kulcsár edina
Boszorkányfesztivált tartottak június utolsó vasárnapján az egyik fővárosi sörözőben. A rendezvényen a jósok és mágusok mellett a wiccák is bemutatkoztak. De kik is ők valójában? Egyikük őszintén elmondta.
Zefír, a máguskörökben egyre ismertebb wicca a Ripostnak kinyilvánította: aki azt állítja magáról, hogy pontosan ismeri a legősibb boszorkányrituálék menetét, nagy valószínűséggel nem mond igazat, hiszen semmilyen feljegyzés nem áll erről rendelkezésünkre.
A wiccák hite a 1900-as évek közepén kezdett terjedni Nagy-Britanniából, és mára a világ számos pontján megtalálható. A fiatal férfi készséggel mesélt a rituáléikról, ám szigorúan kikötötte, hogy az arcát ne mutassuk. Nincs szó intézményes vallásról, aminek következtében az egyes csoportok szertartásai nagyban eltérhetnek egymástól.
Amit itt látunk, az egy wicca-boszorkányoltár. Az egyik fontos kellék a földelemet szimbolizáló pentákulum, a levegőt jelképező tőr, a tüzet megjelenítő pálca és a vízelemet jelképező kehely
– magyarázta a wicca és hozzátette: ezekkel az eszközökkel végzik az alapvető rituálékat.
- Az agancs az isten, a hármasalakú hold az istennő szimbóluma – folytatta Zefir, vagyis a wiccák istenképe merőben eltér a keresztényekétől. Ők alapvetően a természet körforgását ünneplik.
A rituáléinknak csak a képzelet szabhat határt, hiszen a mágia egyszerre tudomány és művészet. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a mágus szakrális önkifejezése. A lényeg az, hogyan képes kapcsolatot teremteni az univerzummal. A legfontosabb képessége a koncentráció, a vizualizáció, illetve az, hogy képes legyen ellazulni és módosult tudatállapotba kerülni, így látomásélményeket tudjon átélni
– avatott be a wiccák titkába Zefir a boszorkányfesztiválon és hozzátette: létezik magas és alacsony mágia. Az utóbbi kategóriájába tartoznak a szerelmi kötések, illetve a pénz bevonzása, az előbbi pedig az istennel való kapcsolatra tesz alkalmassá.
A magunk részéről egy alacsony mágiával is beérnénk, ha kellő mennyiségű pénzt vonz be...