Mi a valódi helyzet a bérek területén Közép-Európában?

Kelet-Közép-Európa vezető gazdasága ma már egyértelműen Lengyelország, ahol magasabbak a fizetések, mint a cseheknél. A szomszédos országok statisztikai hivatalainak adatai alapján ugyanakkor úgy tűnik, Szlovákia mellett Csehország is leszakadóban van, miközben Románia és Magyarország is gyorsuló ütemben zárkózik fel -írja a vg.hu.

Korántsem olyan tragikus a magyar bérhelyzet, mint ahogy a magyar sajtóban rendszeresen ábrázolják, legalábbis a szomszédos országok bruttó átlagbérei alapján biztosan nem. A régiós országok statisztikai hivatalainak legutolsó adatai szerint a gazdasági kihívások és a gyenge európai konjunktúra ellenére a térségben elképesztő bérrobbanás zajlik, és ebből vannak, akik profitálnak, mások viszont kevésbé. Az utóbbiak közé tartozik Csehország és Szlovákia, miután mindkét országban 10 százalék alatt van a bérdinamika évek óta. Ennek köszönhető, hogy helycsere történt a térség fizetési rangsorában. Míg 2022-ig a cseheknél voltak a legmagasabbak a bruttó átlagbérek a V4-ek között, mára a közép-európai régió legdinamikusabb gazdasága, Lengyelország vette át a vezetést. Az idei első negyedévben 8147 zloty volt az átlagkereset a lengyeleknél, ami 717 ezer forintnak felel meg.

Csehország évek óta csúszik lefelé, a magyarok közelednek

Korábban többször írtunk róla, a V4-ek között a cseh gazdaság szenvedi meg leginkább a háború óta tartó válságot. A cseheknél a gazdaság kibocsátása még csak most érte el a járvány előtti utolsó év szintjét, miközben két év alatt több mint 10 százalékkal csökkentek a reálkeresetek. Ami nem is meglepő, a magas infláció ugyanis nagyon alacsony bérdinamikával párosult, átlagban 6–8 százalék között ingadozott. A bruttó átlagbér az első negyedévben 43 941 korona, azaz 681 ezer forint volt, ami 7 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. Márpedig ez kevesebb mint a fele a magyar keresetek növekedési ütemének. Magyarországon ugyanezen időszak alatt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 623 ezer forintot tett ki a bruttó átlagkereset, azaz egyre inkább megvalósul, ami korábban elképzelhetetlen volt:

Persze, ez nem azt jelenti, hogy a nettó bérek terén beérnék a cseheket, sem hogy a magyar életszínvonal is a cseh szintet ostromolná, de mindenesetre jelzésértékű, hogy a két ország átlagbérei közötti különbség – ami korábban bő 100-120 ezer forint volt – 60 ezer forintra olvadt.

Nagyon jönnek a románok, Szlovákia leghátul

Kár tagadni, hogy mindeközben a románok is nagyon feljöttek. Romániában a bruttó átlagkereset az első negyedévben 8157 lej, ami 77 lejes árfolyamon számolva 628 ezer forint volt. Ugyanakkor mindig érdemes elmondani, hogy a romániai bérek azért is magasabbak, mert a 2017-ben bevezetett reform óta a járulékukat kvázi egy az egyben a munkavállalókra hárítják, így a román foglalkoztatottak keresetét sokkal több adó terheli, mint bárhol máshol a régióban. Ez a nettóban ki is ütközik: az első negyedévben Romániában 383 ezer forint volt a tisztán hazavihető átlagkereset, ami 40 ezer forinttal alacsonyabb a magyar nettó átlagbérnél. 

A lista végén továbbra is a szlovákok állnak. Északi szomszédunknál az év első három hónapjában 1447 euró volt a bruttó átlagkereset, ami 390-es euróárfolyamon számolva (az év elején még erősebb forintárfolyam volt a mainál) 564 ezer forintnak felel meg. Szlovákiában is a magyarnál kisebb bérdinamikát mértek: az első negyedévben 9 százalékkal nőttek ott a fizetések.

A magyar adat még pontosabb is lehet, mint a többi

Végül fontos hangsúlyozni azt is, hogy nem mérik azonos módon a béreket. Lengyelországban például a 9 főnél nagyobb vállalatokat teszik a mintába, amiből érthető módon a kisebb cégek és alacsonyabb keresetű munkavállalók kiesnek, így ez a bérdinamikát is feljebb tornázza. Magyarországon is sokáig így mérték a fizetéseket, ám évek óta már a teljes munkáltatói kört veszi számításba a KSH, emiatt a hazai átlagbérek 20-30 ezer forinttal alacsonyabbak, mint korábban.

Az Európai Unió középmezőnyében található a magyar minimálbér, ha a két legkisebb bérelem összevont átlagát nézzük – emelte ki Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője. Szerinte a sajátos magyar bérrendszer hozzájárul ahhoz, hogy folyamatosan és dinamikusan nőjenek a keresetek, bár pont emiatt hátrébb helyezkedünk el a rangsorokban.

Korántsem sem olyan tragikus a hazai minimálbérhelyzet, mint az a magyar sajtóban rendszeresen megjelenik, hívta fel rá a figyelmet Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője, aki hozzátette: ha nemzetközileg akarjuk összehasonlítani a bérhelyzetet, akkor figyelembe kell venni az eltérő árszínvonalat, azaz vásárlőerő-paritáson is érdemes számolni, valamint azt is, hogy Magyarországon van az unióban egyedülálló módon egy másik bérkategória, ez a garantált bérminimum, ami nagyságrendileg 22 százalékkal magasabb bért fizet és jóval többen dolgoznak érte, mint a minimálbérért.

– emelte ki az elemző, aki szerint nincsenek erre hivatalos adatok, de a hazai munkavállaló 5-6 százaléka dolgozhat a klasszikus értelemben vett minimálbérért, miközben a foglalkoztatottak 12-15 százaléka kapja a garantált bérminimumot, tehát nagyjából a munkavállalók ötödét érinti ez két a bérkategória.

A Makronóm Intézet elemzője szerint ehhez képest Romániában, ahol idén nyáron forintban átszámolva 188 ezerre nőtt a nettó minimálbér, a munkavállalók negyede kapja ezt az összeget, azaz amikor a két országot hasonlítjuk össze, akkor azt is figyelembe kell, hogy nálunk a legkisebb kötelező munkabérre mindössze a foglalkoztatottak 5-6 százaléka van bejelentve, tehát sokkal kisebb kört érint.

A minimálbérek átlagosan 482 ezer forintot tesznek ki az unióban, az effektív magyar minimálbér a 17. helyet éri el az EU-n belül, a régióban pedig az élmezőnyhöz tartozik, megelőzve Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát.

Molnár Dániel arra is felhívta a figyelmet, hogy a sajátos magyar bérrendszer, ami két elemből áll, azért is fontos, mert segíti az átlagos bérszínvonal folyamatos emelését. 

Mint ismert, Magyarországon 2023 decembere óta a minimálbér összege 266 800 forint, míg a garantált bérminimumé 326 ezer forint, előbbi 15, utóbbi 10 százalékkal emelkedett. Ráadásul mindkét bérelem hamarosan tovább nőhet, ugyanis már a nyár közepén elindultak a minimálbér-tárgyalások. A sietség oka, hogy november 15-ig kész terveket kell kidolgozniuk a szakszervezeteknek és a munkaadóknak az uniós minimálbér-irányelv gyakorlatba történő átültetéséről. Ennek keretében kell dönteniük arról, hogy mi lesz a sorsa a garantált bérminimumnak, egy vagy több lépcsőben szüntetik meg, hány éves bérmegállapodást kötnek a szociális partnerek.