tóth gabi
Katalin hercegnő betegsége mutatja, hogy a daganat senkire sincs tekintettel. Szinte nincsen olyan család, amelyik ne lenne érintett. A magyar lakosság körében az emlőrák a leggyakoribb daganatos megbetegedés, ám ha idejében észreveszik, a betegek 85 százaléka meggyógyulhat. A Nemzeti Rákellenes Nap felhívja a figyelmet a megelőzésre, a rák elleni küzdelemre.
Fájt a mellem, de sokáig nem mertem elmenni az orvoshoz, féltem, hogy találnak valamit. Én nem is gondoltam, hogy már 34 évesen mellrákos lehet az ember. Fájt a karom és a vizsgálatok során kiderült, hogy daganat van a mellemben. A hónom alatt éreztem fájdalmat, de nem is gondoltam arra, hogy mellrákom van
- mondta a Ripostnak egy mellrákban szenvedő nő. Sajnos sokan hasonló okok miatt nem mennek időben orvoshoz.
Magyarországon 1993 óta április 10. a nemzeti rákellenes nap. Az eseményt a Magyar Rákellenes Liga szervezi. Azért választották ezt a napot, mert ekkor született Dollinger Gyula sebész, ortopéd szakorvos, egyetemi tanár, a hazai rákkutatás úttörője, aki 1902-ben megalakította az Országos Rákbizottságot. Ma sokkal jobb esély van a gyógyulásra ebből a rettegett betegségből, mint korábban. Legfontosabb azonban a megelőzés. Mégis, hiába hívják meg a 45–65 év közötti nőket a hazánkban több mint 20 éve bevezetett ingyenes mammográfiai szűrésre, a nők fele mégsem vesz részt a vizsgálaton, pedig csak negyedórát vesz igénybe és fájdalommentes.
Évente kétezren halnak meg mellrákban Magyarországon, naponta 5–6 nőt veszítünk el. Az előző évtizedben a nők körében a leggyakrabban diagnosztizált daganattípus az emlőrák volt. Ha a nők komolyan vennék a megelőző vizsgálatokat, évente több mint ezer magyar nő élete megmenthető lenne. Az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület kérdőívet állított össze, mert szeretnék megtudni, miért nem mentek el a daganatos betegségben szenvedő nők időben az orvoshoz, hogyan élték meg a kezelést, min változtattak a gyógyulás érdekében, az egészségügyi dolgozók miben tudtak segítségükre lenni.
1. tévhit: a mellrák kialakulhat ütéstől.
Ez nem igaz, fizikai behatástól nem alakul ki mellrák.
2. tévhit: fiatalok nem betegednek meg.
Bár 45 és 65 év között a leggyakoribb a betegség, a fiatalabbak és az idősebbek egyaránt veszélyeztetettek.
3. tévhit: szoptatás is okozhatja.
Ez nem így van, sőt a szoptatás a tapasztalatok szerint inkább megvéd a betegségtől.
4. tévhit: csak nőket érint.
Ritkábban ugyan, de a férfiak egy százaléka is érintett lehet a betegségben. Nem kizárólag a mellben, hanem a hónaljban és a mellkasban is előfordulhat daganatos megbetegedés. Nemcsak csomót kell keresni, minden elváltozás, például a váladékozás vagy a bőrelváltozás is tünet lehet.
5. tévhit: a daganat kerek formájú.
Jó tudni, hogy nemcsak kerek formájú daganat létezik.
Mielőtt bárki megijedne, két dolgot érdemes fejben tartani. Az egyik az ingyenes megelőző vizsgálat, amelyre évente el kell menni. A másik pedig az, hogy mindenkinek húsz éves kortól javasolt a saját megnyugtatására havonta elvégezni egy gyors vizsgálatot a menstruációs ciklus ötödik és hetedik napja között. Tükör előtt, felemelt karral tudják megnézni, hogy a mellen látható-e bármilyen elváltozás. A bőr pirosodása, elszíneződése, narancsbőrre hasonlító ráncosodása is rossz előjel lehet. A rendszeresen megjelenő, mellbimbó körüli ekcéma is utalhat a megbetegedésre.
Tapintással is meg kell vizsgálni a mellet alulról, felülről körkörös mozdulattal. A hónaljat is érdemes átnézni, van-e benne duzzanat vagy csomó. Azok a nők is elvégezhetik magukon a vizsgálatot, akik mellimplantátummal rendelkeznek. Mindez azért fontos, mert ha idejében felismerjük a betegséget, akkor gyógyítható.
A Ripostnak nyilatkozott az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke, Tóth Krisztina. Kérdéseinkre elmondta, hogy hazánkban a mellrák a leggyakoribb daganatos betegség, az utóbbi esztendőkben, 8-9 ezer új esetet regisztrálnak évente. Idén március 8-án indítottak egy új felmérést, amelynek a célja, hogy felmérjék a magyar, emlőrákkal diagnosztizált betegek kezelését és az egyedi sajátosságokat. "Ezzel azt akarják elérni, hogy a kapott eredmények alapján célzottan elő tudjuk segíteni a rendszer javítását."- tette hozzá Tóth Krisztina.
A kérdőívet három hét alatt több mint 800, emlőrákkal regisztrált nő töltötte ki, és a vidéki onkológiai centrumokban hamarosan papír alapon is válaszolhatnak az érintettek, május 30-ig. -közölte az alelnök. Fontosnak tartja, hogy mindenki legyen tisztában a kockázati tényezőkkel és azzal, hogyan tudják csökkenteni az esetleges megbetegedés esélyeit.
Elsődlegesen a megfelelő életmód segíthet abban, hogy kisebb eséllyel betegedjünk meg, a másodlagos kockázatcsökkentő tényező a szűrés, amely kétévente ingyenes a 45-65 éves korosztálynak. A fiataloknak pedig a havi rendszerességű mellvizsgálat megtanulása lenne a legfontosabb, hogy időben észrevegyék az esetleges elváltozásokat. Bármilyen kérdés esetén az egyesület szívesen áll rendelkezésre mindenkinek, aki személyesen érdeklődik náluk.
Az alábbi videón a Semmelweis Egyetem munkatársai bemutatják, hogyan végezheti el bárki saját magán ezt az egyszerű vizsgálatot: