Brüsszel végképp leszámolna Magyarországgal

Végképp leszámolna Belgium Magyarországgal a békepárti álláspontja miatt az Európai Unióban. A Mandiner beszámolója szerint most próbálják eltüntetni a háború útjából az utolsó akadályt. A brüsszeli Politico arról írt, hogy a hetes cikk szerinti eljárás alkalmazásával Belgium felfüggesztené Magyarország szavazati jogát az uniós döntéshozatalban, mert Budapest nem járul hozzá az ukrajnai fegyverszállításokhoz. Vagyis a Mandiner szerint a háborúellenes magyar kormánytól elvennék a vétójogot. A kormány szerint a magyar választóktól erős döntés kell június 9-én, hogy Magyarország ki tudjon maradni a háborúból.

Brüsszelben egyre nagyobb a feszültség Magyarország békepárti álláspontja miatt, és a soros elnökségről hamarosan leköszönő Belgium el akarja némíttatni Magyarországot – erről írt a Politico. A lapnak nyilatkozó belga külügyminiszter ugyanis azt szorgalmazza: az EU tagállamai komolyan fontolják meg annak a lehetőségét, hogy Magyarországot megfosszák a szavazati jogától, amikor júliustól átveszi az elnöki posztot – hangzott el az M1 Híradójában.

Nem ez az első alkalom, amikor a belga külügyminiszter a békepárti álláspontja miatt támadja Magyarországot. Hadja Lahbib alig egy hete bírálta Brüsszelben a magyar kormányt, mert az nem akarja finanszírozni az ukrajnai háborút.

„Ötmilliárdos katonai segélyről van szó Ukrajna számára, amelyet Magyarország blokkol egy olyan időszakban, amikor az országnak nagy szüksége van rá. Belgium álláspontja egyértelmű: nem fogadhatjuk el, hogy egyetlen ország blokkolja a segélyt” – fogalmazott Hadja Lahbib.

A belga diplomácia vezetője kifejtette: mindent meg kell tenni Ukrajna katonai támogatásáért, ugyanakkor arról már nem beszélt, hogy az Ukrajnába küldött nyugati fegyverek a háború továbbterjedésével fenyegetnek, illetve nem a békét, hanem a háború folytatását és emberek halálát hozzák magukkal.

„A háborúban mi semmit nem nyerünk, de mindent elveszíthetünk. Eddig is akaratunk ellenére rángattak háborúba minket, rajta is vesztettünk. Most megint azt várják tőlünk, hogy részt vegyünk egy újabb háborúban” – jelentette ki Orbán Viktor a szombati békemeneten. A kormányfő hangsúlyozta:

a békéről való lemondás az Ukrajnáért vállalt halált jelenti, de mi nem megyünk háborúba.

„Akarunk-e magyar vért adni Ukrajnáért? Nem akarunk. Nem megyünk háborúba, és nem fogunk másokért idegen földön meghalni. Ez a magyarok igazsága, és most az a dolgunk, ha a jóisten megengedi, hogy a magyarok igazságát Európai igazsággá tegyük” – fogalmazott a kormányfő.

„Brüsszel el akarja nyomni a békepárti erőket, és az utolsó akadályt is el akarják tüntetni a háború útjából azzal, hogy elhallgattatnák, illetve kizárnák Magyarországot a döntéshozatali folyamatokból” – közölte Szijjártó Péter Hadja Lahbib kijelentésére reagálva. A külügyminiszter kiemelte: a kormány nem fog engedni a nyomásnak, hamarosan át fogja venni az Európai Unió elnöki tisztségét, és ebben a pozícióban is mindent el fog követni a béke érdekében.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: június 9-én nagyon erős támogatásra és nagy győzelemre van szükség, hogy a következő hetekben és hónapokban Magyarország ellen tudjon állni a nyomásnak, illetve erősen tudja képviselni a béke hangját, és fellépjen a harmadik világháborús készülődés ellen Európában.

Amerikától Oroszországig nagy terjedelemben foglalkozott a nemzetközi sajtó Orbán Viktor miniszterelnöknek a békemeneten elmondott beszédével. A lapok kiemelték, hogy a rendezvényen egyértelműen megfogalmazódott az az üzenet, hogy az európai uniós választás tétje a háború és béke kérdése. Hazai elemzők szerint a többszázezres megmozduláson a magyarok ismét megmutatták a világnak, hogy békepártiak, és hogy nem akarnak belesodródni a háborúba.

Zsúfolásig megtelt a rakpart, tömeg a Margit hídon és a szigeten is – így nézett ki Budapest belvárosa szombaton kora délután a békemenet idején. A menet a város egyik jelképétől a Lánchídtól indult, és ikonikus épületek előtt is elhaladt. A részvevőkhöz még az utolsó percekben is sokan csatlakoztak az ország minden tájáról, és a külhonból is.

Emellett idén olyan családok is részt vettek a békemeneten, akik tavaly a magyar kormány segítségével jutottak haza Izraelből, miután kitört a háború. Ők azt mondták: hálásak a magyar segítségért, fontos számukra, hogy

kiálljanak a béke mellett és gyermekeiket is megvédjék a háborútól.

„A gyerekek egy része az egyik bunkerben, a másik része egy másikban. Azt se tudod, hol vannak, és hogy mi lesz a következő percben. Akkor tudod értékelni, miután hazatérsz, hogy szabadon sétálhatsz az utcán, és biztonság van” – mondta a háború kitörése után hazajutott magyar nő.

A Duna mentén vonuló békemenet több kilométer hosszú volt, közben sok fiatalt és családot lehetett látni. A szülők azt mondták, a gyermekeiknek is szeretnék átadni az esemény legfontosabb üzenetét.

„Látják, hogy családdal jöttünk ki, és hogy milyen fontos kiállni az igazunkért és megmutatni azt, hogy a béke mellett itt Magyarországon van támogatottság” – hangoztatták többen is.

Orbán Viktor beszéde közben a margitszigeti Nagyrét is megtelt. Az emberek piros-fehér-zöld zászlókat lengetve, sokszor ujjongva és tapsolva hallgatták a kormányfő beszédét, aki elmondta:

a békéről való lemondás az Ukrajnáért vállalt halált jelenti, de mi nem megyünk háborúba.

„Akarunk-e magyar vért adni Ukrajnáért? Nem akarunk. Nem megyünk háborúba, és nem fogunk másokért idegen földön meghalni. Ez a magyarok igazsága, és most az a dolgunk, ha a jóisten megengedi, hogy a magyarok igazságát Európai igazsággá tegyük” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Nyolc nappal az EP-és önkormányzati választás előtt Orbán Viktor megerősítette, hogy katonák helyett a békepárti szavazók mozgósítására van szükség – írta a békemenet után az Alapjogokért Központ. A közlemény arra is kitért: Európa legnagyobb békepárti megmozdulásán többszázezres tömeg állt ki a kárpátaljai magyarok és Európa védelme mellett. Hozzátették: a mostani tizedik békés demonstrációra azért volt szükség, mert az Európai Unióban a háborúpárti kórus hangjai igyekeznek mindenkit elnyomni. Velük ellentétben a magyar nemzeti érdek a béke támogatása és az európai háborús pszichózis elutasítása.

A békemenet ismét óriási erőt mutatott fel, mára mozgalomból intézménnyé vált – folytatta Fricz Tamás a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója a résztvevők számát 300 ezer és 500 ezer közöttire becsülve azt mondta: az idei Békemenet a nagyobbak közé tartozott, s szerinte „talán a legnagyobb tömeg most volt”.

Rendkívül bíztatónak tartotta, hogy – az ellenzéki „vészmadárkodókra” rácáfolva – ugyanúgy több százezren vettek részt a békemeneten, mint az elmúlt tizenkét évben bármikor.

Felhívta a figyelmet arra, hogy

a rendezvény népszerűsége idén azért is volt kimagasló, mert a békemenet elnevezés talán még soha nem volt ennyire aktuális, mint most, amikor „háborús helyzet” van.

A menet, ahogy eddig mindig, idén is rendkívül nyugodt körülmények között zajlott: egy békeszerető, nyugodt emberekből álló összetartó – érzelmi és értékbeli – közösség, erő jelent meg a budapesti belvárosban – emelte ki.

A résztvevők összetétele kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy ezúttal szembetűnő volt a fiatalok komoly aránya a tömegben, ami arra utal, hogy „megvan az utánpótlás, a folytatás lehetősége”, amit az is mutat, hogy a résztvevők mindig várják az újabb találkozás lehetőségét.

A békemenet a politológus szerint megmutatta azt is, hogy „egy konzervatív, nemzeti beállítottságú, békepárti értékrend mögött óriási társadalmi közösség van, és újratermeli önmagát”.

Annak kapcsán, hogy sokan vidékről vagy a határon túlról érkeztek, hogy az emberek egy részét „buszoztatták”, Fricz Tamás azt mondta: a békemenet „nem egy budapesti összejövetel”, arra az egész országból és a határon túlról is el akarnak jutni az emberek. Szerinte természetes, hogy megszervezik utazásukat azok, akik nem tudnak autóval vagy vonattal érkezni.

Egy német résztvevővel készült bejátszásra és arra a műsorvezetői megállapítására reagálva, hogy az idei rendezvényen Európa is ott vonult (…) német, svéd, lett, litván és észt zászlók alatt, a politológus kiemelte: Európa megosztottá vált a jelenlegi háborús légkörben.

Szerinte azok az európai állampolgárok, akik a béke pártján állnak, és valóban egy normális európai életmódhoz ragaszkodnak, figyelemmel követik a magyarok Békemenetét és erőt merítenek belőle.

A jelenlegi történések – például a néppárti vezető, Manfred Weber kötelező európai sorkatonaság felállításáról szóló tervei – azt üzenik, amit Orbán Viktor miniszterelnök, Fidesz-elnök is mondott a Békemeneten: „a háborúpárti erőket nem meggyőzni kell, hanem legyőzni, akár itthon, akár a nyugat-európai országokban”

– vélekedett a politológus.

Szerinte Európa mára a békepártiak és a háborúpártiak táborára szakadt, a június 9-i választás pedig azért nagyon fontos, mert meghatározza e két tábor harcának végső kimenetelét.

Minél nagyobb sikereket érnek el a békepárti erők a választáson, annál inkább van esély arra, hogy legyőzzék a háborúpárti erőket. „Sorsdöntő választás és sorsdöntő év előtt állunk” – hívta fel a figyelmet Fricz Tamás.