Ukrajna nagy részét már felvásárolták a nagy nyugati multik

A nagy mezőgazdasági vállalkozások által ellenőrzött teljes földterület több mint kilencmillió hektár, ami meghaladja Ukrajna szántóterületének 28 százalékát. A legnagyobb földbirtokok ukrán oligarchák és külföldi érdekeltségek, európai, észak-amerikai, valamint Szaúd-Arábia befektetési alapok keveréke. Ezek a cégek holdingtársaságok, és működésüket általában leányvállalatokon keresztül végzik.

A termőföldeken kívüli ukrán mezőgazdasági területek szintén kelendők: az egyaránt amerikai Cargill, Dupont és Monsanto összesen 17 millió hektár mezőgazdasági területet vásárolt fel Ukrajnában, ami az összes szántóterület 28 százalékának felel meg. Hiába, már Soros György is megállapította 2009-ben, hogy a termőföld lesz korunk egyik legjobb befektetése.

 Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára korábban az Agroképben közölt írásában foglalta össze a Okland Institute tanulmányának idevágó megállapításait.

A 10 legnagyobb ukrajnai mezőgazdasági cég néhány adata:

1) Kernel Holding S.A. (582 000 hektáron gazdálkodik), cégbejegyzés helye: Luxembourg

2) UkrLandFarming (403 000 hektár): Ciprus

3) MHP S.E. (360 000 hektár): Ciprus

4) TNA Corporate Solutions LLC (295 000 hektár): USA

5) NCH Capital (290 000 hektár): USA

6) Astarta Holding N.V. (264 000 hektár): Hollandia

7) Industrial Milk Company (IMC) S.A. (218 000 hektár): Luxembourg

8) PIF Saudi (228 000 hektár): Szaúd-Arábia

9) Agroton Public Limited (120 000 hektár): Ciprus

10) Nibulon (82 000 hektár): Ukrajna

Milyen befektetők állnak a nagy ukrán agrárcégek mögött?

Az 5. legnagyobb, 290 ezer hektáron gazdálkodó NCH Capital legnagyobb befektetői között ott van a:

– Dow Chemical nyugdíjalap (USA)

– Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)

– General Electric nyugdíjalap (USA)

– Lockheed Martin nyugdíjalap (USA)

– Harvard Egyetem (USA)

– Michigan Egyetem (USA)

Nehezen áttekinthető szövevényes befektetői összefonódások

Az Okland Institute szerint  a londoni székhelyű Heptagon Capital LLP magánbefektetési cég, amely 12,36 milliárd USD értékű vagyont kezel, részvényekkel rendelkezik a legnagyobb ukrán agrárcégben, a Kernelben, a harmadik legnagyobb MHP-ben és a hatodik  Astartában. A Kopernik Global Investors LLC-vel együtt kezeli a Kopernik Global All-Cap Equity Fundot, amely a mezőgazdaságban, a pálmaolaj-termelésben, az arany- és ezüstbányászatban, az urántermelésben és a földgázkitermelésben birtokol részesedéseket. A Norges Bank Investment Management mindkét fentebbiben részesedéssel rendelkezik, és kezeli a Norvég Kormányzati Nyugdíjalapot, az Olajalapot, amely Norvégia szuverén vagyonalapja.Több mint 1,4 billió USD értékű vagyonával a világ részvénypiacának legnagyobb egyedi tulajdonosa. A világ tőzsdén jegyzett társaságainak összes részvényének 1,5 százalékát ellenőrzi, és 2020-ban Ukrajna negyedik legnagyobb befektetője volt. 

A nyugati befektetők már a Szovjetunió összeomlása óta érdeklődést mutatnak az ukrán földek iránt, de igazán csak az USA által háttértámogatott 2014-es kijevi forradalom után szereztek döntő befolyást ebben a szektorban: 2022-ben már 3,4 millió hektár ukrán termőföldet birtokolt tíz nemzetközi vállalat.

2015 és 2019 között 502 millió dollárról 541 millió dollárra növekedett a külföldi tőke aránya a szektorban. A legnagyobb mértékben az adó- és offshore paradicsom Ciprusból (211,4 millió dollár), Dániából (51,3 millió dollár), Lengyelországból (44,6 millió dollár), Hollandiából (33,5 millió dollár) és Németországból (31,2 millió dollár) érkezett külföldi tőke a kelet-európai országba. Az olyan nagyvállalatok, mint az ukrán mezőgazdaságban szintén érdekelt Agroprosperis, illetve a Continental Farmers Group mind külföldi kézben vannak. Előbbi amerikai tulajdonban, utóbbi pedig egy szaúdi alap, a SALIC kezében található.

Egy 2012-es terv szerint nagy volumenű mezőgazdasági befektetők vehettek volna bérbe ukrán állami földterületeket: a bérlet összesen több mint négyszázezer hektárt érintett volna, a befektetőknek pedig kezdetben legalább kétszázmillió dollárt kellett volna befektetniük (természetesen különféle állami kedvezmények mellett).

A külföldi befektetők ugyanakkor csak 2014 után szereztek jelentős befolyást a kelet-európai országban, ahol az úgynevezett csernozjom, azaz 

Bár 2021-ig termőföldeladási tilalom volt érvényben Ukrajnában, 2014 után mégis változni kezdtek a birtokviszonyok. A földeladási moratórium ellenére 2016-ban tíz nemzetközi vállalat 2,8 millió hektár termőföldet birtokolt Ukrajnában, amely 2022-re már 3,4 millió hektárra nőtt.

Az Open Democracy egyik jelentéséből az is kiderült, hogy tíz magánvállalat ellenőrzi az ukrán mezőgazdasági piac 71 százalékát. A termőföld mellett a mezőgazdasági lehetőségek is vonzották az olyan agráróriásokat, mint a Cargill, a DuPont vagy a Monsanto. A felvásárlások mögött sokszor egy nagyon erős lobbi jelent meg, melynek célja a GMO használatának teljes legalizálása Ukrajnában. Ahogy azt az Australian National Review-ra hivatkozó V4NA is megírta, az egyaránt amerikai Cargill, DuPont és Monsanto összesen 17 millió hektár mezőgazdasági területet vásárolt fel, ami az összes szántóterület 28 százalékának, vagyis csaknem egyharmadának felel meg.

S hogy milyen jó üzlet a termőföld felvásárlása, azt már 

Természetesen nem az Egyesült Államok az első, amely felfigyelt az ukrán termőföldekre. A V4NA által idézett Wall Street Journal szerint Kína már 2013-ban fél évszázados bérleti szerződést írt alá Ukrajna termőföldjének kilenc százalékára, vagyis az ország teljes földterületének öt százalékára.