kulcsár edina
A téli időjárásnak a fagyhalál mellett három olyan negatív hozadéka is van, ami évről évre emberek tömegeinek halálát okozza. Ráadásul mindhármat a hideg idő elleni védekezés okozza, de szerencsére megelőzhetők!
A katasztrófavédelem mellett a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ is figyelmeztetést adott ki a közelmúltban a hideg idő okozta veszélyekkel kapcsolatban. Mindegyiket a fűtés okozza, de szerencsére lehet ellenük védekezni. Mutatjuk, hogy hogyan!
Az NNGYK levegőhigiénés értékelése alapján veszélyes a levegő minősége Békéscsabán, Debrecenben, Kazincbarcikán, Kecskeméten, Nyíregyházán, Sajószentpéteren, Tökölön és Várpalotán. Emellett Ajkán, Dunaújvárosban, Miskolcon, Pécsen, Putnokon, Salgótarjánban, Százhalombattán, Szegeden, Székesfehérváron, Szolnokon, Szombathelyen, Tatabányán és Veszprémben egészségtelen, míg további hét településen kifogásolt a levegő minősége. Ennek oka pedig főként a fűtési szezon, egészen pontosan a nem megfelelő fűtőanyaggal való tüzelés és a légmozgás hiánya.
Mit jelent az egészségtelen, rossz levegőminőség?
A kedvezőtlen levegőhigiénés besorolást azok a kisméretű részecskék -hétköznapi nevén szálló por- magas koncentrációja okozza, amely esetén az érzékeny lakosságcsoportnál (gyermekek, idősek, krónikus légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, várandós kismamák) enyhe légzőszervi tünetek jelentkezhetnek, illetve meglévő tüneteik súlyosbodhatnak.
Az aeroszol részecskék magas koncentrációban rövid távon légúti tüneteket (pl. köhögés, légúti irritáció) és kötőhártya irritációt válthatnak ki, a krónikus légzőszervi betegségben szenvedők tüneteit súlyosbítják, növelik a légúti fertőzések kialakulásának kockázatát, továbbá szívritmus zavart okozhatnak, illetve növelik a stroke, az infarktus és az akut szívelégtelenség kockázatát. Veszélyes levegőminőség esetén már az egészséges emberek is légúti tüneteket tapasztalhatnak.
A 2024-es év első három negyedévben 778 alkalommal riasztották a tűzoltókat szén-monoxid miatt. 92 ember szenvedett szén-monoxid-mérgezést, 6 ember életét már nem lehetett megmenteni. Szén-monoxid nem csak gázkészülékek működtetése közben keletkezhet. Valamennyi nyílt lánggal működő eszköz esetén fennáll a szén-monoxid fejlődésének az esélye akkor, ha nem megfelelő a levegő-utánpótlás. Ez független attól, hogy fával, gázzal, vagy szénnel fűtünk-figyelmeztet a katasztrófavédelem.
Egy köbméter gáz elégetéséhez mintegy tíz köbméter levegő szükséges, ha a levegő-utánpótlás nem biztosított, akkor tökéletlen égés megy végbe, amelynek során szén-monoxid keletkezik. Ez egy szagtalan, halálos gáz.
A fűtőberendezések, melegítőberendezések használatakor gondoskodni kell az állandó és automatikus szellőzésről. Nem elég olykor szellőztetni, légbevezetőt kell az ablakba szerelni. Érdemes otthonra szén-monoxid érzékelőt is vásárolni, és azt a fűtőeszköztől egy-másfél méterre, fejmagasságba elhelyezni.
A fűtési szezonban megemelkedik a lakástüzek száma is. A fűtési hibákból fakadó tüzek elkerülése érdekében évente egyszer érdemes a fűtőeszközöket szakemberrel átnézetni. Célszerű igénybe venni az ingyenes kéményseprés lehetőségét is, gázfűtés esetén kétévente, fatüzelés esetén évente tanácsos kéményseprőt hívni. A tüzek mielőbbi észleléséhez pedig a legjobb megoldás, ha füstérzékelőt telepítünk az otthonunkba. Egy plafonra szerelt füstérzékelő a tűz keletkezésekor azonnal jelez, amikor még van idő megfékezni a lángokat, vagy elhagyni az épületet és hívni a tűzoltókat.
Az idei év első három negyedévében összesen 4611 lakóépületben keletkezett tűz. A legtöbb otthon Pest vármegyében (559), Budapesten (523) és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében (473) gyulladt ki. A tűzesetek során 420 ember sérült meg, 22-vel többen, mint 2023 első három negyedévében. A kigyulladt házakban 58 ember vesztette életét, egy évvel ezelőtt ez a szám 51 volt a katasztrófavédelem adatai szerint.