Menczer Tamás: Az emberek azt várják a vezetőiktől, hogy védjék meg őket!

POLITIK
INSIDER

Szerző Ripost

Létrehozva: 2024.03.17.

Kőkemény üzleti érdek a háború: saját földjeit, befektetéseit védi a Nyugat Ukrajnában

Vitathatatlan, hogy az ukrajnai háború hátterében kőkemény üzleti érdekek is állnak. Elég az ország legnagyobb természeti kincsére, a földre utalni, ami 400 millió embert lenne képes élelemmel ellátni.

Ukrajnában már a háború kitörése előtt több mint 3 millió hektár földet birtokolt tíz nemzetközi vállalat. Uniós országok is dollármilliókat fektetettek be az ukrán mezőgazdaságba. Nem véletlenül, az ország 41 millió hektár termőfölddel rendelkezik, amiből 33 millió hektár a világon is egyedülálló csernozjomtalaj, amin 400 millió ember ellátására elegendő mezőgazdasági terméket lehetne előállítani – írta korábban Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára.

German agricultural company in Ukraine
Az ukrajnai UIFK Agro német mezőgazdasági vállalat kombájnja betakarított napraforgómagot rak át egy teherautóraF - otó: dpa Picture-Alliance via AFP / AFP

Az Okland Institute tanulmánya szerint az ukrán földek közel harmadát néhány agráróriás használja, külön-külön is több százezer hektárt birtokolva. A kiemelkedő amerikai nyugdíjalapok, alapítványok és egyetemi alapok az NCH Capitalon, egy egyesült államokbeli magántőke-alapon keresztül fektetnek be az ukrán mezőgazdaságba.
Számos, még mindig nagyrészt oligarchák ellenőrzése alatt álló agrárvállalkozásban érdekeltek nagy nyugati bankok és befektetési alapok. A legtöbb nagybirtokos jelentős mértékben eladósodott nyugati alapoknak és intézményeknek, nevezetesen az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) és a Világbanknak.
S hogy milyen jó üzlet a termőföld felvásárlása, azt már Soros György is megállapította, amikor 2009-ben kijelentette: 

„Meggyőződésem, hogy a termőföld lesz korunk egyik legjobb befektetése.”

A termőföld mellett a mezőgazdasági lehetőségek is vonzzák az olyan agráróriásokat, mint a Cargill, a DuPont vagy a Monsanto. A felvásárlásók célja között szerepel a GMO, a génmódosított vetőmagok használatának teljes legalizálása Ukrajnában. 
Természetesen nem az Egyesült Államok, az arab országok vagy Kína figyelt fel az ukrán termőföldekre.  Dánia, Hollandia, Németország, Lengyelország  a saját földjeiért, befektetéseiért is "harcol" Ukrajnában. Dánia már három évvel a háború előtt 51,3 millió dollárt, Lengyelország 44,6 millió dollárt, Hollandia 33,5 millió dollárt, Németország pedig 31,2 millió dollárt fektetett be az ukrán mezőgazdaságba írta meg az európai gazdatüntetések hátterét elemző cikkében a lengyel Bankier.pl. A lap kiemeli, hogy az ukrán termékimporton keletkező nyereség a földet birtokló oligarchák és a nemzetközi nagyvállalatok zsebébe folyik, miközben az európai gazdák elveszítik piacaikat, megélhetésüket.

A befektetők már a háború utáni időkre készülnek

Az üzleti világ: befektetők, cégvezetők és egész országok már Ukrajna újjáépítésére készülnek. Az Európai Beruházási Bank becslései szerint erre ezermilliárd dollárt kellene fordítani magán- és közpénzből. Ez ötször nagyobb összeg lenne, mint az amerikai Marshall-tervből finanszírozott német újjáépítés volt a második világháború után.


 

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek