Kilőtt a nettó átlagkereset, fél év alatt 14 százalékos a növekedés

Kilőtt a fizetésekkel kapcsolatos minden mutató az első félévben. Júliusban 636 700 forintra nőtt az átlagkereset, a nettó átlagkereset pedig 14,0 százalékkal emelkedett.

Kilőtt az átlagkereset, nőtt a fizetések reálértéke

Fél év alatt jelentősen nőtt az átlagkereset Magyarországon, a bruttó átlagkereset pedig az előző év azonos időszakához képest 78 ezer forinttal, azaz 14 százalékkal emelkedett. A KSH adataiból az is kiderül, hogy a keresetek reálértéke júliusban 9,4 százalékkal nőtt, azzal párhuzamosan, hogy az inflációt sikerült letörni.

2024 I. félévében a nettó átlagkereset 14,0 százalékkal emelkedett, a leginkább Hajdú-Bihar, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében (17,7 és 17,4 százalékkal), a legkevésbé Győr-Moson-Sopron, Vas és Heves vármegyében, valamint a fővárosban (11,6–13,0 százalék közötti mértékben – áll a KSH Fókuszban a vármegyék című összegzésében.
A nettó átlagkereset 422 122 forint volt, ez az országos átlag, de a vármegyék közül csak három vármegyében volt a nettó bér 400 ezer forint fölött.
Budapesten volt a legnagyobb az átlagkereset (512 292 forint), a legalacsonyabb pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében (308 050 forint).

Fővárosi és vármegyei átlagkeresetek a KSH térképe alapján

1. Budapest - 512 292 forint,
2. Győr-Moson-Sopron vármegye - 453 251 forint,
3. Komárom-Esztergom vármegye - 419 631 forint,
4. Fejér vármegye  - 409 598 forint.

A KSH kimutatásából az is kiderül, hogy 7 vármegyében az átlagkereset nem érte el a 350 ezer forintot. Érdemes felidézni, hogy tavaly ebben az időszakban még 6 vármegyében nem érte el nettó átlagkereset a 300 ezer forintot, idén már minden vármegyében 300 ezer forint fölött alakult ez a mutató. Jelentősen nőttek a nettó bérek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is, az egy évvel korábbi adathoz képest 45 612 forinttal.