origo.hu
kulcsár edina
Megszólalt a férfi akinek Magyar Péter a Dunába dobta a telefonját
POLITIK
Létrehozva: 2024.05.29.
5 konkrét terv, amivel a Nyugat háborúba sodorhatja Európát
Egyre veszélyesebb kijelentéseket tesz a Nyugat a háború kiterjesztésére vonatkozóan. Több nyugati napilap pedig már kész tényként ír a háború eszkalálásáról.
Sorsdöntő választások előtt áll a világ. Júniusban Európában, novemberben pedig Amerikában döntenek arról az emberek, hogy a háborút vagy a békét támogatják szavazataikkal. Előbbiben a jobboldali békepárti erők megerősödése, míg utóbbiban Donald Trump és a republikánusok győzelme lehet garancia a békére.
De ezekig a választásokig még hetek, hónapok vannak hátra, Nyugaton pedig naponta születnek olyan veszélyes kijelentések, amelyek karnyújtásnyi közelségbe hozzák egy újabb, minden eddiginél pusztítóbb világháború lehetőségét. A Ripost összeszedte a öt legfenyegetőbb javaslatot a közelmúltból.
Háborús pszichózis tombol Nyugaton
1, Nyugati fegyverek bevetése orosz területenJens Stoltenberg NATO-főtitkár egy napokban adott interjúban arról beszélt:
Úgy vélem, eljött az ideje, hogy a szövetségesek megfontolják, hogy feloldják az Ukrajnának adományozott fegyverek használatára vonatkozó korlátozások egy részét, mert különösen most, amikor a harcok nagy része Harkivban, a határ közelében zajlik, ha megtagadjuk Ukrajnától annak lehetőségét, hogy ezeket a fegyvereket az orosz területen lévő legitim katonai célpontok ellen használja, az nagyon megnehezíti a védekezést.
Ezzel a kijelentésével Stoltenberg csatlakozott azon politikusokhoz, akik arra ösztönzik Ukrajnát, hogy még hevesebben támadja Oroszországot. Miközben több orosz vezető is kijelentette, hogy a nyugati fegyverek használata Oroszország területén egyértelműen azt jelenti, hogy Oroszország számára a fegyvert küldő országok is célponttá válnak.2, Ukrajnai NATO-misszió
A legolvasottabb német napilap, a Bild információi szerint a NATO egyre nagyobb szerepet vállalna az orosz–ukrán háborúban. Az Ukrajnában történő kiképzésen túl a fegyverszállításokban is elmozdulás látható. Egyes tagállamok szerint pedig egyenesen jöhet az ukrajnai misszió. A lap azt írja, még semmi sem dőlt el, azonban szóba került
- az ukrán fegyveresek NATO-katonák általi kiképzése Ukrajnába,
- a fegyver- és lőszerellátás logisztikai láncainak Ukrajnába történő átadása,
- és a nyugat-ukrajnai légtérnek a NATO által történő légvédelme.
Az Index szerint fentiekre jó példa a litván külügyminiszter pénteki nyilatkozata: „Litvánia készen áll arra, hogy részese legyen egy olyan koalíciónak, amelyet Franciaország vagy egy másik ország vezet, és amely ukrán területen folytathatna kiképzést”.
3, Kötelező európai sorkatonaság
Manfred Weber, a Európai Néppárt elnöke felvetette az uniós szintű sorkatonaság bevezetésének ötletét. A V4NA nemzetközi hírügynökség szerint a tervben az szerepel, hogy 18 éves kortól válna kötelezővé a katonai szolgálat, és az is biztosnak látszik, hogy a kiképzés azt a célt szolgálja, hogy utána a csapatok azonnal bevethetők legyenek, akár közvetlenül a frontvonalban is.
Manfred Weberék célja, hogy az európai parlamenti választások után felálló új EP az elsők között tárgyalja majd a uniós kötelező sorkatonai szolgálatot.
Az egyelőre nem dőlt el, hogy a kötelező sorkatonaság a skandináv modellt követné-e, ahol nem csak a 18. életévüket betöltött férfiaknak, hanem a nőknek is kötelező a bevonulás.
4, Közös európai atomfegyver
A közös európai hadseregen és a kötelező sorkatonaságon túl van még egy elképzelés, amely az elmúlt hónapokban komoly vitát gerjesztett az uniós tagállamok között. A német kormány ugyanis pár hete felvetette a kérdést, hogy vajon Európa képes lenne-e magát megvédeni az Egyesült Államok segítsége nélkül is. A válasz inkább a "nem" felé hajlott, ezért Olaf Scholz német kancellár arra jutott, hogy Európának szüksége lehet egy közös atomfegyverre.
"Elrettentésképpen az EU-nak saját nukleáris fegyverek vásárlására lehet szüksége az európai hadsereg felé vezető úton"
- hangzott el az érvelés a német oldalról, amitől nem áll messze a franci államfő elképzelése sem. Emmanuel Macron francia elnök a Sorbonne Egyetemen elmondott minapi beszédében kifejtette: nem szabad megengedni, hogy Oroszország megnyerje az ukrajnai háborút. Ennek kapcsán arról is beszélt, hogy Európának szüksége van az orosz atomfenyegetés elleni saját nukleáris védelemre. Ebben pedig központi szerepe lehet Franciaországnak.
Az EU-ban, az európai kontinensen jelenleg Franciaországnak vannak egyedül atombombái, ezen kívül pedig az EU-ból kilépett Nagy-Britanniának vannak még nukleáris fegyverei. Ugyanakkor a francia és brit atombomba-arzenál nem mérhető az oroszhoz – csak az amerikaiaknak van velük összemérhető arzenáljuk
- érvelt Macron. Korábban egyébként Svédország és Lengyelország is jelezte, hogy szükség esetén hajlandók az országaik területére atomfegyvert telepíteni.
5, NATO katonák Ukrajnába küldése
Emmanuel Macron francia elnök két héttel ezelőtt az ECONOMIST címlapján üzente meg a világnak ismételten: Franciaország készen áll katonákat küldeni Ukrajnába.
Franciaország Kijev kérésére katonákat küldhet Ukrajnába, ha az orosz hadsereg áttöri a frontvonalat
- közölte Macron, aki szerint Párizs már küldött katonákat Afrikába a terrorizmus elleni harcban, így nem zárja ki, hogy Ukrajnának is hasonló segítséget nyújtson. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, aki pár hete elismerte, hogy már most is vannak NATO-katonák Ukrajnában, május elején kijelentette: egy európai "nehézdandár" létrehozását javasolja, amely az EU szomszédos régióiban zajló eseményekre való gyors reagálásra szolgálna az Egyesült Államok bevonása nélkül.
A nyugati háború pszichózisról készült videónkat itt tudod megnézni:
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
