kulcsár edina
Búcsúzik Magyarország egyik legikonikusabb csokoládéja. A klasszikus ezüstfóliás Sport szelet, ami sokunkat gyerekkorunkra emlékeztet, lekerül a boltok polcairól.
Nem létezik olyan felnőtt vagy gyerek az országban, aki ne ismerné a nem véletlenül híres Sport szeletet. Sokunknak fűződik kedves emléke ehhez a retró édességhez. Most azonban úgy néz ki, hogy elérkeztünk egy korszak végéhez, ugyanis az általunk ismert klasszikus Sport szelettől búcsúznunk kell. Pánikra azonban semmi ok, a kedvenc csokinkra jellemző rumos-csokis íz megmarad, csak a csomagolás változik.
A Sport szelet a Facebookon jelentette be a szomorú hírt: sajnos meg kell válniuk az ezüstfóliás Sport szelettől. A kivezetés oka a gyártó Mondelez Hungária fenntarthatóság iránti elkötelezettsége. A csokoládés szelet alumínium csomagolásban készült, ez pedig se nem modern, se nem fenntartható. A Mondelez világszerte arra törekszik, hogy termékei csomagolóanyagai a körforgásos gazdaságnak megfelelően újrahasznosíthatók legyenek, és hogy a termékek csomagolása minél kevésbé terhelje a környezetet.
A gyártók a közösségi oldalon egy versenyt is hirdettek: megkérték a fogyasztókat, hogy meséljék el a saját, legmeghatározóbb emléküket az ikonikus csokival, hogy megnyerhessék a hírességek által dedikált utolsó szeletek egyikét. Mi pedig idézünk néhány élményt, és emléket, az ikonikus csokiról:
"Nővéremet és engem nagymamánk nevelt. Minden héten egyszer kaptunk 1-1 csomag ropit és 1-1 Sport szeletet. Tesóm rendszerint gyorsan megette, aztán tőlem kunyerált. Egyszer meguntam és megmondtam neki, hogy csak akkor adok neki, ha következő héten visszaadja. Felírtam egy cetlire: 5 szál ropi és fél Sport csoki. A falvédőre tűztem a cetlit, de az "adósság" a mai napig sem került visszaadásra! Hatéves lehettem akkor, most 50 vagyok. Lassan behajtókat kell szereznem!" – írta poénosan az egyik felhasználó.
Gyerekkorom egyik meghatározó csokija, bár végigkísérte a sulis éveimet is. A papírja kabala is volt a tankönyveimben. Volt egy másik rutinom is, ilyenkor sokszor a mamámnál voltam. Mindig vártam a Forma 1-et, a TV elé pakoltam és vittem egy Sport szeletet is. "Ha kell egy kis energia!" Ez az egyik kedvenc mondatom volt, mindig ezt mondogattam, majd a csokiba haraptam
– írták kommentben.
Amikor gyerekként jártunk Bozsik tornákra/fesztiválokra focizni, mindig ez volt a jutalmunk a tornák végén, minden focizó gyermek kapott egy darabot. Most már "csak" edzőként járok vissza korosztályos csapataimmal de a mai napig ilyen csoki a jutalom egy-egy torna után, aki oklevelet is kap annak 2 darab is jár, óriási harc megy érte
– írta az egyik fociedző.
"Amikor a katonai alapkiképzést végeztem, mindig volt nálam egy-egy Sport szelet és segített átvészelni a nehezebb napokat" – írta egy honvédségnél szolgáló katona.
"Én a nyolcvanas évek elején voltam kicsi gyerek és első emlékeim közt szerepelnek azok a pillanatok, mikor anya vesz nekem a boltban valami kis nyalánkságot. Ő magának mindig Sport szeletet vett, mert neki az volt a kedvence. Emlékszem, hogy szinte hagyomány volt egy darabkát letörni egymás csokijából, hogy ő is megkóstolhassa, én mit eszek, én pedig így minden alkalommal megkaptam a kis Sport szelet adagomat! Az észrevétlenül elillanó gyerekkoromból felcseperedve az idősödő édesanyámnak továbbra is szeretett csokija maradt a régi szép időket idéző, ezüstpapíros Sport szelet. Hűsége együtt öregedett vele. Így hát felnőtt koromban már én leptem meg vele Őt, amikor találkoztunk. Sajnos édesanyámat 2020-ban elvesztettem, ám emiatt mindmáig a legszebb emlékeim őreként tekintek rá! Nagyon fog hiányozni, úgy érzem, az én világomban fájóan üres lesz a helye" – osztotta meg érzelmes történetét egy férfi.