Tényleg a hunoktól származunk? - megszólal a Magyarságkutató Intézet

Genetikai kutatások árulkodnak arról, honnan jöttünk és kikkel keveredtünk, megdőlt a finnugor elmélet.

Az, hogy a hunoktól származunk, a magyarok körében nemhogy általánosan elfogadott nézet volt, hanem azok közé a meggyőződések közé tartozott, amit a magyar népesség túlnyomó része egyértelműnek és vitán felülinek tartott. Általános egyetértés volt ebben – nemtől, kortól, végzettségtől és társadalmi-gazdasági helyzettől függetlenül.

A középkori krónikák egyértelműnek veszik a hunoktól való származást: Attila és Nimród is a magyarok őseként van megemlítve Fotó: Wikipédia (illusztráció)

Aztán jött Hunfalvy Pál és az ő finnugor elmélete, ami a finnugor nyelvrokonságon alapult és lesöpörte az asztalról a hunok és magyarok közötti néprokonságot. Azzal együtt, hogy a tudomány szerint a nyelvi rokonság nem jelent egyben genetikai rokonságot is, a finnugor elmélet végül mégis erre futott ki és a szocilista időkben ezt tanították az iskolákban.

A modern kutatási lehetőségek, a DNS-vizsgálatok azonban árnyaltabb képet adnak. Most mégis az első verzió tűnik bizonyítottnak, amit a témában készült legfrissebb tanulmányok is alátámasztanak. A Cell tudományos folyóiratban megjelent összegzés szerint a hunok, az avarok és a honfoglaló magyarok a népvándorlás korában nomád törzsszövetségek voltak. Ezek a népcsoportok az ötödik és a kilencedik század között, három egymást követő hullámban érkeztek a Kárpát-medencébe. A történelmi adatok alapján mindegyik népcsoport Ázsiából érkezett, bár pontos eredetük és más népekkel való kapcsolatuk még vitatott.

A Cell tudományos folyóirat azonban hozzáteszi:

A közelmúltban elemzett több száz közép-ázsiai ősi genomból 9 hun, 143 avar és 113 magyar honfoglalás kori mintát elkülönítve, a három magpopuláció azonosítható. Ezek alapján a hunok és az avarok valószínűleg a mai Mongóliából származnak, eredetük pedig az ázsiai hunokig vezethető vissza. A honfoglaló magyarok pedig ennek az ázsiai hun népcsoportnak és a mansik, vagyis a korai szarmaták leszármazottainak korábbi keveredéséből származtak.

A Magyarságkutató Intézet megkeresésünkre elmondta, hogy népünk eredetének kérdését ma korszerű kutatással, különböző tudományágak adatait összevetve, különösen az archeogenetikai vizsgálatok legújabb eredményeire alapozva kell vizsgálni.

A magyarság őstörténete sokszálú, a honfoglalók mellett a korábbi avar birodalom itt talált népei is részesei, s a honfoglalók is több ősi népesség keveredése után szerveződtek néppé. Mind az itt talált avarok, mind a honfoglalók ősei közt kétségtelenül voltak hunok is, így a hunokat feltétlenül a magyarok ősei közt kell számon tartanunk, de nem egyedüli őseiként. A hun–magyar kapcsolatoknak ez a modern értelmezése nem csak archeogenetikai adatokra támaszkodik, hanem az eredetünkre vonatkozó történeti, néprajzi, népzenei forrásokkal is jobban összhangban van a régebbi nézeteknél; a Magyarságkutató Intézet azon dolgozik, hogy mindezekben a tudományágakban további adatokat tárjon fel, amelyek még pontosabban meghatározzák és világosabban bizonyítják a hunok szerepét őstörténetünkben

- közölte a Magyarságkutató Intézet, ami – az egyéb , folyamatban lévő kutatási projektek mellett – azon is dolgozik, hogy még pontosabban meghatározzák és bizonyítsák a hunok szerepét őstörténetünkben.