Macron szerint elkerülhetetlen az összecsapás Oroszországgal

Téved Emmanuel Macron, amikor azt gondolja, hogy elkerülhetetlen az összecsapás a Nyugat és Oroszország között – így látják az M1 Híradójának nyilatkozó szakértők. A francia elnök az utóbbi hetekben többször beszélt szárazföldi csapatok esetleges bevetéséről.

A krími partvidék közelében készültek az M1-en bemutatott felvételek. Az orosz védelmi minisztérium szerint az látható rajta, ahogy egy katonai helikopter megsemmisít egy ukrán tengeri drónt.

A helyzet feszült a térségben, folyamatosak az összecsapások. Oroszország közben hétfőn bejelentette, hogy nukleáris gyakorlatra készül. Az orosz védelmi minisztérium szerint ez egyben válasz azon provokatív kijelentésekre és fenyegetésekre is, amelyeket egyes nyugati tisztségviselők tettek Oroszországgal szemben.

Ezekből bőven volt az elmúlt időszakban. A nyugati politikusok rendszeresen hangoztatják, hogy fel kell készülni az oroszok elleni nyílt háborúra.

Emmanuel Macron szerint Európa nem maradhat ki a konfliktusból és nem zárható ki a nyugati csapatok Ukrajnába küldése sem. Nemrég egy lapinterjúban pedig azt fejtegette, hogy Európa halálos veszélyben van. Szerinte ha Oroszország győz Ukrajnában, nem lesz biztonság Európában. A francia államfő háborús kijelentései már a hazájában is vihart kavartak. A francia ellenzék határozottan elítélte Emmanuel Macron bejelentését, miszerint kész vitát nyitni a nukleáris erők európai elosztásának kérdéséről.

Szakértők szerint viszont téved Emmanuel Macron

Téved Emmanuel Macron, amikor azt gondolja, hogy elkerülhetetlen az összecsapás a Nyugat és Oroszország között – így látja a Nézőpont Intézet elemzője. Erdélyi Rezső Krisztián az M1-en korábban azt mondta: ehelyett a béketárgyalásokat kellene sürgetni.

Jelenleg kilenc ország rendelkezik nukleáris fegyverrel, és nagy a kockázat, mert ezek bevetése óriási pusztításra lenne képes – ezt az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója mondta az M1-en. Bendarzsevszkij Anton hozzátette: a nukleáris fegyverek használata vörös vonal kell hogy legyen, amit senki se lép át.

„Onnantól kezdve, hogy bevetésre kerül sor, kicsúszik a kontroll, nem lehet prognosztizálni, hogy milyen végeredménnyel jár ez a fajta bevetés” – fogalmazott Bendarzsevszkij Anton.

„Akik a NATO-t háborúba akarják vonni, azok világháborút akarnak kirobbantani” – jelentette ki a honvédelmi miniszter a Magyar Atlanti Tanács konferenciáján. Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott: az eszkalációs inga már egyre szélsőségesebb értékekbe leng ki.

„Azt kell sajnálkozva és némileg ijedten szemlélnünk, hogy mintha a nyugati elitek elvesztették volna a realitásérzéküket, kizártnak tartották egy európai földön történő véres háború megvívásának lehetőségét, és most pánikhangulat uralkodik, sőt egyfajta furcsa háborús pszichózis is elönt egyes európai fővárosokat” – fogalmazott.

A magyarok többsége viszont az azonnali tűzszünetet tartja helyes döntésnek  – ez derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

A felmérés szerint minden demográfiai csoportban az emberéletek megóvását tartják a legfontosabbnak.

„Az utolsó órában vagyunk, hogy kikerüljünk az európai liberális mainstream által gerjesztett háborús őrületből” – erről már a külügyminiszter beszélt a Megafon rendezvényén. Szijjártó Péter hangsúlyozta: az unió vezetése súlyos károkat okozott Európának.

Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország soha nem tett egyetlen olyan lépést sem, amely a háború eszkalálódását okozta volna. Hozzátette: a háborús pszichózis lezárása érdekében az a legfontosabb, hogy az európai parlamenti voksoláson és az amerikai elnökválasztáson is jobboldali győzelem szülessen.

A miniszter egyebek mellett arról is beszélt, hogy Magyarországnak elképesztő támadásokkal kell szembenéznie egy „olyan közösség központjából, amelynek maga is tagja”, csak azért, mert a demokratikus választásokon négyszer is kétharmados felhatalmazásban részesülő magyar jobboldal szuverenista politikát folytat, ki merte mondani, hogy az apa férfi, az anya nő, illetve azt, hogy „jogunk van eldönteni, ki jöhet be az országba, kivel kívánunk együtt élni”.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy

Magyarország a nemzetközi jog értelmében első biztonságos országként menedéket nyújt a háború elől menekülőknek, délen pedig védekezik a határt illegálisan átlépni akarókkal szemben.

A tárcavezető azt is hangsúlyozta, hogy annak ellenére tartják viszza az uniós forrásokat, hogy azok Magyarországnak járnak, hiszen annak előállításában a magyar emberek munkája is benne van. Ez teljes mértékben szembe megy minden jogszabállyal – fűzte hozzá.

Hozzátette, hogy a magyar gazdaságot ennek ellenére sem tudták megtörni és kiemelte, hogy például Magyarországon még sosem dolgoztak ennyien, mint ma.

„Az elmúlt 14 év heroikus munkájával elért sikerek a magyar emberek által a kezünkbe adott eszközök nélkül nem sikerültek volna” – hangoztatta, hozzátéve: „szuverenitásunkat, függetlenségünket, nemzeti érdekeinket semmilyen támadás hatására sem adjuk fel”.

Egy politikai rendszer nem attól demokrácia, hogy a liberálisok nyernek – mondta.

A következő időszakban is arra kell koncentrálni, hogy a szuverenitást sikerüljön megvédeni – hangsúlyozta, mert – mint fogalmazott – ahhoz, hogy jobboldali fordulat jöjjön, megfeszített munkát kell végezni.

Ha Brüsszelben sikerül elérni egy jobboldali fordulatot, annak nagyon súlyos következményei lesznek a liberális mainstreamre nézve és ez nagyrészt online, az internet világában fog eldőlni – vélekedett, a Megafon munkatársaitól pedig további megfeszített munkát kért a választási kampány hátralévő részében.

Akik a NATO-t háborúba akarják vonni, azok világháborút akarnak kirobbantani – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Budapesten, a Magyar Atlanti Tanács (MAT) konferenciáján.

A MAT a NATO megalakulásának 75. és Magyarország NATO-tagságának 25. évfordulója alkalmából „Európai biztonság: az atlantizmus jövője és az európai védelmi autonómia” címmel szervezett nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia épületében.

Előadásában Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: Magyarország 25 éve a szövetség tagja, ezért joggal lehet és van is véleménye, ez pedig az, hogy a legfontosabb prioritás a béke.

Kiemelte: az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban mindent meg kell tenni a mielőbbi tűzszünet és béketárgyalások érdekében.

Hozzátette: Magyarország régi szövetségesként aktív és elkötelezett tagja a NATO-nak, és mindent megtesz hadereje fejlesztéséért, ezért egy évtized alatt megháromszorozta és a GDP 2 százalékára emelte a védelemre fordított költségvetését.

Hangsúlyozta: szuverén, erős nemzeti haderő nélkül „nincs értelme a NATO-nak”, ezért nevezte rendkívül fontosnak, hogy minden ország fejlessze haderejét. Elmondta: a NATO képes volt adaptálódni a megváltozott világpolitikai helyzethez, és bebizonyította, képes és alkalmas arra, amire 75 évvel ezelőtt létrehozták, képes hatékony elrettentést és védelmet nyújtani az aktuális fenyegetések ellen.

Szólt arról is, Magyarország igyekszik aktívan alakítani a nemzetközi környezetet, a második fél évben esedékes európai uniós soros elnökségben a védelem kérdése kiemelt prioritást fog élvezni. A magyar kormány elkötelezett az EU közös biztonság- és védelempolitikája mellett, és fontosnak tartja, hogy az ebben rögzített célok megvalósuljanak, az európai katonai reagálóképesség pedig növekedjen.

Szükséges, hogy az EU képes legyen válságokra reagálni, határain belül vagy kívül – mondta, megjegyezve, a képességfejlesztés és hatékonyságnövelés mellett rendkívül fontos a védelmi-technológiai bázis fejlesztése is. Európa védelmi ipara nem áll készen arra, hogy bármilyen biztonsági kockázat megjelenése, növekedése esetén stratégiai készleteiről gondoskodni tudjon – jegyezte meg, hozzátéve, hogy az Ukrajnának fegyvert szállító országok stratégiai tartalékai kiürültek, amivel nőttek biztonsági kockázataik.

A miniszter elmondta: olyan Európára van szükség, amely önállóan is képes garantálni állampolgárai biztonságát, amely erős és szuverén nemzetállamokra, valamint versenyképes európai védelmi iparra épít.

Szavai szerint a blokkosodás helyett konnektivitásra van szükség, és olyan Európára, amely inkább előbb, mint utóbb, magába foglalja a Nyugat-Balkánt is.

Ennek érekében a magyar kormány azon dolgozik, hogy erősítse az ország védelmi képességeit. Prioritássá tettük Magyarországon a védelem kérdését, és a biztonság fogyasztóiból a biztonság hozzájárulóivá váltunk – jegyezte meg. Megemlítette a védelemre fordított költségvetés növelését, az átfogó haderő-modernizációs programot, és a szervezeti kultúra átalakítását. Olyan megújult Magyar Honvédséget építünk, ami alig emlékeztet az akár csak egy évtizeddel ezelőtti, szovjet-orosz eredetű haditechnikát üzemeltető és doktrinálisan is ahhoz hasonló haderőre – mondta.

Magyarország regionális szinten is meghatározó haderővé kíván válni, és kiemelt figyelmet fordít a beszerzett és rendszerbe állított új, modern haditechnika alkalmazhatóságára, rendszerbe foglalására és az ezekhez kapcsolódó harceljárásokra, ezek begyakorlására – emelte ki.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta a védelemipar fontosságát, amely a magyar igények kielégítése mellett képes exportra is termelni.

Csóti György, a MAT elnöke köszöntőjében arról beszélt, a transzatlanti együttműködésnek nincs alternatívája Közép-Európa és ezen belül Magyarország számára, és ez érvényes a NATO-ra és az Európai Unióra is. De ez nem zárja ki, hogy együttműködést folytassunk más térségekkel – jegyezte meg, hozzátéve, ehhez azonban szükséges az erős és tartalmas transzatlanti együttműködés.