kulcsár edina
Létrehozva: 2024.06.04.
104 éve történelmi árat fizettünk a háborúért, ne kövessük újra ugyanazt a hibát!
A trianoni békediktátum annak eredménye lett, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia idején engedtük belesodorni hazánkat egy világháborúba. Ne engedjük, hogy akár hasonló is megtörténjen a XXI. században.
"A történelem ismétli önmagát"- szól a mondás. A XX. század két világháborúja jól mutatja, hogy beláthatatlan következményei vannak annak, ha nem teszünk meg mindent a békéért. A múlt században Magyarország nem tudott ellenállni az óriási nemzetközi nyomásnak, így mindkétszer belesodródtunk a háborúkba. A nyugati vezetők között tapasztalható mostani háborús pszichózis ismét azzal fenyeget, hogyha nem állunk ki elég egyértelműen és világosan a béke mellett, akkor könnyen egy újabb világháborúban találhatjuk magunkat.
Áder János: A regionális háború könnyen világháborúvá terebélyesedhet
– Ha bármilyen okból a NATO hadba lép Oroszország ellen, mivel hazánk is NATO-tag, Magyarország hadviselő fél lesz – hangsúlyozta Áder János a nemzeti összetartozás napja alkalmából a közszolgálati rádiónak adott interjújában.
A volt köztársasági elnök párhuzamokat vont a mai háborús helyzet és annak lehetséges kimenetelei, valamint az első világháború kirobbanása és az azt lezáró trianoni békediktátum között.
– Ferenc Ferdinánd meggyilkolása után lett volna lehetőség diplomáciai úton rendezni a konfliktust, hiszen a monarchia tízpontos ultimátumából Szerbia kilencet elfogadott, egyedül azt nem, hogy a trónörökös meggyilkolásával kapcsolatos nyomozásban a monarchia bűnügyi szervei részt vegyenek. Az ultimátumot átadó belgrádi nagykövet azonban nem tett újabb diplomáciai erőfeszítéseket, hanem rögzítette a tényt, ami hadüzenethez, mozgósításokhoz, majd világháborúhoz vezetett sok millió ember halálával és a végén hatalmas magyar veszteségekkel – idézte fel a 110 évvel ezelőtt kirobbant háború előzményeit Áder János.
Mindenki tévedett, mert önmérsékletet várt mindegyik fél a másiktól, de nem beszéltek róla egymással, ami világháborúhoz vezetett
– hangsúlyozta. – Ez a helyzet most is: az orosz–ukrán háború regionálisból könnyen világháborúvá terebélyesedhet, a politikusi cselekedetek kísérteties hasonlóságot mutatnak az első világháború kirobbanásával, ugyanakkor a veszély sokkal nagyobb, hiszen Oroszország atomarzenállal rendelkezik.
A jelenlegi helyzet elég riasztó, főleg, hogy a harmadik generáció él békében, amire Szent István óta nem volt példa hazánkban
– emelte ki a volt államfő, aki úgy véli, ma minden politikusnak azon kell dolgoznia, hogy ez ne változzon meg.
Orbán Viktor: Az a célt tűztem ki, hogy mi ellen fogunk állni a háborús nyomásnak
A miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában korábban úgy fogalmazott:
Elővettem a korabeli irodalmat. Azt látom, hogy az I. világháború idején Tisza István ki akart maradni, és kívül akarta tartani Magyarországot a háborún. Ott, a bécsi koronatanácsban az utolsó pillanatig érvelt emellett, és világossá tette, hogy olyat kockáztat Magyarország, amit ép elméjű ember nem tesz, a teljes állami létét, mert ha veszítünk – mondta Tisza –, akkor nagy baj lesz. Talán még ő maga sem tudta, hogy milyen nagy baj, tehát odalett az ország kétharmada, és határainkon kívül, ezeknek az új határoknak a vonalán kívül maradt a magyar népesség egyharmada. Iszonyatos veszteséget szenvedtünk el mind emberéletben a háború során, mind vagyonban, mind országterületben, népességben, tehát egy tragédia történt Magyarországgal, pedig megpróbálták Tiszáék kívül tartani az országot a háborún. Aztán Horthy Miklós kormányzó úr is megpróbált kívül maradni a háborún, ameddig tehette, vagy ameddig képes volt rá, de a németek végül is belenyomták Magyarországot a háborúba. Persze sosem egyeznek mai helyzetek a korábbi történelmi szituációkkal, tehát nem ugyanaz a helyzet most, mint 1918-ban, vagy éppen 1939-ben, 1940-ben, 1941-ben volt, de kétségkívül ma is az a helyzet, hogy a bennünket körülvevő nagyhatalmak abban érdekeltek, hogy Magyarországot belenyomják ebbe a háborúba, és nekünk ellen kell állni. Az elődeinknek ez nem sikerült. Én azt a célt tűztem ki magam elé, hogy nekünk meg sikerülni fog.
Orbán Viktor kedden a nemzeti összetartozás napján elmondott beszédében megismételte:
"A Kárpát-medencei népek akarata egyértelmű, nem akarnak feláldozható vazallusok lenni a nagyhatalmak sakktábláján. Mindezt mi, magyarok, a Kárpát-medence legnépesebb nemzete, mondjuk ki a leghangsúlyosabban."
Több százezren vonultak a békéért Budapest utcáin
Szombaton a Civil Összefogás Fórum (CÖF) Békemenetet szervezett Budapestre, immáron tizedik alkalommal. Az esemény nemcsak a jubileum miatt marad emlékezetes, hanem azért is, mert vitán felül kritikus tömeg vett részt rajta. Bár a baloldali sajtó mindent megtett annak érdekében, hogy alá tudják becsülni a résztvevők számát, a videós bizonyítékok egyértelműen azt mutatják, hogy egy órára volt szükség ahhoz, hogy a teljes Békemenet elvonuljon a parlament előtt a rakparton.
2024. június 1-jén a Békemenet 200-300 ezer embert biztosan megmozgatott, ezzel pedig valóban kiemelkedő politikai rendezvénynek mondható európai összevetésben is.
A Békemenetről készült videónkat itt tudod megnézni:
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
