kulcsár edina
Most vasárnap, azaz október 27-én újra át kell állítani az analóg órákat, kezdetét veszi ugyanis a téli időszámítás. Mióta tekergetjük az órát és a mostani lesz az utolsó óraátállítás? Íme, a válaszok!
Mielőtt még bevezették volna a nyári és a téli időszámítást, az emberek a Föld minden pontján a téli időszámítás szerint éltek. Majd jött az ipari forradalom, és hamarosan bevettek egy új időszámítást, a nyárit. Mióta létezik óraátállítás Magyarországon és a mostani lesz vajon az utolsó?
A nyári időszámítás ötletét sokan Benjamin Franklinnek tulajdonítják, ez azonban tévedés. Ő 1784-ben ugyanis valójában a korai kelésre buzdította az embereket és nem az óraátállítást szorgalmazta a Wikipédia szerint. A modern kori óraátállítást elsőként 1895-ben valójában George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő javasolta. Hudson akkor még kétórás óraátállítást javasolt: októberben 2 órával előre, márciusban 2 órával vissza. Javaslatát 1898-ban egy cikkben is ismertette, és bár volt érdeklődés az ötlet iránt, végül nem vezették be. Azt ezt követő első komolyabb próbálkozása egy angol politikusnak, William Willettnek volt, aki 1905-ben azzal állt elő, hogy az órákat nyáron állítsák előbbre a hosszabb nappali világosság jobb kihasználása miatt. Javaslata 20 perces lépésekből állt, amiket április négy vasárnapján hajtottak volna végre, majd szeptember négy vasárnapján vissza. A javaslatát végül nem szavazták meg.
Magyarországon 1954-57-ben a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. Az akkori Minisztertanács az óraátállítás miatt felszabaduló villamosenergia-kapacitást leginkább az alumíniumkohászatban hasznosította. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban pedig újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal. 1996-ig -az európai egységesítésig- a jelenlegitől eltérően egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás: március utolsó vasárnapjától szeptember utolsó vasárnapjáig tartott.
Miért lenne jó, ha végre eltörölnék az óraátállítást?
Az átállás leginkább a gyerekeket, az idős embereket és azokat viseli meg, akik alvászavarban szervednek. A biológiai kockázatok mellett a balesetek gyakoriságának növekedését is megfigyelték az óraátállítás után.
2024-ben a téli időszámítás kezdete október 27-én, vasárnap, 3 órakor lesz. Vagyis ezúttal az órákat 3 óráról 2 órára kell majd visszaállítani, így egy órával többet alhatunk, de már öt óra után sötét lesz.
2018-ban az Európai Bizottság javaslatot tett az óraátállítás eltörlésére, miután egy online közvélemény-kutatásban az európaiak 84 százaléka támogatta ezt. 2019 márciusában meg is szavazták az óraátállítás eltörlését, ennek értelmében pedig már 2021-ben fel kellett volna hagyni az órák tekergetésével, csakhogy jött a koronavírus járvány és az orosz–ukrán háború. Így a végső döntés az időzónáról és arról, hogy nyári vagy téli időszámítás legyen-e Magyarországon, a legoptimistább forgatókönyv esetén is legkorábban 2025-ben lesz döntés.
Vannak országok, ahol már eltörölték
Régebben még a Föld országainak fele állítgatta az órát, ma már csak a harmada. Többek között Oroszország, Fehéroroszország, Törökország, Brazília, Ázsia, Afrika nagy részében és Iránban sem állítgatják az órákat. Az ukrán törvényhozás pedig nemrég fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely 2025-től eltörli az óraátállítást a nyári és a téli időszámítás között.