kulcsár edina
17 millió hektár idegen kézben!
A nagy mezőgazdasági vállalkozások által ellenőrzött teljes földterület több mint kilencmillió hektár, ami meghaladja Ukrajna szántóterületének 28 százalékát. A legnagyobb földbirtokok ukrán oligarchák és külföldi érdekeltségek, európai, észak-amerikai, valamint Szaúd-Arábia befektetési alapok keveréke. Ezek a cégek holdingtársaságok, és működésüket általában leányvállalatokon keresztül végzik.
A 10 legnagyobb ukrajnai mezőgazdasági cég néhány adata:
1) Kernel Holding S.A. (582 000 hektáron gazdálkodik), cégbejegyzés helye: Luxembourg
2) UkrLandFarming (403 000 hektár): Ciprus
3) MHP S.E. (360 000 hektár): Ciprus
4) TNA Corporate Solutions LLC (295 000 hektár): USA
5) NCH Capital (290 000 hektár): USA
6) Astarta Holding N.V. (264 000 hektár): Hollandia
7) Industrial Milk Company (IMC) S.A. (218 000 hektár): Luxembourg
8) PIF Saudi (228 000 hektár): Szaúd-Arábia
9) Agroton Public Limited (120 000 hektár): Ciprus
10) Nibulon (82 000 hektár): Ukrajna
Milyen befektetők állnak a nagy ukrán agrárcégek mögött?
Az 5. legnagyobb, 290 ezer hektáron gazdálkodó NCH Capital legnagyobb befektetői között ott van a:
– Dow Chemical nyugdíjalap (USA)
– Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)
– General Electric nyugdíjalap (USA)
– Lockheed Martin nyugdíjalap (USA)
– Harvard Egyetem (USA)
– Michigan Egyetem (USA)
Nehezen áttekinthető szövevényes befektetői összefonódások
Az Okland Institute szerint a londoni székhelyű Heptagon Capital LLP magánbefektetési cég, amely 12,36 milliárd USD értékű vagyont kezel, részvényekkel rendelkezik a legnagyobb ukrán agrárcégben, a Kernelben, a harmadik legnagyobb MHP-ben és a hatodik Astartában. A Kopernik Global Investors LLC-vel együtt kezeli a Kopernik Global All-Cap Equity Fundot, amely a mezőgazdaságban, a pálmaolaj-termelésben, az arany- és ezüstbányászatban, az urántermelésben és a földgázkitermelésben birtokol részesedéseket. A Norges Bank Investment Management mindkét fentebbiben részesedéssel rendelkezik, és kezeli a Norvég Kormányzati Nyugdíjalapot, az Olajalapot, amely Norvégia szuverén vagyonalapja.Több mint 1,4 billió USD értékű vagyonával a világ részvénypiacának legnagyobb egyedi tulajdonosa. A világ tőzsdén jegyzett társaságainak összes részvényének 1,5 százalékát ellenőrzi, és 2020-ban Ukrajna negyedik legnagyobb befektetője volt.
A bankok az oligarchákat támogatják
A most zajló ukrajnai földreform elsődleges haszonélvezői az agrárüzleti érdekeltségek és az oligarchák lesznek, akik a kezdeti privatizációs hullám során szerezték vagyonukat. A nagy agrárvállalkozások támogatásával a nemzetközi pénzintézetek a nagyléptékű monokultúrán alapuló ipari mezőgazdasági modellt támogatják, amelyről régóta bebizonyosodott, hogy környezeti és társadalmi szempontból romboló hatású. A negatív hatások közé tartoznak a következők: a biológiai sokféleség és a talaj termékenységének csökkenése, a magas szén-dioxid-kibocsátás, a talajromlás, valamint a talaj és a víz kémiai szennyeződése, ami jelentős hatással van az emberek egészségére. Ezzel szemben Ukrajna kis- és közepes gazdálkodói döntő szerepet játszanak az ország élelmezésbiztonságának szavatolásában. Ők állítják elő az ország mezőgazdasági termelésének több mint 50 százalékát, beleértve a burgonya 99 százalékát, a zöldségfélék 89 százalékát, a tej 78 százalékát és a marhahús 74 százalékát. A legtöbb kistermelőnek azonban nagyon korlátozott hozzáférése van a finanszírozáshoz.
2015 és 2019 között 502 millió dollárról 541 millió dollárra növekedett a külföldi tőke aránya a szektorban. A legnagyobb mértékben az adó- és offshore paradicsom Ciprusból (211,4 millió dollár), Dániából (51,3 millió dollár), Lengyelországból (44,6 millió dollár), Hollandiából (33,5 millió dollár) és Németországból (31,2 millió dollár) érkezett külföldi tőke a kelet-európai országba. Az olyan nagyvállalatok, mint az ukrán mezőgazdaságban szintén érdekelt Agroprosperis, illetve a Continental Farmers Group mind külföldi kézben vannak. Előbbi amerikai tulajdonban, utóbbi pedig egy szaúdi alap, a SALIC kezében található.
Az amerikai mezőgazdasági cégek már a Szovjetunió összeomlása óta érdeklődést mutattak az ukrán termőföld iránt.
Egy 2012-es terv szerint nagy volumenű mezőgazdasági befektetők vehettek volna bérbe ukrán állami földterületeket: a bérlet összesen több mint négyszázezer hektárt érintett volna, a befektetőknek pedig kezdetben legalább kétszázmillió dollárt kellett volna befektetniük (természetesen különféle állami kedvezmények mellett).
A külföldi befektetők ugyanakkor csak 2014 után szereztek jelentős befolyást a kelet-európai országban, ahol az úgynevezett csernozjom, azaz
a feketeföld értéke az aranyéval vetekszik.
Bár 2021-ig termőföldeladási tilalom volt érvényben Ukrajnában, 2014 után mégis változni kezdtek a birtokviszonyok. A földeladási moratórium ellenére 2016-ban tíz nemzetközi vállalat 2,8 millió hektár termőföldet birtokolt Ukrajnában, amely 2022-re már 3,4 millió hektárra nőtt.
Az Open Democracy egyik jelentéséből az is kiderült, hogy tíz magánvállalat ellenőrzi az ukrán mezőgazdasági piac 71 százalékát. A termőföld mellett a mezőgazdasági lehetőségek is vonzották az olyan agráróriásokat, mint a Cargill, a DuPont vagy a Monsanto. A felvásárlások mögött sokszor egy nagyon erős lobbi jelent meg, melynek célja a GMO használatának teljes legalizálása Ukrajnában. Ahogy azt az Australian National Review-ra hivatkozó V4NA is megírta, az egyaránt amerikai Cargill, DuPont és Monsanto összesen 17 millió hektár mezőgazdasági területet vásárolt fel, ami az összes szántóterület 28 százalékának, vagyis csaknem egyharmadának felel meg.
S hogy milyen jó üzlet a termőföld felvásárlása, azt már
Soros György is megállapította, amikor 2009-ben kijelentette: „Meggyőződésem, hogy a termőföld lesz korunk egyik legjobb befektetése.”
Természetesen nem az Egyesült Államok az első, amely felfigyelt az ukrán termőföldekre. A V4NA által idézett Wall Street Journal szerint Kína már 2013-ban fél évszázados bérleti szerződést írt alá Ukrajna termőföldjének kilenc százalékára, vagyis az ország teljes földterületének öt százalékára.