kulcsár edina
A cél a bérek növelése és a családok támogatása, fontos határozat jelent meg a Magyar Közlönyben. Orbán Viktor pontos határidőket szabott a gazdaságpolitikai akcióterv részleteinek kidolgozására.
Orbán Viktor korábban arról beszélt, hogy a gazdasági semlegesség kiharcolása és elérése jelenleg mindennél fontosabb hazánk versenyképességének szempontjából. A miniszterelnök szerint a gazdasági semlegesség segíthet abban, hogy Magyarország gazdasága jövőre 3 és 6 százalék között növekedjen, amivel uniós szinten is az élmezőnyben lennénk, és a gazdaságpolitikai akcióterv erre kiváló eszköz lesz. A kormányfő úgy magyarázta a gazdasági semlegesség fogalmát, hogy "egyedül Magyarország dönti el, kivel üzletel. És azzal üzletel, akivel a legjobban megéri üzletelni".
Csak a saját értékeink alapján tárgyalunk, nem keverjük ideológiai kérdésekkel a gazdaságot. Minden égtáj felé tájékozódni kell
- magyarázta Orbán Viktor.
Az új akcióterv egyébként 21 lépésből áll és három pilléren nyugszik:
a jövedelmek vásárlóerejének növelésén;
a megfizethető lakhatás biztosításán;
a kis- és közepes vállalkozások támogatásán.
Időközben kiderült, hogy pontosan miből áll a 21 lépés, valamint a Magyar Közlönyben megjelent Orbán Viktor határozata is, amiben megnevezi, hogy melyik pontért melyik minisztere a felelős, valamint hogy mikorra kell elkészülniük a javaslataikkal. A Ripost sorra vette ezeket:
A Kormány az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv végrehajtása érdekében
1. egyetért a jövedelmek vásárlóerejének növeléséhez szükséges intézkedésekkel, ezért
1.1. egyetért egy hároméves bérmegállapodás megkötésével a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletekkel;
1.2. egyetért a Munkáshitel Program kidolgozásával;
1.3. egyetért a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény összegének megduplázásával, és ennek érdekében javaslat kidolgozásával;
2. egyetért a megfizethető lakhatással kapcsolatos intézkedésekkel, ezért figyelemmel arra, hogy Budapest súlyos lakhatási problémával néz szembe, amely probléma megoldása elsődlegesen a főváros feladata lenne, de láthatóan ezt a problémát a főváros nem tudja kezelni, ezért a lakhatási probléma enyhítése érdekében a Kormány feladatának tekinti, hogy
2.1. vizsgálja meg a magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás feltételei szigorításának lehetőségét;
2.2. vizsgálja meg a lakásbérlet bérleti díjainak és szerződési feltételeinek szabályozását;
2.3. vizsgálja meg, hogyan tud segíteni a felsőoktatási intézményeknek abban, hogy megfelelő számú és színvonalú kollégiumi férőhelyet biztosítsanak hallgatóik számára;
2024. évi 104. szám 7323 az országos lakhatási feltételek fejlesztése érdekében
2.4. vizsgálja meg a Kormány otthonteremtési programja kiegészítését, a fiatalok számára nyújtható új támogatási formák bevezetésével;
2.5. egyetért a Vidéki Otthonfelújítási Program meghirdetésével;
2.6. egyetért a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként jóváírt pénzeszköz legfeljebb 50 százalékának erejéig lakásfelújítás célra történő átmeneti felhasználásának lehetővé tételével, és ennek érdekében javaslat kidolgozásával;
2.7. egyetért az önkéntes nyugdíjpénztári tagi egyenleg lakáscélú hitel törlesztésére vagy lakásfelújítás célra történő átmeneti felhasználásának lehetővé tételével, és ennek érdekében javaslat kidolgozásával;
2.8. egyetért a munkáltató által adókedvezménnyel adható lakhatási támogatás kidolgozásával;
2.9. egyetért az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos általános forgalmi adómérték fenntartásával 2026. december 31-ig;
2.10. egyetért azzal, hogy kezdődjön egyeztetés a bankszektorral évi 5 százalékos önkéntesen vállalt lakáshitel kamatplafon bevezetéséről;
3. meghirdeti a Demján Sándor Programot, melynek célja, hogy a hazai vállalkozások mérete megduplázódjon, ezért
3.1. egyetért a hazai kis- és középvállalatok nagymértékű tőkefinanszírozási programjának meghirdetésével és lebonyolításával az NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt. (a továbbiakban: NTH) által, melyet a KAVOSZ Zártkörűen Működő Részvénytársaság, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara bevonásával kell elvégezni;
3.2. egyetért az „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program” kiemelt gazdasági ágazatok számára történő meghirdetésével;
3.3. egyetért a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program meghirdetésével;
3.4. egyetért a Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei ügyfél által fizetendő éves kamatának 3,5 százalékra történő csökkentésével;
3.5. egyetért a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Eximbank Zrt.) exportösztönző hitelprogramjainak újraindításával;
3.6. egyetért a hazai vállalkozások külpiaci megjelenésének támogatása céljából az Eximbank Zrt. által nyújtandó kifektetési hitelprogram, valamint az NTH által lebonyolított kifektetési tőkeprogram meghirdetésével;
3.7. egyetért a hazai KKV-szektort érintő európai uniós programok felgyorsításával;
3.8. egyetért a KKV-szektor adminisztrációjának csökkentésével, melynek keretében a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazási feltétele enyhítésre kerül.
A Fidesz-KDNP korábbi kétnapos esztergomi kihelyezett frakcióülésén úgy döntött a frakciószövetség, hogy felkérik a kormányt arra, hogy indítson nemzeti konzultációt. A kérdések a gazdasági semlegesség témaköréről fog szólni. Amint arról korábban beszámoltunk, Brüsszel meg akarja szabni, hogy Magyarország kivel és hogyan üzletelhet. A magyar kormány azonban annak érdekében, hogy elérje a jövőre tervezett 3-6 százalékos növekedést, szeretne a Kelettel és Nyugattal egyaránt kereskedni amennyiben az előnyös számunkra. A Brüsszellel folytatott vitában megerősítést jelenthet a kabinet számára, ha a Nemzeti Konzultációt sokan töltik ki és elmondják a véleményüket a gazdasági témákról.
A kormány korábban már jelezte, hogy milyen terveik vannak a jövő évre nézve, miként erősítenék meg a magyar háztartások anyagi helyzetét. Ezek között szerepel: