tóth gabi
A másfél hét múlva esedékes választások tétje nem kevesebb, mint hogy a háborút vagy békét választjuk.
Kötelező európai sorkatonaság, közös európai hadsereg, uniós fiatal katonák küldése az ukrán frontvonalra. Íme, néhány ötlet azok közül, amelyeket felelős nyugati vezetők jelentettek be az elmúlt hetekben. A háborús pszichózisban szenvedő nyugati vezetők egymásra licitálva állnak elő veszélyesebbnél veszélyesebb tervekkel, amelyek ráadásul mind a harmadik világháború irányába mutatnak.
A legnagyobb felháborodást talán Manfred Weber, az Európai Néppárt elnökének mondatai okozták. A német politikus ugyanis megígérte, hogy a választások után újra munkába lendülő Európai Parlamentben erőltetni fogják a kötelező európai sorkatonaságról szóló vitát és mindent megtesznek, hogy azt el is fogadtassák. Ehhez a pártcsaládhoz akar tartozni Magyar Péter, a TISZA párt EP-listavezetője is, vagyis egyetért a javaslattal.
A tervek szerint minden 18. életévét betöltött személy - nem kizárt, hogy lányokra is vonatkozna a javaslat - katonai kiképzést kapna, aminek a végső célja, hogy mihamarabb be lehessen őket vetni a konfliktuszónákban, jelen esetben az orosz-ukrán frontvonalon. Ezt az elképzelést erősíti Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozata is, aki már többször kijelentette, hogy a kontinens túlélése érdekében nyugati katonákat is be kell vetni az oroszok ellen.
A magyar miniszterelnök a kampánykörútja során Kisbérre is ellátogatott, ahol kifejtette:
akik most Brüsszelben a kötelező európai sorozáson törik a fejüket, hiába teszik.
Sosem fogunk magyar fiatalokat küldeni mások háborújába
– szögezte le Orbán Viktor, hozzátéve: ha a magyarok támogatják a kormánypártokat június 9-én, akkor „nemet tudunk mondani az újabb és újabb őrült háborús tervekre.” A kormányfő arra is kitért, hogy egyre vészjóslóbb hangok jönnek Brüsszel felől. Szerinte miután csődöt mondott az az elképzelés, hogy az ukránok harcolnak, mi meg a pénzt adjuk, így az a következő lépés, hogy a Nyugat küldjön már katonákat is.
A Ripost megkérdezte a magyar emberek véleményét arról, hogy mit szólnának hozzá, ha Ukrajnába vezényelnék őket harcolni. A többség úgy véli, hogy ez nem a magyarok háborúja és nem szeretnének külföldön harcolni, egy olyan háborúban, amit nem a saját országukért vívnak. Összeszedtük a legérdekesebb válaszokat:
Ha úgy alakulna, én el is hagynám az országot, mert semmi értelmét nem látom, hogy egy olyan csatában esetlegesen elveszítsem az életemet, ami igazából nem is rólunk szól
- mondta Márk.
Nem szeretnék menni, mert nem a saját országomért harcolnék
- fejtette ki tömör, ám annál egyértelműbb véleményét Emil.
Nyilván, hogyha a mi országunk szerepelne ott vagy venne részt, akkor mennék, de amúgy nem érzem magaménak
- vallja Gábor.
Ez nem a mi háborúnk, harcoljon az, akinek muszáj
- felelte munkatársunk kérdésére Patrik.
Soros György magyar származású tőzsdespekuláns több nyilatkozata is bizonyítja, hogy
kelet-európaiakat küldene inkább a halálba, mint hogy amerikai vagy nyugat-európai katonák haljanak meg a fronton.
A milliárdos spekuláns az ukrajnai háborúval kapcsolatban is több kijelentést tett. Így például Soros – a saját honlapja tanúsága szerint – 1993. november 1-jén arról beszélt, hogy egy háború esetén a kelet-európai élőerő csökkentené a NATO-országok számára a hullazsákok kockázatát.
Egyre többen emlegetik Soros György azon publicisztikáját is, ami 2014. április 7-én jelent meg az Open Society Foundations oldalán, melyben arról írt, hogy új Ukrajna születik, melyet nem tud majd legyőzni Oroszország. Úgy fogalmazott: Egy új nemzet, egy új Ukrajna születésének vagyunk tanúi – egy határtalan jövővel, amelyet olyan emberek tesznek lehetővé, akik hajlandók életüket áldozni hazájukért.
A Nyugaton uralkodó háborús pszichózisról készült videónkat itt tudod megnézni: