Már 624 éve tartjuk a Péter-Pál napot, ezt nem szabad ma csinálnod!

Annak ellenére, hogy 1400. június 29. óta, azaz 624 éve tartjuk, valószínűleg kevesen vannak, akik tudják, hogy pontosan miről is van szó.

A Péter-Pál nap, mely az aratás kezdete, az a nap volt, amikor többek között megszentelték az aratóeszközöket. Szent Péter apostol volt az első pápa, a pápák és halászok védőszentje. Szent Pál a nemzetek apostola, a laikus apostoli munka és a katolikusok mozgalmának védőszentje. A június 29-ei naphoz több népi hiedelem és hagyomány is köthető, melyek közül most mutatunk néhányat.

Szent Péter apostolhoz kötődően a halászok régen ezen a napon tartották a céhgyűlést, a legény- és a mesteravatást. Dunaszekcsőn Péter-Pál előestéjén a halászok rúdra kötött ponttyal járták végig a falut és köszöntötték vásárlóikat, akik kaláccsal, borral vendégelték meg őket. Másnap a halászok rendeztek vendégséget halpaprikással, túrós csuszával. Szent Pétert a legtöbb helyen a lakatosok is patrónusuknak tekintették, mivel őt bízta meg az Isten a Mennyország kulcsainak őrzésével, ezért általában kulccsal a kezében ábrázolják.

Sokfelé, például a Mura-vidéken, ekkor kezdték vágni a rozst és a búzát. Ha ez utóbbi még nem érett meg a betakarításra, akkor egy-két jelképes kaszasuhintást végeztek, csak hogy képletesen megkezdjék az aratást.

A Csallóközben Péter-Pál napjához fűződik az a hiedelem, hogy amelyik legény vagy leány elsőnek hallja meg aznap a harangszót, az év végéig megnősül vagy férjhez megy.

A Csallóközben ezen kívül a gyümölcsevési tilalmat is Péter-Pál napjához kötötték. Az ünnepig nem volt szabad gyümölcsöt, főként cseresznyét enni azoknak, akiknek a kisgyermeke meghalt, azért, hogy ő a túlvilágon ehessen. Az ünnep leteltével pedig az első szemet egy idegen gyereknek kellett adni és csak azután ehetett az anya.