kulcsár edina
Mindannyian segíthetünk a gazdaság újraindításában, fellendítésében azzal, ha hazai termékeket választunk. Erre buzdítja a magyarokat Orbán Viktor miniszterelnök is. Ugyanakkor nem minden magyar, ami annak látszik, és ez fordítva is igaz. A Ripost segít eligazodni.
Sokat tehet a magyar gazdaság újraindításáért, fellendítéséért az, aki vásárláskor tudatosan a magyar, illetve hazai gyártmányú termékeket keresi. Bár ez egyszerűnek tűnik, nem mindig feltétlenül az!
Ki hinné, hogy a klasszikus csomagolású Boci csokoládé például nem Magyarországon, de még csak nem is az Európai Unióban készül?
Pedig a terméken jól olvasható, hogy a származási hely: EU-n kívül. Ugyanez a felirat található a Balaton szeleten is, míg a mogyorós Tibi pralinét Ukrajnában gyártják.
A Győri Negro sem Győrből való, Törökországban készül, a Piros Mogyorós pedig Szerbiából érkezik.
Az olyan klasszikus csokiszeletek, mint a Bohóc, a Szamba, a Kapucíner, a Lottó vagy az Eperjó pozsonyi gyártósorról jutnak az üzletek polcaira, a Sport szelet pedig Pozsonyban, illetve Litvániában készül – tudta meg a Ripost a gyártó információs vonalán. A termékeken ugyanis csak a forgalmazót tüntették fel.
Számos magyar cég jól csengő külföldi vagy külföldinek tűnő márkanévvel van jelen a hazai piacon.
A címkéjén cirill betűkkel is feltünteti a márkát a Szovjetszkoje Igrisztoje, azaz „szovjet pezsgő”, ezzel azt az érzetet keltve, mintha orosz márka lenne – és valamikor az is volt. Ma azonban Magyarországon készül, magyar szőlőből. A gesztenyés finomságairól ismert, olaszos-franciás hangzású Maroni is magyar, akárcsak a Fornetti látványpékségek.
A cukorkákra specializálódott Bergland, illetve a teái, étrend-kiegészítői és kozmetikumai révén népszerű Naturland sem németországi cég: mindkettőt Magyarországon alapították.
Közel 170 gyártó mintegy 4000 féle termékén szerepelnek már a Magyar Termék védjegyek, melyek biztosítják, hogy megvásárlásukkal a vevő a magyar gazdaságot támogatja.
„A Magyar Termék jelölés azt mutatja, hogy a termék 100 százalékban magyar alapanyagokból, Magyarországon készült. A Hazai Termék esetén az összetevők több mint fele Magyarországról való és a teljes feldolgozás hazánkban történt. A Hazai Feldolgozású Termék összetevői döntően külföldről érkeztek, ám a feldolgozás Magyarországon történt. A védjegy jelölésekre pályázni lehet” – közölte lapunkkal Beck Gabriella, a Magyar Termék Nonprofit Kft. titkára.
Szintén segít a választásban, ha a gyártó Magyarországot vagy valamelyik magyar települést tünteti fel a gyártás helyszíneként. Ugyanakkor, ha a forgalmazó magyarországi, az még nem jelent garanciát arra, hogy a termék is hazánkban készült. Ilyenkor érdemes felhívni a gyártó infóvonalát és rákérdezni arra, melyik országban készült az adott termék.
Zászlók tájékoztatnak a húspultnál és a gyümölcsöknél
2020 elejétől a sertéshúsok, majd július közepétől a baromfitermékek, juh- és kecskehúsok származását is zászlókkal kell jelölni a húspultoknál, illetve ilyen módon kell feltüntetni a zöldségek és a gyümölcsök származási helyét is. Így a vásárló pontosan tudja majd, hogy melyik portéka honnan érkezett.