár Nini), továbbá Vajna Tímeát, Zimány Lindát, a kutatás idején még élő Berki Krisztiánt, Dobó Ágit és a Lola Patridge álnevű utazóbloggert azonosították. A külföldi Insta-influenszerek közül a Kardashian család, azon belül is Kylie Jenner jutott eszébe elsősorban az interjúalanyoknak, rajta kívül Dan Bilzerian pókerjátékos és Jake Paul bokszoló.
Míg a megkérdezett középiskolások tudatosan követnek influenszereket, és szívesen posztolnak akár materiális luxusjavakról is, addig a megkérdezett 23–25 éves korcsoport jobban szereti az élményekről készült természetes képeket. Az utóbbiak felvetették a hitelesség kérdését: szerintük az influenszerek hajlandók akár a hamis luxus képét is megteremteni a követőbázisuknak. Például amikor a moszkvai reptéren több influenszer közösen bérelt magánrepülőt légiutas-kísérőkkel, hogy olyan képeket tudjanak készíteni, mintha egyedül repülnének, miközben a gép csak fotóhelyszínként szolgált.
A Z generáció tagjainak az 1995 és 2010 között születettek számítanak, lélekszámuk a magyar társadalomban tavaly meghaladta az 1,6 milliót. A publikáció megemlíti: a nemzetközi trendek szerint a luxusmárkák egyre fiatalabb fogyasztókat érnek el eredményesen, 2020-ban a Z generáció részaránya a személyes luxuscikkek globális piacán 13 százalék volt. Így a huszonévesek éveken belül dinamikusan emelkedő vásárlói bázisukká válhatnak, míg a most számottevő arányt képviselő idősebb generációk visszaszorulnak. |