tóth gabi
Vitathatatlan, hogy az ukrajnai háború hátterében kőkemény üzleti érdekek is állnak. Elég az ország legnagyobb természeti kincsére, a földre utalni, ami 400 millió embert lenne képes élelemmel ellátni.
Ukrajnában már a háború kitörése előtt több mint 3 millió hektár földet birtokolt tíz nemzetközi vállalat. Uniós országok is dollármilliókat fektetettek be az ukrán mezőgazdaságba. Nem véletlenül, az ország 41 millió hektár termőfölddel rendelkezik, amiből 33 millió hektár a világon is egyedülálló csernozjomtalaj, amin 400 millió ember ellátására elegendő mezőgazdasági terméket lehetne előállítani – írta korábban Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára.
Az Okland Institute tanulmánya szerint az ukrán földek közel harmadát néhány agráróriás használja, külön-külön is több százezer hektárt birtokolva. A kiemelkedő amerikai nyugdíjalapok, alapítványok és egyetemi alapok az NCH Capitalon, egy egyesült államokbeli magántőke-alapon keresztül fektetnek be az ukrán mezőgazdaságba.
Számos, még mindig nagyrészt oligarchák ellenőrzése alatt álló agrárvállalkozásban érdekeltek nagy nyugati bankok és befektetési alapok. A legtöbb nagybirtokos jelentős mértékben eladósodott nyugati alapoknak és intézményeknek, nevezetesen az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) és a Világbanknak.
S hogy milyen jó üzlet a termőföld felvásárlása, azt már Soros György is megállapította, amikor 2009-ben kijelentette:
„Meggyőződésem, hogy a termőföld lesz korunk egyik legjobb befektetése.”
A termőföld mellett a mezőgazdasági lehetőségek is vonzzák az olyan agráróriásokat, mint a Cargill, a DuPont vagy a Monsanto. A felvásárlásók célja között szerepel a GMO, a génmódosított vetőmagok használatának teljes legalizálása Ukrajnában.
Természetesen nem az Egyesült Államok, az arab országok vagy Kína figyelt fel az ukrán termőföldekre. Dánia, Hollandia, Németország, Lengyelország a saját földjeiért, befektetéseiért is "harcol" Ukrajnában. Dánia már három évvel a háború előtt 51,3 millió dollárt, Lengyelország 44,6 millió dollárt, Hollandia 33,5 millió dollárt, Németország pedig 31,2 millió dollárt fektetett be az ukrán mezőgazdaságba – írta meg az európai gazdatüntetések hátterét elemző cikkében a lengyel Bankier.pl. A lap kiemeli, hogy az ukrán termékimporton keletkező nyereség a földet birtokló oligarchák és a nemzetközi nagyvállalatok zsebébe folyik, miközben az európai gazdák elveszítik piacaikat, megélhetésüket.
A befektetők már a háború utáni időkre készülnek
Az üzleti világ: befektetők, cégvezetők és egész országok már Ukrajna újjáépítésére készülnek. Az Európai Beruházási Bank becslései szerint erre ezermilliárd dollárt kellene fordítani magán- és közpénzből. Ez ötször nagyobb összeg lenne, mint az amerikai Marshall-tervből finanszírozott német újjáépítés volt a második világháború után.