tóth gabi
A kínai kormány 2014-ben elindította az úgynevezett szivacsváros kezdeményezést. A jövőben ez lehet a megoldás az árvízre, ami egyre többször alakul ki Európában is.
Az elmúlt napokban egész Európa szeme Bécsen és Alsó-Ausztrián volt, ahol pusztító áradásokat okozott a hirtelen lezúduló csapadék. A Duna és a Dunába áradó Wien folyó kilépett a medréből Bécsben, de Ausztriában több helyen is evakuálni kellett a lakosságot az árvíz miatt. Metrókat, vonatpályákat és autópályákat kellett lezárni a hömpölygő víz miatt, lakóházak kerültek víz alá. Az árhullám a Dunán keresztül kedden megérkezett Budapestre is, tetőzését a hétvégére jövendölték. A szakértők szerint ilyen és ehhez hasonló árvizekből csak egyre több lesz hazánkban is a folyamatosan változó klíma miatt, így nem árt felkészülni rá előre. Erre nyújt megoldást az úgynevezett szivacsváros elv, amit a kínaiak találtak ki, de már több európai országban elkezdték használni.
Jelenleg a legtöbb, amit tehetünk az árvíz megfékezésére, az a homokzsákozás és a mobilgátak építése, de ahogy a legtöbbször tapasztaljuk: „Azért a víz az úr". A klímaváltozás következtében azonban folyamatosan változik az éghajlatunk, amit már saját bőrünkön is megtapasztalhatunk. Az elmúlt hónapok szárazsága és nem ritkán 40 fokos hősége után hirtelen képes lecsapni az eső, folyókat mozgatva meg, a következő években, évtizedekben pedig ez egyre inkább jellemző lesz. Erre kínál megoldást a szivacsváros, aminek lényege, hogy minél több gyűjtőtartály, tó, esőkert, zöld háztető és park van egy városban, a lehulló csapadék annál könnyebben szívódik fel. Az árvizek egyik okozója ugyanis a betonra és aszfaltra cserélt természetes zöld felület. Hiába van ugyanis kiváló csatornarendszer egy nagyváros alatt, a most is tapasztalható, egyszerre lezúduló, nagy mennyiségű csapadékot nem tudja maradéktalanul elnyelni.
A szivacsváros elv alapján berendezett nagyvárosok azonban magukba szívják az esővizet, így nehezebben alakul ki árvíz és a nyári melegben is onnan párolog a víz, és hűti le a városokat. Sőt, a bespájzolt viharvizet a szárazság idején öntözésre is használhatják. A kínai szivacsstratégia megköveteli, hogy az összes városi terület nyolcvan százaléka felszívja a viharok hozta víz hetven százalékát. Erre jelenleg harminc város képes, többek között Sanghaj, amely az áradások szempontjából a világ egyik legveszélyesebb városa.
Budapesten is elindult az előkészítő munka afelé, hogy szivacsvárossá váljon a főváros, a Városi Eső projekt keretében. A fő hangsúly a tetőkről lezúduló csapadék felfogásán, esővízgyűjtők elhelyezésén és az esővíz hasznosításán lesz. Emellett mintautcát terveznek kialakítani természetalapú megoldásokkal, például speciális, őshonos növényekkel beültetett esőkerttel, vízáteresztő burkolatokkal, illetve zöldtetőket alakítanak ki. Hogy mindez mikorra éri el azt a szintet, hogy valóban képes legyen felfogni a nagy mennyiségű csapadékot, azt egyelőre nem tudni.