Nemzeti emlékhely lett egy aprócska település Magyarországon

Szent István előtt is léteztek keresztény közösségek, keresztény főurak Magyarországon, de a Szent István-i térítés révén alakult ki a szilárd államhatalom.

A keresztény magyar állam harmadik uralkodójának nemzetségfői, majd később királyi központja, illetve az általa 1042-ben alapított Bencés-monostor nemzeti örökségünk egyik meghatározó pontja.

A Gyöngyöstől 8 kilométerre felvő Abasár ma kis település, ám egykor ugyanolyan fontos királyi központ volt, mint Székesfehérvár vagy Buda.

A ma 2500 lakosú Abasár a honfoglalás kora óta nemzetségfői központ, egy időben itt volt a királyi központ is és Aba Sámuelt, Magyarország 3. királyát. A Magyarságkutató Intézet ásatásokat végez a helyszínen.

Kevés olyan emlékhelyünk, régészeti lelőhelyünk van, ami ilyen jó állapotban megmaradt” – mondta korábban a 7-nek Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója. „Hasonló feltárás sem volt az utóbbi évtizedekben. Itt az Árpád-korban pezsgő élet és királyi szintű udvarház volt. Ehhez hasonló méretű és jelentőségű templomot és domonkos rendi kolostort a Margitszigeten találunk, ahol Szent Istvánt és Szent Margitot eltemették. Abasár azzal egy rangban volt.”

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az ünnepségen fontosnak nevezte a helyszínen folyó feltárásokat, mert azokból újabb adatok derülhetnek ki a Magyar Nagyfejedelemségről és választ adhatnak a magyarság eredettudatának néhány fontos kérdésére.

Kásler Miklós emlékeztetett: Szent István előtt is léteztek keresztény közösségek, keresztény főurak Magyarországon, de a Szent István-i térítés révén alakult ki a szilárd államhatalom.