Nagy felfedezés a hunokról: a hatalmas üst az ázsiai és európai hunok rokonságát támasztja alá

A több mint 10 kiló súlyú vas üst darabjai faládában, repülővel érkeztek Budapestre: a darabokat Mongóliából, több, mint 6000 kilométerről szállították, gondosan becsomagolva, a Magyarságkutató Intézetbe. A tervek szerint a szenzációs régészeti leletet a restaurálást, valamint a természettudományos vizsgálatokat követően remélhetőleg már május végén bemutatják a nagyközönségnek, több más mongóliai hun lelettel együtt.

A hun üst áldozati állatmaradványok mellől került elő Mongóliában

A lelet a mongol fővárostól, Ulánbátortól 30 kilométerre lévő Ar-Gunt elnevezésű temetőből származik. A temető hét sírját tárták fel tavaly mongol-magyar együttműködésben a szakemberek, és a sírok egyikében bukkantak az üstre. A tárgyat az elhunyt koporsóját védő, fából ácsolt sírkamrán kívül találták, több áldozati állat maradványa mellett. A sírt korábban nem bolygatták, így eredeti állapotában leltek rá. Főképp ló-, marha-, juhkoponyák és lábszárak vették körbe. Különlegessége, hogy vasból öntötték, és a világ egyik legkorábbi, ekkora méretű öntöttvas edénye lehet. További érdekessége, hogy egy ló combcsontja került elő belőle a feltáráskor. A magyar és a mongol szakemberek ebből arra következtetnek, hogy minden bizonnyal főzésre használták az üstöt, halotti áldozati ételt készíthettek benne. Eddig erre nem volt konkrét bizonyíték, és csak sziklarajzok, feljegyzések utaltak arra, hogy az üstöket tényleg főzésre használták. A régészek számára meglepetés volt, hogy olyan körülmények között találták meg az üstöt, ahogyan azt kétezer évvel ezelőtt a halott mellé helyezték, ugyanis a temetőnek ezt a részét nem dúlták fel a korabeli sírrablók. 

Az Attila korát megelőző áldozati üstöt vizsgálat alá vetették a restaurálás előtt is

A hun üst restaurálása azzal kezdődött, hogy az üst minden darabját háromdimenziós lézerszkennerrel beszkennelték és virtuálisan összeállították a Magyarságkutató Intézet szakemberei. Ezzel képet kaptak az üst restaurálás előtti állapotáról, majd a folyamatot meg fogják ismételni a restaurálás után is, így készül el az "előtte-utána" háromdimenziós kép. Emellett archeometallurgiai, tehát fémszerkezeti anyagvizsgálatot is végeznek a tárgyon, továbbá archeobotanikusok bevonásával megpróbálják kideríteni, pontosan milyen ételt is főzhettek az üstben utoljára.
 
A legtöbb hun üst a Kárpát-medencében található 

A hazai szakemberek vizsgálják a hasonlóságokat az európai és ázsiai lovasnépek kultúrái között. Az áldozati üstök mind a szkíta, mind a hun népeknél elterjedtek voltak – anyaguk általában öntöttbronz volt, az öntöttvas viszont, mint az Ar-Gunt-i is, igen ritkának számított. Hun üstökre Európában gyakorta bukkantak az elmúlt időkben, méghozzá pontosan azokon a területeken, ahol Attila hunjai megfordultak a Kr. u. 4. század végén, az 5. század legelején. A tipológiailag hasonló üstök elterjedésének vizsgálata a szakemberek szerint egy újabb régészeti bizonyíték lehet az ázsiai és az európai hunok rokonságára, amelyet újabban az archeogenetikai (ős-örökléstan, gének származása és leszármazási vonala) kutatások is egyre több esetben alátámasztanak.